Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-11-06 / 45. szám

a körös szab. szalontai társulat küldöttei: Tisza Kál­mán társ. elnök, Oltay Ferencz a nagy-váradi főtiszt, káptalant, Szarukán Gergely — méltóságos Gr. Almásy Kálmán urat képviselő társasági tagok, és Verner Fe­renc társ. mérnök. A körös szab. Aradmegyi i társulat küldöttei: B. Simonyi Lajos társ. elnök, Benedikty Gergely társ. mérnök. Az alsó-fehér-körös szab. társulat küldöttei: Barano- vics Gergely társ. alelnök, Nagy József Békés városát, Beliczey István s Ujfalusy Gyula — Gyula városát kép­viselő társulati tagok. a körös szab. hosszufoki társulat küldöttei: B. Wenck- heim László társ. elnök, Nagy József Békés városát, Fábián Gábor Tarosa, Kis Mihály Vésztő községét kép­viselő társulati tagok. az endrőd-turi töltés társulat küldöttei: Harkány Fri­gyes társ. elnök, és Mészáros Endre társ. alelnök. a kákafoki társulat küldöttje: Trefort Ágoston elnök, — végre Bodoky Lajos Körös-Berettyó szab. m- k. fő­mérnök. 1) Elnöklő méltőságos kormánybiztos ur meggyőződ­vén, miszerint a Körös-Berettyó folyók völgyén fen- álló egyes szabályozási társulatok mindannyian felhatal­mazott küldötteik által képviselve vannak, a megjelen­tek szívélyes üdvözlése után az értekezletet megnyitód­nak nyilvánította, s Bodoky Lajos Körös-Berettyó sza­bályozási m. k. főmérnököt a jegyzői teendők teljesíté­sével megbízván a nagyméltóságu közmunka s közleke­dési ministeriumnak f. évi septemb. 19-óröl kelt 11564 szám alatti rendeletét felolvastatta, melyben az elnöklő kormánybiztos ur Ö méltósága értesittetik: miszerint a nm. közmunka és közlekedési m. k. ministerium, tekin­tetbe véve a Körös-Berettyó folyók szabályozása által megmentendő árterület tetemes kiterjedését, s azon elő­nyöket, melyek a közhajózási forgalomra nézve emlí­tett folyók szabályozásának végrehajtása következté­ben származnak, elhatározta a kettős és hármas Körös medrének szabályozását illetőleg a Békésen alóli átmet­széseknek végleges kiásatását állami költségen eszközöl­tetni, s az e célra megkivántató költség szükségletet három egymás utáni évekre felosztva az állam költség előirányzatba felvenni; magától értetődvén, hogy a fo­lyók völgyeleteinek mentesítésére és más magán érde­kek védelmére szükséges minden egyéb munkálatok ezentúl is az e czélra alakult társulatok teendői marad­nak. Hogy a kitűzött cél kellő sikerrel elérethessék, szük­séges mindenek előtt a fentemlitett egyes társulatoknak öszhangzó működését lehetővé tenni, s az általános ér­dekű munkák öszpontositott vezetéséről gondoskodni. Műszaki szempontból ezen öszpontositás, az állam költ­ségen Gyulán felállított központi mérnöki hivatal rend­szeresítése által már tettleg eléretett, de ezen kívül va- lameuynyi társulatok öszhangzatos működésének lehető­vé tétele végett kívánatos még egy oly központi közeg­nek alakulása, mely nemcsak az egyes társulatok közöt­ti viszonyoknak mindenkori kiegyenlítése, és a munkák­nak kellő egymás utáni sorozatban leendő végrehajtása felett folytonosan őrködjék, hanem szükség esetében egy­szersmind a társulati ügyeket, úgy az illetékes törvény- hatóságoknál, valamint a kormánynál közvetítse. Ezen központi közeg szervezése első sorban az egyes társulatokat érdekelvén, szükséges azokat egy közös ta- nácskozmányra össze hívni. Mely az egyes társulatok küldötteiből összehivandó-tanácskozmány vezetésével, va­lamint a központi közeg rendszeres