Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-11-06 / 45. szám
so!ó, lehet mondani azonos magatartási! talajnem az előbbivel. A közép kötöttségű talajnemek közöl azok, melyek — tudni illik — mély és áteresztő altalajjal birnaka kapás növények termesztésére legalkalmasabbak; a burgonya (krumpli) e tekintetben kevésbé igényt, mint a cukorvagy a burgundi-répa félék, mert ez utóbbiak gyökereiket az altalajba eresztik és ott keresik föl tápszereiket. De a here-, lucerna-, úgyszintén a baltacim-, és borsóról is ez áll. Ebből megmagyarázhatja magának a tanult és tapasztalt gazdász, hogy miért nem tenyésznek ezen termények ugyanazon talajtérségen jól, ha egymásra következve. Ugyanis nyilvánvaló hogy az altalajban, mélyen a földben, hova a levegő nem juthat el egy köny- nyen, az ásványi feloldott tápanyagok elfogyasztattak a jelen évi növények által, s igy ismét néhány év szükséges arra, hogy hasonló növények számára a szükségelt ásványi tápanyagok vagy visszapótoltassanak vagy feloldassanak az illető talajban. Erről bővebben majd a vetés forgásnál lesz szó. Mind az egyének (emberek) mind a dolgok megítélése nehézségekkel van összekötve s gyakorlati ismeretekkel párosult tapasztalatokat föltételez; igy van ez a gazdászat terén is; ezen föltételekhez képest — kell, hogy legyen irányozva a gazdász igyekezete, és gondolkozó tehetsége a gazdászatnak szentelve. A talajisme megtanítja a gazdászt arra, hogy micsoda növények termesztésére legalkalmasabb a talaj ? — melyek adhatnak teljesen biztos, avagy csak megközelitöleg remélt hozamokat; s a talajnak mely igényeit kell kielégítenünk, hogy magunkat számításainkban rá ne szedjük, pedig nagyon fájdalmas ám az az önmagunk általi csalattatás...! De a talajisme nem tanít meg arra bennünket, hogy mely és hány féle igényeket kell kielégítenünk a körülettünk munkáló személyeket illetőleg; továbbá, hogy minő terményeket lehet legbiztosabb és legnagyobb áron — természetesen a rendkívüli vagy esetleges körülményeket nem számítva — eladni? s melyikre lehet pénzelés tekintetéből a legnagyobb súlyt fektetni? Vajon az olaj-, a kereskedelmi-, a kapásnövények-, a gabonanemüek termesztése, vagy pedig az állattenyésztés képezik-e a gazdaság legfőbb jövedelmi forrásait — vidékenkint? értvén a forgalmat, közlekedési előnyöket, gyárakat stb. Minéltöbb tapasztalata, minéltöbb gyakorlati fogása és tapintata van a gazdának a munkavégzés sorrendjére, értékére s mértékére nézve — a körülötte munkáló egyénekhez mérve; s minélinkább képes a helyes időben végzett munkák előnyét a késedelmezés és a nyakra- főre való elsietés hátrányát gátlani, természetesen a fen- forgó viszonyokat kellőleg meggondolva, melyek befolyása alatt a munka megkönnyittetik és megnehezittetik, néha talán teljesen kivihetetlenné vagy fölöslegessé is válik : — annálinkább tudja megítélni igazságosan, hogy mily mérvű munkavégzést lehet, egy hosszú vagy egy rövid nap alatt a fogatoktól s munkásoktól kívánni, a távolságokat is híven számba vévén. — Hogy a kivien- dö munkálatok költsége és az igénybe vett idő tartama felett pontos jegyzéseket vinni, — melyeket jövőben számitási alapul vagy alapokul vehet — igen hasznos, magától értetődik. — Ismételt feladatok és példák a foga- tos és kézimunkák értékét tárgyazólag annál is inkább szükségesebbek, minthogy sok idő és gyakorlat kívántatik arra, miszeriut a gazdász e