Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-07-03 / 27. szám
iránt táplált köztisztelet, szeretet és bizodalom meleg érzésének kifejezést adni, mondván: „Ezüstünk és aranyunk nincsen nekünk, a mink pedig van, azt szívesen adunk t. L Iegőszintébb tiszteletet és szeretetet, mellyel szivünkből kívánjuk, hogy a gondviselés kedvelt igazgatónk becses életét a haza és az ev. egyház javára, az emberi kor legkésőbbi határáig egésségben és erőben kinyújtsál* Az igazgató a beszéd fonalát felfogva, benső megindulással kinyilatkoztatta, hogy neki ott ezüstre és aranyra szüksége nincs, a hol a sokkal magasztosabb ajándék, a szeretet, bizalom és elismerés érzéseit hallja nyilvánulni. S épen letelvén igazgatóságának 3 évi turnusa, alkalmat vön magának, soron kívül is, az igazgatói hivatalt letenni az esperesség kezeibe. Azonban ennek azon egyetemes lelkesültsógnél fogva, mely ez alkalommal az összes gyűlést átvillanyozta, nem lehetett más következése, mint az, hogy a nt. esperes ur indítványára t. és nt. Tatay István ur újra 3 évre igazgatónak egy szivvel-lélekkel kikiáltatott. A gyűlés egyéb tárgyai, noha az ev. egyház szempontjából közérdekűek voltak, még sem voltak oly természetűek, hogy a „Békés“ olvasó közönségét is any nyira érdekelnék. Felhívás. A nagyméltóságu m. kir. földmivelós-ipar- és kereskedelmi minister ur intézkedése nyomán, — Debrecen- b, n f. é. auguszt. 1-től szeptemberig; Keszthelyen — v auguszt. 8-ától szeptember 3-áig magyar nyelven és M.- Ovárt auguszt. 28-ától szeptember 25-éig német nyelven, mint az iskolai szünidők alatt,— a gazdasági tantárgyakból — ezen intézetek tanárai, az ezt tanulni óhajtó néptanítóknak előadásokat fognak tartani és az ezen tanításokat meghallgatni óhajtó néptanítók állam segéllyel lesznek ellátandók, és pedig minden intézet részéről 24- összesen 72 néptanitó részesitetend ezen jótékonyságban. Ugyanezért felhívom az összes néptanitó urakat, kik eme gazdasági tanulmányokra válalkozni óhajtanak, szíveskedjenek eziránt magukat nálam jelenteni, s kijelelni az intézetet is melybe jutni kívánnának, hogy neveiket illető helyre feljelenthetvén, a részökre elhelyezés és ellátás fejében fejenkint megállapított 60 ftnyi államsegély folyóvá tétethessék. Azonban mások is saját költségükön, ha ez iránt az intézeti igazgatóságnál a tanfolyamot megelőzött két héttel előbb jelentkeznek, s ha a helyiség megengedni fogja abban részt vehetni jogosítva lesznek. Kelt Szegeden 1870-ik év junius 27-ón. Vadász Manó kir. tan. Békés-Csongrád megyei tanfelügyelő. Újdonságok. — Békesmegye bizottmánya szeptemberhó 12-én fogja legközelebbi közgyűlését megtartani. — A „Budapesti Közlöny“ junius 25 és 29-ki számai a honvédséget illető számos kinevezéseket hoz, melyek közül kettő megyénkbeli ismerősökre vonatkozik. Egyike ezeknek dr. Dubányi János gyula-járási orvos, ki főorvosi ranggal (főhadnagyi jelleggel) a 8-ik számú csongrád-csanádi honvédzászlóaljhoz orvossá, a másik Urbanecz Vilmos, ki a szabadságolt állományba gyalogsági hadnagygyá neveztetett ki. — A gyulai muzeum mai napig ismét következőkkel gyarapodott: néhai főhadnagy Stummer Gyula özvegye született bajcai Beliczey Bella urhölgy 5 db. külön- faju Burányncorall-retepora tengeri babarc osztályú növények kitűnő szép példányait adományozta; — továbbá zabolai Császár Károly b.