felállításáig, minden Körös-Berettyó szabályozási kormányzati ügyek vitelé­vel Békésmegye főispánja, méltóságos Tomcsányi Jó­zsef ur kormánybiztosi minőségben bizatik meg, utasí­tásul adván nekie, hogy a mennyiben a tartandó tanács- kozmányban a régi időből fenmaradt kölcsönös követe­lések kiegyenlítése szóba hozatnék, azokra nézve egye­lőre csak oly irányú intézkedések tétessenek, melyek szükségesek a szabályozás további folyamatára, ezen követelésekből netalán származható zavarok megelőzé­sére : A Körös-Berettyó szabályozási társulatok küldöttei mind annyian érezve, s elismerve a felolvasott minisz­teri rendeletben foglalt intézkedések üdvös voltát, nem mulaszthatják el először is köszönetüket nyilvánítani mind ezen intézkedésekért; de különösen az egyesült Körös medrének Békéstől le a Tiszáig állam költségen leendő szabályozásáért!; mely köszönetöknek, valamint azon kérésöknek — hogy e kormány intézkedések jóváhagyása a törvényhozásnál mielőbb kieszközöltes­sék — a magas kormány elé juttatására elnöklő kor­mánybiztos ö méltóságát kérik fel. Ezután áttérve a fent tisztelt ministeri leiratban fog­laltak tárgyalására , köz megegyezéssel következő határozatokban állapodtak meg: 1) A Körös-Berettyó völgyén fenálló — vagy ezen­túl alakulandó szabályozási, vagy töltés társulatok köz­pontosított igazgatása egy, az *|. alatt mellékelt szabály­zat szerint szervezendő központi igazgató választmány­ra bizassék. A szervezési szabályzat mindenek előtt az egyes társulatokkal közlendő, s azok felhivandók, hogy a szabályzat szerint a központi választmányba külden­dő megbízottjaikat mielőbb megválasztván, azokat fel­hatalmazzák, hogy a legközelebb összehívandó kor­mány biztosi értekezletben a társulatot úgy a szabály­zatban netalán óhajtott változások indítványozására, mint általában a terveit központi igazgató választmány minden teendői tekintetében, teljes érvénynyel képvi­seljék. Ezen újabb tanácskozmány által fog azután a köz­ponti igazgató választmány szervezési szabályzata vég­legesen megállapittatni, s jóváhagyás végett a nm. köz­munka és közlekedési ministeriumhoz felterjesztetni, * 2) Az értekezlet tagjai a múlt tapasztalataiból meg­lővén győződve, miszerint az összes Körös-Berettyó völgyi, nagykiterjedósü szabályozási munkálatok veze­tését egy mérnöknek kellő sikerrel gyakorolni tiszta lehetetlenség; a Gyulán székelő szab. központi mér­nöki hivatalt egy általában nem tarthatják a leirat sza­vai szerint rendszeresítettnek, illetőleg — szervezettnek; minélfogva tisztelettel felkéretik a nm. közmunka és közlekedési m. k. ministeriumt, hogy a fent emlitett hivatalt a nagy terjedelmű munkálatokhoz mért, s az állam pénztárból dijjazandó kellő számú személyzettel lássa el. 3) A múltból fenmaradt kölcsönös követelések ki­egyenlítésének eszközlése fennbagyatik a mielőbb felállítandó Körös-Berettyó szab. közp. igazgató vá­lasztmány teendőjéül. 2) Inditványoztatott, miszerint tekintetbe véve azon nagyszerű hátrányokat és károkat, melyeket egyes ki­hágok a szabályozási építmények rongálása, árvíz alkal­mával a töltéseknek engedelem nélkülli kivágása sat. által a nagy költséggel felállított müvekben tesznek: mely kihágások folytán gyakran nagy terjedelmű védett területek viz alá juttatnak, —• jelen értekezlet — mint a Körös-Berettyó völgy összes érdekeltségének képvi­selője, kérje fel a nm. közmunka és közlekedési minis- teriumot egy vizjogi, s viz-rendöri törvényjavaslat mie­lőbbi kidolgozására, s az országgyűlés elé leendő terjesz­tésére : Az indítvány köztetszéssel fogadtatván, elnöklő mél- tóságos kormánybiztos ur felkéretik, hogy az abban fog­laltakat az értekezlet kéréseként — a nm. közmunka és közlekedési ministeriumnál szorgalmazza. 