Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-05-15 / 20. szám
s oly módon befizetni, a mikor s a mint ők azt maguk könnyebbsége érdekében tehetik; hozzá téve, hogy az iránt az illető szolgabirónak mindenkor előlegesen jelenteni, illetőleg ahoz folyamodni tartoznak. Ezen inditvány elfogadása által aztán természetesen — ott lettünk volna, hogy az illető akkor fizet a1 mikor neki tetszik, helyesebben : sohasem, Köszönet a szeghalmi főszolgabíró Sál Károly urnák, ki erélyes és indokolt felszólalásával a — különben legnemesebb intentióból származhatott — indítványt hatásosan ellensúlyozta. A másik episod nem kevésbé sőt határozottan magán viseli az eredetiség bélyegét; mert — bocsánat a nyíltságért —• kevés megyéje lehet az országnak, melyben az kerülne vitatás alá, hogy a megye főispánja elég competens-e arra, hogy, a megye valamely disz-küldöttsége élén foglaljon helyet? Hogy az első alispán illetékes — senki sem vonja kétségbe, de hogy a főispán nem lenne az — ez, legalább előttünk, ujdon uj dolog. A nem-illetékesség egyik indokául {elhozatott ama jogkör és állás minősége, mellyel a főispán a törvényhatóságok rendezésére vonatkozó javaslat szerint jövőben birna. Erre — mint még nem létező dologra hivatkozni - szerintünk épen annyi, mint semmire som hivatkozni, s csak forcirozása egy oly théma vitatásának, mely a mily meglepő újdonságot képezhet magában véve, ép oly alkalmas arra bogy szo- katlanságánál, bogy ne mondjuk bizarrságánál fogva, bizottmányunkat megyeparlamenti felfogás tekintetében sajátságos jelleggel ruházza fid. Mi nem tartozunk azok közé, kik feltétlen hódolattal viseltetnek akár a született, akár a másként nyert rang, vagy hivatali nagyság iránt. De nem tagadhatjuk meg sohasem a tiszteletet és pietást a megye főispáni méltóság iránt, mely ősi időktől fogva napjainkig tényleg bizonyos nymbusával a nemzeti hagyományos tiszteletnek van övedzve, s mely — bár mint forgassuk is a dolgot s dacára kormányképviselői minőségének — kiegészítő alkatát képezi a megye közönségének. Es végül —■ nem találjuk indokoltnak a főispánnak díszküldöttség élére helyezését ellenezni akkor, midőn nem egy A essél Antal népszerűtlen alakja ül a nagy terem elnöki székében. Békés megye bizottmányának május hó 10-én tartott rendkívüli közgyűlése. Elnök Ivarassiay István első alispán a gyűlést megnyitván előadja, hogy a mai napra egybehívott eme rendkívüli közgyűlés, a folyó 1870-ik évi közmunka váltsági' összegek mikénti felhasználása iránt teendő intézkedések céljából hivatott egybe. — Ennek utána felolvastatott a március 28-iki évnegyedes közgyűlés határozatával, a közmunkaváltsági pénzek felosztási tervezetének újbóli elkészítésével megbízott küldöttség jelentése, mely mellett a kérdéses ujabbi tervezet bevnutattatik. — Ha- tároztatott: Miután a szervezet szerint előadott szükségletek 62,639 frt. 48 krban előirányzott pénzösszeg., a közmunkái péntár 53893 frt. 13 krnvi követelési állapotát 8746 frt. 35 krral múlja felül; ennélfogva a küldöttség jelentésében foglalt egyes tételeknek némi módosításával a szükségessé vált meggazdálkodások akként lesznek' eszköz- lendök, miszerint az utak tatarozása és fentartására kül- döttségileg előirányzott összegből 20%-nyi levonás tétetik: a hidak építése é« helyrehozására kitett összegek pedig a teendő munkálatok némi korlátozásával alábbszálittat- nak, mely ok kén ti megg zdálkodások által még bizonyos tartalékösszcg is fenmarad. A megyebeli hidak építése és helyre hozására nézve egyébiránt, a