Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-04-17 / 16. szám
II évfolyam. Gyula április 17-én 1870. 16-ik szám. Szerkesztőségi iroda: Főutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy hasábos Garmondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. Előfizetési feltételek: Egész évre...........................4 frt. Fél évre ................................2 frt. Ne gyed évre...........................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendők. politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. "e<i(D Törvényhatósági önkormányzat. II. (N. K.) Múlt levelemben (lásd „Békés“ 13. sz.) kifejtettem, — hogy a megye és városi törvény- hatósági önkormányzat iránt, mi azon fogalom, mely a balpárt nézete szerint továbbra is feltartandó, s melynek feltartását pártkülömbsóg nélkül munkálnunk kell, hogy ez által a polgárok érdekeltsége a közügyek kezelése körül feltartas- sék, öregbittessék és a parlamenti központi hatalom a törvényhatóságok ellenőrködése alatt legyen ; — mellyel egyszersmind azt is igazolni kivántam, hogy a bandérium és utasítási jog az önkormányzat nem kiegészítő részei lévén, midőn ezeket az 1848-ik törvények átruházták a nemzet testre, ez által a törvényhatósági önkormányzati jogon csorbát nem ütöttek, s hogy az ellentállási jog fentartását a felelős minister mellett a balközép se kivánváu feltartani, — a balközép megyéje egyszersmind a békésmegyei deákpárt megyéje is: — most következik, hogy értsünk egyet abban is, hogy az ön- kormányzat nemcsak szerintem, hanem K. ur illetőleg a deákpárt szerint is minden. — Azt mondja K. ur „ott lehet nyugodalom ésd renddel párosult béke, hol az egyén szabadon fejtheti ki tehetségeit, hol a gondolat szabadságra nem nehezedik idegen hatalom, hol a lelkiismeret szabadsága nincs békóba verve, hol a hatalom közege indokolatlanul az egyén ügyeibe nem avatkozik, hol a vádlott irányában kü- lömbség nélkül a törvény egyenlősége uralkodik;“ — nagyon helyesen, csakhogy mig ezeket az absolitismus uralmának biztosítására zsarnokilag elnyomja, addig ezen jogokat csak az adja meg Kovács ur szerint is, ha a szabadság a polgártársak véd paizsa alá van helyezve, — vagyis az önkormányzat; — ezért nekem az önkormányzat minden, — de ezek szerint Kovács urnák is az, — a külömbség köztünk az, hogy látva azt, miszerint parlamenti felelős kormány nélkül a megyei és városi önkormányzat mellett a hatalom censurális plajbásza a szabadsajtót megölte, — a gondolat szabad nyilvánításáért az embert elfogatta, elzárták s törvény ellenére elitélték, a hatalom bérencei kutatást erőszakoltak a magán lak szentsége megsértésével stb. ezekből ne azon következtetést vonjuk ki, hogy tehát nem kell megyei és városi önkormányzat, csak parlament, hanem azt, hogy mind a kettő kell; -- nem az a kérdés, hogy a parlament megszűnjék a régi megyei és városi autonómia kedvéért, hogy igy a zsarnokságnak K. ur által felhozott tényei ismételtessenek : — hanem az. mit az 1848 kijelölt, hogy a megyei és városi önkormányzat jogai a parlamenti élet fen tartásáért a felelős minister állásával öszhangzásba hozzassanak, — ezért ismétlem, hogy K. urnák saját idézete s érvelése szerint az önkormányzat éppen úgy minden mint nekem, s igy azt közösen védelmeznünk kell az 1848 által kiadott jogkörben. De, hogy meg is akarja ezt K. ur tartani az ellentállási jog nélkül, világos az ellenemi cáfolat egész rendéből is, mert én azon álláspontot védtem a bihari petitio értelmében, hogy az örökös bírói