3) A teljes számmal megjelent értekezleti tagok előtt felolvasott s általok hitelesnek nyilvánított jelen jegy­zőkönyv s a mellékelt szervezeti szabályzat aláírásával, az értekezlet elnöke s jegyzője megbizatnak. Kelt mint fent. *) A szervezeti szabályokat, mihelyt véglegesen meg fognak ál­lapíttatni, közölni fogjuk. Szerk. Újdonságok. A nöegylet leendő tagjai hétfőn tartották utolsó gyű­lésüket a végleges megalakulás előtt. A beterjesztett alapszabályok közhelyesléssel fogadtatván, a ministeri­umhoz küldettek megerősítés végett, s a kormányi hely­benhagyás után az egylet véglegesen megalakul s mű­ködését is ugyanakkor megkezdi. Ismételve hívjuk fel lelkes hölgyeinket a pártolásra, mely által a mellett, hogy csekély adományaikkal is sok fájdalmat s nyo­mort enyhítenek és sok keserű könyet szárasztanak fel, — egy kis alkotmányos jogot is gyakorolnak, ez lévén az egyedüli tér, melyen emancipáltatásukig választási s szavazati joggal élhetnek. Nem mulaszthatjuk el továb­bá az egylet javára tartandó műkedvelői előadás meg­tartását, ismételve sürgetően kérni, biztosak lehetvén a résztveendö műkedvelők, hogy fellépésük által az egy­let javát nem kevéssé fogják elősegíteni, mert hogy tö­meges látogatójuk lesz, azon kétkedni sem lehet. A napokban két kis gyermek játszott egymással, az egyik valahol egy pisztolyt kapott elő a mulatság növelésére, s pajzán tréfából ijesztgeti társát, hogy rá- lö — és úgy tett, a miként beszéle, futó kis pajtását veszélyesen hátba lőtte. Figyelmeztetés lehet ez a szü­lőkre, hogy az ily eszközöket zárva tartsák gyermekeik elöl, — egy jó magyar közmondás azt tartja, hogy a kés nem való a gyermek kezébe, annál kevésbé pisztoly. Adtál lírain esőt; nincs köszönet benne. Ha valaki, úgy mi gyulaiak mondhatjuk el ezt nagy igazán, — nyakig fülig sárban vízben, s csak az az egy jó oldala van a dolognak, hogy a hosszas gyakorlásban már bele is törődtünk az ilyesmik elviselésébe. Mert, hogy úgy a fő-, mint mellék-utcában — ugyan lakatlan — vadru- catanyák váltogatják egymást, s Charybdis és Scylla utón útfélén elnyeléssel fenyeget, azt már nekünk meg- kellett szoknunk. De hogy a járdák is — ott hol van­nak — oly vendégmarasztó sárral diszelgnek, az már mégis túl a rendjén van. Ily körülmények közt csaknem a szobára vagyunk kárhoztatva, mert jó lélek ily időben s ily utak mellett ki nem mozdul, ha csak sürgős teen­dői nem hiják. A helybeli elemi tanoda múzeuma október hóban következő adományokkal gyarapodott: a) Erkel Rezső ur „Magyar királyok származási fája“ cimü képet adta, melyet Uferbach József helybeli üveges mester szintén ajándékul aranyos keretbe üveg alá foglalt, b) Bodnár Zsigmond esztergommegyei áldozár és nagy-szombati főiskola tanár „Chateaubriand és kora“ cimü saját mü­ve egy példányát, c) Himmelstein Mór gyulai ifjú egy régi római bronz pénzt. — Végre d) ifjú Huszka Imre helybeli lakos I-sö Lipót római császár 1694. évi egy drb. oszrák-cseh cimerü 6, és III-ik Károly római csá­szár egy 1713. évi Csehország címerével ellátott 3 kros, összesen két darab ezüst pénzt ajándékozott. Gazdász at, ipar és kereskedelem. Gazdászati levelek. III. Endröd, október 26. A múlt levelemben