küldottségi javaslat azon része, melysze- rint ezen munkálatok az e címen rendelkezésre álló pénzkészlet szeinelőtt tartásával és a részletes költségvetések alapján küldöttsógiieg megtartandó árlejtések utján eszközöltessenek, — elfogadtatik; az utak tatarozása, fentartására és a kubikolási munkálatokra 20%-nyi levonással előirányzott összeg keretén belöl pedig ugyancsak árlejtések lesznek tartandók; kimondatván egyúttal, hogy ha a megtartandó árlejtések vállalkozók hiánnyában eredményre nem vezetnének, ezen munkálatok teljesítésére az illető községek fognak köteleztetni. Ezután az árlejtökiildöttségek alakitattak meg. A hidak építése és kiigazítására nézve szükségelt küldöttség elnökéül az első alispán, tagjaiul pedig Kalmár Mihály, Szakái Lajos és Boros István b. tagok, a fö- pénztárnok, főügyész, föszámvevö, a gyulai főszolgabiró esküdttársával, a megye mérnöke és Hajóssy Ottó első aljegyző neveztettek ki. — Az uttatarozási és kubikolási munkálatokra nézve járásonként külön-külön küldöttségek fogják az árlejtéseket megtartani, mely küldöttségek elnökei mindenütt az illető főszolgabirák lesznek, tagjaiul pedig kineveztettek: a gyulai járásban; Szakái Lajos, Boros István b. tagok és Ujfalussy Gyula mérnök: a csabai járásban: Kis Péter Kemény Mihály b. tagok, Sztraka György mérnök; az orosházi járásban : Dáni József, Ravasz Ferenc, Tatay János b. tagok, Endrei Károly mérnök; a szarvasi járásban : Hutiray Imre Tolnay Gábor b. tagok, Nagy Sándor mérnök; a szeghalmi járásban: Farkas Gábor, Mózes Mihály, Gacsáry Károly b. tagok, Biszterszky Gyula mérnök; a békési járásban: Keresztesy György, Tury András b. tagok, Csuka Sándor mérnök. Némely inkább a részletekhez tartozó intézkedések után indítványba hozatván, hogy a megyebeli utaknak jókarbani helyeztetése és fentartása végett, némely ed- cligelé alkalmazásba nem vett módoknak és eszközöknek, milyenek: az utakon megállapodó eső-viz pocsolyáknak rendszeres leeresztése, nemkülönben boronák és ben gereknek kísérletként használatba vétele iránt a megye közönsége megfelelőn intézkednék: az inditvány elfogadtatik s ehez képest megbizatik a hidakra szükségelt munkálatok árlejtésével megbizott küldöttség, miszerint az ezen kisórlet megtételére megkívántaié szereknek beszerzése, továbbá két, az utakon megállapodni szokott vizeknek rendszeres lebojesátását teljesítő egyénnek alkalmazása iránt megfelelően intézkedjék, s ezek segélyével az indítványba hozott kísérlet megtételét eszközölje. Végül egy másik indítvány folytán, a m. kir. közmunka és közlekedési ministérium felkéretni határoztatok, hogy miután az úgynevezett sarkad-gyula-makói állam- utnak megfelelő kiépítése megyeközlekedési és nemzet- gazdászati szempontból felette kívánatos: a kérdéses útnak a biztos és kényelmes közlekedés igényei szerinti mielőbbi kiépítése iránt intézkedni szíveskedjék. Ezután elnök alispán előterjeszti, hogy szabad királyi Pest város közönsége néhai gróf Batthiány Lajos első magyar ministerelnök hamvainak a városi köztemetőbe leendő ünnepélyes áthelyezését elhatározván, s ezen nemzeti gyászünnepélyen való részvételre e megye közönségét is meghívta, — ez ügyben annálinkább sürgős intézkedés teendő, mivel a gyászünnepély napja a jövő évnegyedes közgyűlést megelőzi. A megye közönsége hálás kegyelettel emlékezvén meg néhai grf. Batthiány Lajos első magyar ministerelnök- nek a haza és nemzet legszentebb jogai védelmében élte egész folyamán tántorithatlan kitartással és egész odaadással tanúsított és