-csabai algymnasiumi III. osztálybeli tanuló szülőhazája iránti buzgalmától inditatva — a Mudrony János alapítványból szorgalmas tanulásért ez évben nyert Fetene József cs. kir. 1866-ik évi teljes ezüst tallérját szerinte legilletékesebb helyre a gyulai muzemi régi-pénztárgyüjtemény gyarapitására beadta. — A színészet idénye Gyulán véget ért. Follinus János aradi színtársulata múlt szerdán (jun. 29-én) „A párisi élet“ cimü operettel fejezte be itteni működését, mely bucsuelöadáson oly nagyszámú közönség jelent meg, minő eddig még egy előadáson sem. Az előadás minőségéről „Szinkör“ rovatunk alatt emlékezünk meg. Színház után nagy társaság gyűlt össze a „Korona“ nagy termében, hol terített asztalok s jó cigányzene mellett vidáman folyt a mulatság. Szinészek s színházlátogatók vegyesen ülték körül az asztalokat s fesztelen kedélyességgel búcsúztak egymástól. A késő éji órák végre tetőpontjára segiték a jó kedv nyilvánulását, a pezsgős palackok durrogása s vidám tánc fejezték be a kedélyes mulatságot, melynek a kelő nap elöpirja vetett véget. — Mai számunkhoz van mellékelve Horn Ede programúja és előfizetési felhívása a „Neuer freuer Loyd“ cimü politikai és közgazdászai napilapra. — Rövid hirek. Wenckheim Krisztina grófnő, békési kérlőinek, kiknek vetéseit a Körös áradása tönkre tette, elengedte az idei haszonbért. — A szarvasi járás főszolgabirája 17 frtot gyűjtött Mátyás király szobrára. — Bartóky László csabai kereskedő a szép Geyer Ilka kisasszonyt a napokban jegyzé el. — A gyulai elemi főiskola IV-ik osztálybeli tanulói jun. 30-án jólsikeinilt nyári mulatságot tartottak a hosszú-erdőben. — Egy optikai mutatvány volt a közelebbi napokban Gyulán látható: Luxemburg gróf testnélküli feje, mely mindenféle nyelven beszól, eszik, iszik, pipázik és kitudná mi mindent cselekszik. — Szerény kérdés a m. k. távirdahivatalhoz Gyulán és Csabán. Hogy van az, hogy ha Gyulán d. u. 2 óra 15 perckor egy sürgönyt feladunk, az Csabán csak este 6 órakor kézbesittetik ? Hiszen annyi idő alatt gyalog oda és vissza lehet jönni. R. Rosenberg. Színkör. Szombaton (jun. 25.) Zajongi Elemér jutalmául itt először „Utazás Chinába“ vig operette 3 felv., irta Wilke Károly, zenéjét szerzé Barbieri. Egyike a jobb operetteknek úgy szöveg, mint zenéje tekintetében. Az előadás összevágó volt. Marcell kitünően személyessé a hajthatatlan természetű bankárt, Dé k ány Teréz (Marie) énekével s élénk játékával szokottan gyönyörködtetett. Zajongi a mellett, hogy nagyon csinos tengerésztiszt volt, jól felelt meg szerepének. A 3-iki felvonást esőben nézte végig a közönség. Vasárnap (jun. 26-án) „A peleskei nótárius“ rég ismert bohózat, mely gyér számú közönség előtt elég sikerültén folyt le. Hétfőn (jun. 27.) Zádornó Ilka jutalmául „Egy köny- nyelmü leány“ életkép 3 felv. Bittner-től. A címszerepet Zádorné szokott kedvességével s helyes felfogással játszta s a közönség valóságos virágesövel árasztotta el kedvencei egyikét. Pifkó Lina (Fáni), Némethi Gizella (Eibeldanerné) és Kőrösiné (Schvammel Agnes) jól játszottak. Közönség szép. számmal. Kedden (jun. 28-án) „Utazás Chinába“ operette másodszor, a szombat esti eredményekkel még időjárás tekintetében is, mert a 3-ík felvonás alatt ismét rákezdte azjgső s megzavarta az előadást. Szerdán (jun. 29.) „A párisi élet“ Offenbach operet- te-je itt először. Az előadás inkább próbának mondható, annyira