mondottakhoz szükségesnek vé­lem kapcsolni, hogy különféle növények — a talaj-ke­veréket, a fekvést és éghajlatot tekintve — különböző igényeket kötnek a talajhoz, egész általánosságban ál­líthatni, hogy a növényekben levő nedvek körforgása, szénsav fogyasztása és az éleny kiválasztására ezen igé­nyeknek jelenlététől függ. A talajnemek különbségei, u. m. a homok,- agyag,- homag,- mész- és televény-talaj és azok keverékeinek sajátságai részletesen ismertetvén a gazdász által, avagy hézagos ismeretei szakértők magyarázatai folytán kie- gészitettvén, a talajnem megbecslésének tudo­mányát bírja a gazdász; — melynek alapján tudni fog­ja, hogy a növények különböző mélységbe hatolnak be a földbe, hogy némelyek gyökei főleg csak a feltalaj­ban terjednek el; másokéi az altalajba is leereszkednek ; miszerint a növények gyökerei mélyen miveit talajban inkább elterjedhetnek, jobban megerősödhetnek, és vas­tagabb rétegű földet keresztül kasul járhatván — a szükséges tápanyagokat nagyobb mennyiségben találhat- hatják föl maguknak, könnyebben szívhatják be ma­gukba szálgyökereik által; miszerint az ily talajban a nedvesség huzamossabban visszatartatik; miszerint a nyert talaj (alsóbb része a feltalajnak) rögtöni felhoza­tala ártalmassá lehet, s ehez képest ajánlatos, hogy csak lassankint és pedig őszi szántás alkalmával kell a föl- szinre hozni, melyre tavaszi szántáskor a turó-ekével kell előkészíteni. Az uj gazdasági vegytan atyja, Liebig Jusztus szerént is ez áll. — (A turó-ekével való szán­tásról a tavaszi munkálatok elsorolásánál fogok tüzete­sebben írni.) A turó-ekéveli mélyítő szántás, még a rósz talajnemet is emeli becsben. Óhajtandó, hogy ezen, vidékünkön alig ismert, földtnivelési eszköz mind­inkább elterjedjen; a Vidacs-fóle eke után a második helyen áll. Egy javított hohenheimi turő-eke (Hochen- heimer Untergrundpfiug) ára 23 frt. Amerikai turó-eke (Amerikanische Untergrundpfiug) ára 20 frt. A hohen- heimit inkább ajánlják a szakértő gazdászók. — Le­het pedig ezeket megrendelni a német nyelven kiadott Preis-Courant szerint „von Eduard Kühne vormals Küh­ne & Ludwig zu Wieselburg in Ungarn. Station der Wien Raaber Bahn. A Preis-Courant címlapja alján ez áll: „Preis-Courant in ungarischer Sprache auf Wunsch gratis und franco. A földmivelés egyes ágainak részletes megbeszélése előtt szükséges lesz megemlíteni, hogy a homok-, a ho- magos homok- és megfordítva homokos homagtalaj rozs­ra, zabra, tatárkára, burgonyára és csicsókára (ez utób­bit takarmányul értve) legalkalmasabb, ha nedvesebb fekvésű ezen talaj nem használható egyéb növények termesztésére is; hogy a kevésbbó nehéz homag-talajon búzát, árpát, lóherét, lucernát répát, tengerit igen jól lehet mivelni; nehéz homagtalajon pedig ezeken kívül repcét, zabot, dohányt, babot, bükkönyt; az agyag-tala- jou ugyanezek szintén jól teremnek: hogyha a homagos homok bőven trágyáztatik a repcét, herét és lucernát és egyéb ezekkel rokonos növényeket jól megteremhet. — A mély jó természetű, televény tartalmas homagta­laj hasonló altalajjal a legtöbb körülmény között a leg­kitűnőbb; mert a termékenység fő feltételei meglévén benne, jól mivelhetö s hamarosan sem túl nedvessé, sem túl szárazzá nem válik. A kapás növények termesztésére kitünően alkalmas, ha a mész kellő mérvben képviselve van benne egyéb elsőrendű terményre is; — a nem-ned­ves fekvésű, mély rétegű, jó természetű agyagtalaj ha-

Next

/
Oldalképek
Tartalom