vértanúi halálával megpecsételt tevékenységéről: a f. évi junius 9-én tartandó gyászünne- pélyen részt venni és ez által a nagy halott emléke iránti határtalán tisztelete, a hon javára szentelt élete és halála iránti kegyeletének kifejezést adni elodázhatlan hazafiui kötelmének ismeri és ehezképest ezennel elhatározza. hogy magát a juniushó 9-én tartandó nemzeti gyászünnepélyen, egy nagyszámú díszes küldöttség által képviselteti ; hogy ugyanezen küldöttsége által a boldogult nagy hazafi özvegyénél a nagy veszteség feletti fájdalmát ér részvétét tolmácsolandja és hogy néhai gróf Batthyány Lajos, első magyar miniszterelnök emlékének megörökítéséül arczképének a megye tartalékpénztárából leendő beszerzésével az első alispánt ezennel megljzzaA küldöttség elnökségével főispán ő méltósága, akadályoztatása esetében pedig az első, esetleg a másod alispán bízatván meg, a küldöttség tagjaiul Boczkó Dániel, Beliczey István, Eördögh Frigyes, Gonda László, b. Podmaniczky Frigyes és Táncsics Mihály országgyűlési képviselőkön kívül Bolza Antal és Bolza István grófok, Beliczey Rezső, Baranovics Gergely, Göndöcs Benedek, Hajnal Abel, Hajóssy Ottó, Justh István, Kis Jósa, Kertay Zsigmond, Kemény Mihály, Kirileszku Péter, Neumann József, Ornaszta Szilárd, Omaszta József, Reök István, Schiefner Ede, Szeberén yi Gusztáv, Szakái Lajos, Thaisz Gyula, Tomcsányi Károly és b. Wenek- heim László választattak meg, a megyei tisztviselőknek, a bizottmányi tagoknak, úgy a községek részéről küldendő képviselőknek a küldöttséghez: szabad csatlakozható« ősi szokás szerint teljes épségben fentartatván. Lesz már kis szék, csak lába kék. Gyula városa volt az első békesmegyei község, melynek reménye lehetett az alatta elvonuló vaspályával összekötött előnyökben részesülni. A pest-szolnoki pálya építése után rögtön, az 1848-ik évben, örömmel láttuk lobogni városunk alatt a vasúti mérnökök veres-fehér zászlóit, melyet a vidékünket boldogítandó vasrudvonal pár elhelyezési irányát jelelék. De fájdalom, ez ,is csak egy szép álom volt, rendeltetése az lett, mint korabeli más sokkal nagyobbszerü dolgoknak, a létezők vagyis inkább létesítendők sorából irgalom nélkül kitöröltetett. Huszonkét évnek kellett elfolyni, hogy városunk, korai reményének megtestesülését láthassa. Most már hála istennek, nem csak zászlók lobognak, hanem vasut-töl- tés emelkedik, s pálya-udvar egyengettetik. Vasut-töltés, s pálya-udvar képeznék a kis széket, az a kérdés, hol találjuk fel lábát, a pálya-udvarhoz vezető utat, s miként csináljuk meg azt. Nem tudom, minő rósz szellem űzi Gyula városával játékát; elég az hozzá, sok okoskodás után sikerült pálya-udvarnak, a vonal mentén legbozzáférhetlenebb helyet, az arany-ági szöllök közt felfedezni. E felfedezésért azonban nincs jogunk panaszkodni, saját képviselő testületünk akarta igy. A vasúti mérnök kitűzte a mostani pálya-udvart, s egy másikat, a dobozi útra vezető utca végében, a pecér-mezön, csaknem közvetlenül a gyula-sarkadi kövezett ut mellett, s ez utóbbinak a városra nézve sokkal kedvezőbb helyzetét megmagyarázván, felszólította képviselő testületünket a kettő közti választásra, miután az építtető társulat, városunk kívánságát figyelembe óhajtaná venni. Ezen jő szándékú felhívásra képviselő testületünk tagjainak többsége, magas állásának, s nagy hatalmának teljes érzetében, nem tudta elképzelni, miért ne rendelkezhetne ö egy idegen társulat zsebével, s miért ne kényszerithetné ö e társulatot annak beismerésére, hogy Csabától Várad felé, a