tekintetbeni számításaiban otthonossá váljék. Például jó naplóba vezetni: hogy mily nagyságú heretarlót lehet egy nap alatt feltörni? Hányszor lehet a szekérrel egy bizonyos távolságra megfordulni? — Mennyi munkás szükségeltetik arra, hogy egy nap alatt bizonyos területen levő kukorica letöressék? — Mennyi rétet, búzát, árpát, lucernát képes egy kaszás egy nap alatt letakarni? Egy bizonyos tábla kitrágyázására mennyi fuvar és trágyateregető kell ? Tekintetbe vévén a vidéki lakosságot minden ámításnál kül ön-külön; mert annyi bizonyos, hogy egy békés-, vagy csongrádmegyei napszámos sokkal többet elvégez, mint egy felvidéki hazánkfia ugyanazon idő alatt___ Tehát a munkásokat arányosítani kell vidék szerint. A munkálatok sorrendjét csak átalános szabályok szerint lehet és kell körvonalozni a viszonyok és időjárás számbavételével s mindenkor a szükséghez képest megállapítani. Tudniillik: hogy a legsürgősebb teendő mindig legelőbb végzendő; — hogy mindenkor arra fordittassék kiváló figyelem és az biztosítandó legelébb, hol a legnagyobb veszély fenforog; hogy mellékes dolgok és apróságok miatt — a födolgot el ne ejtsük; hogy a mit ma idejében elvégezhetünk, azt nem szabad pi- pogyaságból holnapra halasztanunk! mert a holnap minket már más teendők elvégezésére hívhat fel; mert meglehet, hogy holnap már a inai végzendőkre rá nem érünk; hogy inkább hagyjuk igás jószágainkat heverni, nyugodni, sem hogy megnöveljük a talajt, midőn az tulnedves állapotban van. — A napló vezetésen alapuló munkálatok sorrendjével szemben a gazdász föfeladata mindig jól megfontolni : mi felel meg leginkább a célnak az adott viszonyok között. Bállá Mátyás. Kimutatása a békés megyei takarékpénztár October havi üzlet forgalmának. Bevétel. Pénztár maradvány a múlt hóról . . . 32865. 6 Betételekből ................................................. 29711.36 Vá ltók vissza fizetéséből........................... 57970.— Je lzálogi kölcsönök vissza fizetéséből . . 5030.— Előlegek vissza fizetéséből ...................... 2950.— Vá ltók kamataiból....................................... 1242.24 Jelzálogi kölcsönök kamataiból .... 1716. 2 Előlegek kamataiból .................................. 39.17 Irásdijakból ................................................. 999.85 Késedelmi kamatokból................................. 24. 6 Kö nyvecskedijakból...................................... 15.15 Le tétidijakból................................................. 27.— Orosházi fiókpénztártól ...... 2000.— Magyar ált. bizt. társulattól...................... 63520.— Ert ékpapirok eladásából............................ 60000.— ,, kamataiból............. 1023.33 „ nyereményéből....... 2560.— Ös szeg 261693.24 Kiadás. Betétek vissza fizetése ....... 98888.15 „ folyó kamataira.................................. 726.21 Leszám ítolt váltókra . •...................... 62100.— Je lzálogi kölcsönökre................................. 1000.— El őlegekre....................................................... 1180.— Tiszti és szolga fizetésekre...................... 241.65 Bé kési fiókpénztárnak................................. 25000.— Orosház i fiókpénztárnak........................... 2500.— Ma gyar ált. bizt. társulatnak .... 63583.33 Házbérre . . . . •............. 250.— Os ztalékra...................................................... 176.