meglátszott rajta, hogy a darab kevéssé volt begyakorolva. D é k á n y Teréz (Gabriella) és Marcell (Gondremark báró) nyújtottak egyedül kárpótlást. Közönség zsúfolásig. És ezzel az aradi színtársulat ittmüködése véget ért. El kell ismernünk, hogy a társulat sok élvezetes est részesévé tette a gyulai közönséget, melynek müpártoló része (fájdalom, hogy e rész oly aránytalanul kicsiny) sok kitartást és elismerésremóltó áldozatkészséget tanúsított. A színészet —- hihetőleg — egyidöre nem üti fel tarka sátrát városunk falai közt, a csendes kisvárosi esték idejét fogjuk élni ismét egy darabig — de a távozott színtársulat elég kellemes emlékeket hagyott maga után, hogy ezután is gyakran eszünkbe jusson. Sok szerencsét a távozóknak s a viszontlátásra — a jövö nyáron. Gazdászat, ipar, kereskedelem. — Felhívás. Az országos gazdasági congressus alkalmával Temesvárott f. é. sept. 18-án mezei gazdasági kiállítás fogván tartatni, a békésmegyei gazd. egylet erről a megye lakosait oly felhívással siet értesíteni, hogy e kiállításban, mely országos mérvénél fogva a hazánkban eddig tartott kiállítások legnagyobbszerüi közé igér sorakozni, gazdasági állataik, terményeik és iparmüveik jeles példányaival saját és a gazdászat általános érdekében versenyezni s e végre a kiállítási programmal a lapok útján megösmerkedni el ne mulasszák. Kelt az egyletnek juni. 6-án 1870. B-Csabán tartott közgyűléséből. Mokry Sámuel egyl. titkár. Felhívás. A békésmegyei gazd. egylet 1869-ben egy, Reök István által szerkesztett s az okszerű állat tenyésztésről szóló röpiratot árusított aként, hogy annak egyes példányai ugyananyi számozott sors jegyet képeztek, melyek a tiszta jövedelmen vett két szecskavágó kisorsolásánál nyerési joggal játszottak. Az 1869 agustus 20-ik történt kisorsolás alkalmával az első szecskavágót a 623-ik, a másodikat a 314-ik röjnrat nyerte. Ez eredmény annak idején a lapok és Ertesitő utján kilön hirdetve, azonban az illető röpirat birtokosai nyereményeikért mind eddig nem jelentkeztek. Ennél fogva az 1870. jun. 6-iki közgyűlés határozata alapján ismételten felhívom a fen eml. számú röpirat ismeretlen birtokosait, hogy e röpirat felmutatásával nyereményeiket, még pedig a 623-ik szám Koináromy Béla úrtól, a 314-ik sz. Bartóky István úrtól B.-Csabán f. é‘ ang 15-én mulhatlannul elvigyék, különben azok a határnap elmúltával az egylet javára fognak el árvereztetni. Kelt Gerendáson junius 23-ik 1870. Mokry Sámuel egyl. titkár. Pályázati eredmény. A békésmegyei gazd. egylet által a „búza túltermelés káros volta“ felett 1869. oct. 21-ik kihirdetett pályázatra 1870 april 30-ik 5 pályamunka érkezett be, melyek a választmány által egy: — Urszinyi Andor, Thaisz Gyula és Kis Péter urakból álló bíráló bizottságnak kiadattak. E bíróság a f. e. jun. 6-ik közgyűlésen a bírálatról köv. jelentést nyújtott be: „Az 1-sö számmal jegyzett pályamű jéligéje: Hozzunk gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat“. A 2-ik: „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ A 3-ik: „Lassan járj tovább érsz.“ A 4-ik : „A ki utánnam jön, tegye be az ajtót, szólott Tamás. “ Az 5-ik: „Principiis obsta, sero modicina parátur.