választás autonom jognak a meghozott törvények után a megyéknél meghagyása már az igazság szolgáltatás rovására nem eshetik s igy nem lévén indokolt a megyei és városi törvény- hatóságoknak ez érdemben! autonomiájokat elvenni — hagyassák meg e jog a t. hatóságoknál s ne dobassák oda indokolatlanul a rninisteri önhatalomnak. — S ime K. úr maga is oda jut ellenemi cáfolata végén, hogy az bizony a meghozott törvények szerint mindegy; — de ha mindegy, úgy, ha nem apa gyilkosság, de mindenesetre megyei jogaink elleni indokolatlan bűn tőlünk, azon jog megtartását nem pártolni; — mert ez ellenébe tett 3 érvei sem állják meg a jogi fogalom bírálatát, ugyanis: 1) A polgári s politikai jog ellentétbe hozatalát hibáztatja, holott az szerinte ugyanazonos karöltve járó fogalom; — mert ezek két egészen külön jog fogalmak, — a polgári jogot megadja minden embernek a születés és honosítás ; — de csak azon polgár bir politikái jag- gyakorlattal, a ki mint polgár megszerzi magának azon qualificatiot 'is, melyhez azon politikai jog gyakorlatot kötötte a törvény, melyet gyakorolni akar; — ezért valaki mint polgár perelhet a polgártársai által választott biró előtt mint polgár, de nem választhat bírót — elvesztheti politicai jogait itéletileg is úgy, hogy polgári jogai fenhagyatnak, — mely utóbbit csak a száműzetés! ítélet áltatoveszti el; — közelebb Montpensier herceg is 10 évre megfosztatott politicai jogaitól, de nem egyszersmind spanyol polgár jogától stb. ezeket nem tudni egy első évi jogásznak sem szabad, a bihari petitio szerzője pedig mindkettőnknél egy fejjel magassabban állván a törvény és politicai láthatáron oly badarságot akarva se tudna tenni, minőt K. ur szépen de nem helyesen reá fogott s igy ha ez érdemben tőle megkérdezett jogtudók, talán én is kitérőleg feleltek, oka az volt, mert azt hitték csak játszani kiván velők ily passionátus nem ex professo politicus; ezért helyes érvelés az, hogy a nemzet —- melynek tagjai követet választhatnak egy közös parlamentbe mint egész lehet szabad — de nem bir polgári joggal, ha ezen felől más semmi polgári joggal nem bir azs államgépezetben; azon biró előtt lehetvén ügyeit a legkisebb részletekig magán köréhez tartozókban is elintézni, kit a központi hatalom reá küld; — ha minden végrehajtó közegek, melyek körülveszik reá felsőbb helyről küldött karhatalmak, melyek által ellenébe elkövetett polgári sértéseiért a központi teremtő hatalomnál, vagy az országgyűlésnél találhat csak kegyelmi orvoslást, ha minden rendőrségi, egészségügyi tárgy szinte egészben a központi hatalom markában van. Ezért én a bihari petitio ezen indokolását is teljesen correctnek tartván kétségtelenül belső meggyőződésemből kellett azt pártolnom, — nem pedig jobboldali létemre baloldalisdi tüntetési viszketegből, mint gyanítani méltóztatott. 2-or Hasonló nem jogi fogalma tisztelt barátomnak az is, hogy ha a felső biró kinevezett, az alsó pedig választott, akkor abból azon képtelenség jő ki, bogy, az igazságszolgáltatás csak a feljebb vitelnél országos; első folyamodásukig csak megyei, vagy városi; — koránt sem, mert az igazságszolgáltatás éppen úgy, mint a közigazgatási, a rendőri, s egészség stb. ügyek, azért nem szülitek meg országosak lenni, ha a megyék s városok választott tisztviselői gyakorolják ezeket saját hatáskörükben mert nem lehet az államra nézve, hogy p. o. Békésmegye rablók tanyája legyen, vagy ott az igazságkiszolgáltatást keresni s feltalálni ne lehessen, vagy az egészségügy eihanyugoltassék, ennyiben