— Kü lönfélékre.................................................. 120.90 Napi biztosi dijakra ................................. 39.— Pé nztármaradvány...................................... 5888.— Ös szeg 261693.24 Kelt Gyulán nov. hó 1-én 1870. Kratochvil József könyvvezető. Hetivásári tudósítás. Gyula nov. 4. Kegyetlen rósz ut és mégis középszerű piac volt, mintegy 400 szekérforgalommal, — mely szekereknek több mint felén káposzta, a másik felén gabona, szén, fa, többféle apró zöldség, gyümölcs, hal, korcvesszö stb, stb volt. E piac föismertetöjele a gyors kelet volt átaljában. A gabonafélékből kevés jött; a búza és hibátlan csöves kukurica ára szilárdult, árpa, zab iránt bágyadtabb volt a hangulat. Rozs hiányzott. Káposztát szekereken és a malomcsatorna vize megáradtával már csolnakokon is nagyon vitték a közelebbi községekbe, jó kedvvel vették a helybeliek is, ugyanazért délre minden káposzta elkelt. Leginkább kelt 3— 3.40 kron százankint. A fa öle 15—16 frt. A sertésvásár kelendőség nélküli volt; szarvasmarha kevés; ló sok volt, kivált a vén gebe, melyekből egykét darab 8—10 írtjával adatott el. Sz. L. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : HAJÓSSY OTTO. 77) 4—12 női divat kereskedésükben Pesten szervitatér 6-ll£ szám alatt ír íim Ion Ti en íű selyem szövetek a legújabb bel- és külföldi női-divat-kelmék, SHAWLAK, KENDŐK és ANGOL PLAIDEK, valamint a legutolsó divat szerint készült öltözékek (Costume) bársony és posztó őszi- s téli-női-felöltők nagy választásban és jutányos áron kaphatók. Kívánatra kelme minta szeletek legnagyobb készséggel küldetnek. Wichtig für Kaufleute und Oekonomen. 78) (grgebenft Gefertigter empfiehlt fein ftetS gut »erfefieneß Sager non (*)ef;f, cdjf itmmftrtntfdjeu petroleum, fetnfJes 0efgifd)e$ ^agettfeff, $tea- ritt-, ^araftitt-, fCnfd)fift-$erjeit, alle @orten IhtttbuHtareit, ganbttten, $*idjfe, #fätlie, £te- geflaß, gittjén, unt> alle in btefeö §ad) fc&la* genbe Slrtífet p ben ftetö fulligften Xageg^retfen. — 5ßreifblättec fenbe auf Verlangen franco. StcfytungöuoU Árverési hirdetés. 79) Békésmegye gyulai járás főszolgabírói hivatal részéről közhírré tétetik, miszerint Friedler József dobozi lakos ellen 68 frt töke s járulékai erejéig Engl és Hoffmann aradi kereskedők részére biróilag lefoglalt vegyes bolt árucikkek Doboz községében nevezett alperesnek lakásán f. 1870. év nov. 13-án d. e. 9 órakor a legtöbbet ígérőnek készpénz fizetés mellett nyilvános árverés utján el fognak adatni. Kelt Gyulán oct. 28. 1870. 3—10 M. Brüller $eft SBatfcnerjfraffe 9íro 18. Bandhauer György t. megyei esküdt, végrehajtó bíró. Hirdetmény. Békésmegye a börtönében találtató raboknak 1871. évbeni élelmeztetését továbbra is árlejtés utján vállalkozóknak szándékozván kiadni, mindazon vállalkozók, kik azoknak 1871. évi jan. 1-töl azon év dec. 31-ig élei- meztetésére vállalkozni kívánnának, f. évi nov. 15-én d. e. 10 órakor Gyulán a megyei székház termében való megjelenésre s az árlejtésbeni részvételre azon megjegyzéssel hivatnak fel, miszerint a naponkint kiszolgáltatandó tápszerek minőség és mennyisége iránt addig is a megyei számvevőségnél nyerhetnek bővebb felvilágosítást. — Kelt Gyulán 1870. oct. 28. 81) Karassiay István első alispán. Eladó ház. Beliczey Rezsőnek a főutcán fekvő 31-ik számú háza örök áron eladó. Bővebben értekezhetni a tulajdonossal. 82) 1-3 Gyulán, Dobay János gyorssajtóján.