“ A bíráló bizottság mind az öt pályaműben sok hasznos és érett eszmét talált elhintve, — de nemcsak viszonylagosan legjobbnak, hanem egyátaljában a kitűzött kérdést minden oldalról megvilágító és a meg állapított pályajutalomra legérdemesebbnek az 5-ik számmal jelölt s homlokán e jellegét: „Principiis obsta; sero medicina paratur“ viselő pályaművet találta — még pedig teljes egyetértéssel — érdemesnek. Minek következtében az 5-ik sz. pályamű szerzőjének nevét rejtő jeligés levelet felbontván abból „Koller Gábor“ neve tűnt ki, — s igy a 25 d. aranyból álló pályadij egyhangúlag Koller Gábor ur részére Ítéltetett. Fzzel ugyan a biráló bizottság feladata befejezve lévén, mindamellett nem mulaszthatja el a t. közgyűlés figyelmét a negyedik sz. pályaműre is irányozni Ezen pályamű a pályakérdést igen alaposan, igen népszerűén tárgyalván, élénk színekkel tünteti fel a búza túltermelés káros voltát, elismerést érdemlő szakismerettel fejtegeti az állattenyésztésre alapított rendszeres és okszerű gazdálkodás előnyeit, — mely pályamű kérdés és feleletekben! beszélgetésekben fogalmazva — kivált a nép számára igen érdekes ,és hasznos olvasmányul szolgáland. Az itt feltüntetett érveknél fogva az alólirt biráló bizottság a t. közgyűléshez azon javaslatát terjeszti fel: miszerint ezen igen népszerű és igen érdekes modorban, kellő szakismerettel és szorgalommal szerkesztett pályaművet 15 aranyai jutalmazni szíveskedjék oly formán, hogy a szerző, kinek neve a biráló bizottság előtt tudva nincsen, hírlapok utján a jutalom felvételére felszólittatván, — egyszersmind felhivassék, hogy müvét vagy saját költségén kinyomatni és elárusítani, vagy pedig annak tulajdoni jogát — megállapitandó mennyiségű példányokra nézve — az egyesületre átruházni szíveskedjék, — mely utóbbi esetben a pályamű az egylet költségén kinyomandó és a gazda közönség között ingyen kiosztandó lenne.*) Kelt B.-Csabán junius 26-án 1870. Urszinyi Andor, Thaisz Gyula, Kis Péter. Közli B.-Csabán jun, 26-án 1870. Lacay József, békésm. gazd. egyl. igazg. alelnöke. — Felhívás. A békésmegyei gazd. egylet által 1869. oct. 21. a búza túltermelés káros volta felett kihirdetett pályázatra beérkezett következő jeligés munkáknak: 1) „Hozzunk gazdaságunkba mielébb helyes arányokat!* 2) „Hozzunk mezei gazdaságunkba mielébb helyes arányokat!* 3) „Lassan járj, tovább érszzí* szerzői felszóllittatnak, hogy müveik felett Mokry Sámuel egyl. titkárnál Békésmegyében Gerendáson rendelkezzenek. Csaba jun. 26. 1870. Lacay József, egyl. alelnök. Az „Anker“ élet- és járadék biztosító társaság. E hó elsején tartotta meg ezen biztositó társaság Ilik évi közgyűlését gróf Zichy Ödön elnöklete alatt. A hozzánk jutott zárszámla igen alaposan és értelmesen van kidolgozva, és kellemesen vagyunk meghatva a kitűnő eredmények által, melyeket az „Anker“ 1869- üzlet évi számadása kimutat. Ezen intézetnek üzleti kiterjedése tanúságot tesz vezényletének ügyességéről mig továbbá az 5,424,572 írt 66 krra rugó tiszta vagyona oly kezességet nyújt a biztosítottakra nézve, mellyel nemcsak belföldön, de még Európában kevés életbiztosító társaság büszkélkedhetik. A múlt 1869-ik évben 9218 uj biztosítási szerződés köttetett 11,462,252 frt 68 kr összeggel, tehát összeha*) A gyűlésen jelen volt szerző a fentebbi bizottsági indítványnak határozatba menetele után, a hírlapi felszólalás késedelmességének elkerülése tekintetéből, nevének közlésére egy egyl. tagot felhatalmazván a 15 arannyal díjazott munka szerzőjének Mokry Sámuel egyl. titkár hirdettetett ki. Közlő.