ezek mind országosak, s minthogy az ezekbeni egyenlő eljárás, pontosság, szigor, mint a melyeken az ország jó hire s hitele is nyugszik legelső szükségletei a társadalomnak; — nem is lehet e dolgokat más felelősségre bizni azonkívül, melyre a legfőbb kormány hatalom ruháztatik ; — ez okból, hogy a végcélok biztosíttassanak természetesen központi felügyelet alá lielyliezen- dők; — de az egészen más kérdés, hogy minden ügyek ez okon múlhatatlanul csak a központi hatalom kinevezett hivatal phalanxa filial egyedül eszközölhető-e 7 — avagy a polgári szabadság fentartása érdekében a polgárok által ellenőrzése alatt foganatositandók a központi hatalom felügyelete alatt. Mi a városi képviselő testületnek feladata, a torna-és tűzoltó-egylettel szemben? A városi képviselő testület, nem sokára — ha még nem történt meg- — hivatalosan is tudomást veend arról, mit annak minden tagja magán utón már tud, hogy a „b.-gyulai torna- és tűzoltó-egylet“ városunkban megalakult s a torna-iskolát f. évi május 1-én megnyitand- ja. Az egylet igazgató választmánya — a mint tudjuk elhatározta a városi képviselő testülettel alakulását tudatni, nem csak, hanem egyszersmind erkölcsi sőt anyagi támogatását is kikérni. Miben áll ezen erkölcsi támogatás? Az ki figyelembe veszi, hogy városunk, mely 18000 lakossal bir — a közélet terén mily hátra van; az, ki széttekint a világon, és látja, hogy sokkal kissebb városok, községek, hol a polgárok a kor intő szavát: haladni előre meg értették — összetett erővel mily intézményeket tudtak létre hozni, mig városunk szellemi munkásságának alig adja jelét, és a közügyek iránt — hacsak abból a haszon rögtön kezébe nem cseppen — teljes közönnyel viseltetik; az, ki közelebbről tekintve a torna- és tűzoltó-egyleteknek célját és feladatát megértette : bizonyára örömmel fogja üdvözölni, hogy sok vajúdások között városunkban is megalakult egy oly egylet, melynek egy miveltebb városból sem kellene hiányznni. Minden olyan mozgalom — akár a szellemi akár az anyagi téren, melyben az egyesek csoportosulnak a közhasznú célok előmozdítására — bizonyságot tesz arról, hogy mily fokon áll az erkölcsi életerő. — Nálunk a közjó iránti szeretet nem halt ki polgáraink szivéből, hanem csak szunnyadóéi kell tehát rázni álmából, életre kell serkenteni, meg kell győzni, hogy az életben van az öröm a boldogság, hosszas állom nem üdit inkább testet gyengit s ki csak aludni tud, az nem egészséges. —- Fel kell keresni az egyes erőket ott hol elre jtve vannak, ki kell őket rejtekükböl hívni, s felismertetni velük, hogy lám bennetek van valami, melyet ti felhasználhatnátok egy szép, egy üdvös célra. Hanem ez nem elég. A városnak van képviselő testületé. A képviselő testület a város polgáraiból alakult a város polgárai javának előmozdítására, tehát mindnyájunk érdekében cselekszik ha egyletünket pártfogásába veszi, azt erkölcsi támogatásában részesíti akként, hogy a célt a melyre alakultja hasznot mely az egyes polgárokat éri, felismervén, értelmes férfiakat meg biz, hogy azon polgárokat — kik értelmi fejletlenségüknél fogva önmaguktól nem képesek jótékony oldalait fel ismerni, akár magán körökben, akár öszvehivott gyűlésekben felvilágosító magyarázatokat tartsanak, őket az egylet tagjává megnyerni igyekezzenek, hogy igy a polgárok azon része is, mely kevésbé értelmes voltánál fogva kétellyel szokott olyan dolog felé tekinteni, melyet nem ismer — látván, hogy az elöljáróság, egy hatóság is foglalkozik azon üggyel, és annak gyarapításán igyek-