legegyenesebb ut a szélmalom mellett vezet el, s a vasut-épitésnél fő feladat, s legolcsóbb dolog, oly hirtelen kanyarokat létesíteni, minőre a legszebb alkalom kínálkozik, a szélmalomtól, a város megkerülése végett kitűzendő deli termetű S vonalnál; hiszen kérem alásan, a pék is ily alakú kiflit süt, ha művészetét kiakarja tüntetni; minélfogva csak hivatását vélte teljesíteni, midőn a város nevében és érdekében kinyilatkoztatta, hogy ha a vasut-társulat, a már megállapított, s felsőbb helyen helybenhagyott egyenes vonaltól alig 1000 ölre fekvő szélmalom mellé nem építi a pálya-udvart, Gyula városának mindegy, ha az Uj-Körös csatorna fenekére helyezi is el. Na de hagyjunk fel a rósz élezek gyártásával. Bárkinek érdeme is, hogy a pálya-udvar, a lehetségesek közt, a legalkalmasabb helyre nem tétetett: annyi kétségtelen, hogy a képviselő testület joga a rendelkezés, — ha mindjárt nyakasság szüleménye is — a nagy közönségé a tűrés és fejtörés, miként alkudhatik meg a nyakára octroyált körülményekkel, s ezen specialis esetben, miként juthat a pálya-udvarhoz. Sokan nem tartják talán keleti szokásainkkal meg- egyeztethetönek, hogy még a vasúti közlekedés meg sem nyittatott, s már is előre bele kotnyeleskedem más, erre hivatottak dolgába, s ily korán egy indóházhoz vezető útról ábrándozom. Ezerszer bocsánatot kérek, de én azon nézetben bátorkodom lenni, hogy éppen kénye- lemszeretö természetünk következtében, kissé már ei is késtünk az e tárgy feletti eszmecsere megindításával. Ki sem örülne jobban, ha csalódnám, mint én magam; de nagyon félek tőle, hogy dacára, — sokak szerint, — korai beavatkozásomnak, nem lesz utunk, melyen a vasúti közlekedés megnyitásának ünnepélyére kikocsi- kázhassunk, kivált, ha a megnyitás esős időben történik. Többféle véleményeket hallottam már, mely vonalon lenne legczélszerübb Gyula városából az indóházhoz egy utat építeni: J. A Sarkadra vezető köves utat, a Sz. Pál gátja tövétől kiindulva, — összekötni a pályaudvarból kijövő úttal. x 2. Az úgynevezett Ferenczy utcán s a dobozi útra vezető utcán ki. 3. A magyar utcán végig (Novak és Nagy Károly urak háza előtt) azután az indóházig, mindenütt a szöllök közt. Ha a kijárási költségekre, s azon idő elvesztésére, mig a kisajátítás eszközölhető leend, nem tekintünk, okvetlenül az utoljára megnevezett útvonalnak kell az elsőséget adnunk, — miután legrövidebb összeköttetés a város közepe s indóház között. De ismerve viszonyainkat megvagyok győződve, hogy több évek fognak eltelni, mig a magyar utca végét bezáró 3 házhely s a szöllök- ben egy közlekedési ut helyének kisajátítására, e mellett az ut építésre megkivántató költséget előteremthetjük, vagy csak a költségek megszavazását, képviselő testületünkben, jó sikerre némi kilátással megpendíthetjük ; az pedig nem igen lenne üdvös városunk közönségére, ha addig mindent a nyugodt ősi állapotban hagynánk, s azon reményben, hogy majd talán egyszer a magas kormány vagy megye csináltat Gyula városának kijáró utat vasutjához, megelégednénk az aranyági szöllök közt tova robogó mozdony füstjének toronybóli élvezetével; minélfogva addig is, mig a magyar-utcai ut létesülhet, halaszthatlanul szükségesnek tartanám, hogy az első pont alatti rövid útvonal rögtön helyrehozassék s mihelyt a vasúti vonatokkal követ és kavicsot száli- tani lehet megkavicsoltassék. (Folytatjuk.) Törvényszéki csarnok. Békésmegye bf. törvényszékének 1870. april 56-án nyilvánosan tartott ülése. Elnök: Jancsovics Tál. Bírák: Németh József, Novák
