Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-09 / 2. szám
II. évfolyam. Gyula január 9-én 1870. 2-ik szám. i í m & u ü": grw amt« m-v Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz.— Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Ferenc könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija: Egy négy hasábos Garinondsor 5 kr. — Bé- lyegdij 30 kr. *VA -S-N VVV3 -v**vV Megjelenik hetenként egyszer minden vasárnap. m Előfizetési feltételék: Egész évre...........................4 frt. Fél évre ................................2 frt. Ne gyed évre.....................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. •> v}-kS:: politikai, gazdászati és ismeretterjesztő hetilap. Becsüljük meg nagy embereink emlékét. Becsüljük meg emlékét azoknak, kik már nincsenek többé s kik addig inig voltak, a hazának s nemzetnek szentelték életüket és a szabadság eszméinek diadalra jutásáért küzdöttek. Emlékezzünk meg kegyeletteljesen a férfiakról, kik hazánk érdekében szóval és tettel fáradoztak és kik a nemzet iránti hü ragaszkodásukat, a legdrágábbal mit ember áldozatul hozhat: sziviikvérével pecsételők meg. Forduljunk a legbensöbb hála és elismeréssel e férfiak egyikének sírjához; nemzeti ügyünk egyik vértanúja néma sírja felé. A hazafiul elismerés eddig csak szivben emelt oltárt e férfiú emlékének — az idők viszonyai sok időn keresztül gátolák a nemzetet külső jelét is adni kegyelete érzetének. A független magyar kormány első főnöke: Batthyány Lajos ama férfiú, kiről e sorokban megemlékezni akarunk. A kezdemény érdeme nem a mienk; a „Pesti Napló“ mult dec. 31-ik számában penditette meg az eszmét, és mi csak honfiúi kötelességet vélünk teljesíteni, midőn működésűnket, korlátoltabb téren bár, de nem kevesebb kegyelettől vezéreltetve, a kitűzött magasztos cél előmozdítására irányozzuk. Hazafias bizodalommal fordulunk Békésmegye közönségéhez, annak minden egyes lakosához és különösen Gyula városa közönségéhez, tisztelettel kérvén, miszerint egy, Batthyány Lajosnak emelendő emlékre, kegyeletes adományokkal járulni szíveskedjék. Könnyítés s egyszerűsítés okáért e lap szerkesztősége is aláírási ivet nyit s minden, még a legcsekélyebb öszeget is szives örömmel elfogad a fentebbi célra. A szegény és a gazdag adományát egyeránt becsessé teszi a tett indoka. Az aláírási ivet folyó január hó végéig tartjuk nyitva s azután a begyülendő összegekkel együtt a „Pesti Napló“ szerkesztőségéhez küldendjük fel; minden adakozást pedig, nyílt számadásként lapunk élén fogunk közzétenni — A „Békés“ szerkeztösége. Batthyány Lajos emlékére befolyt: a „Békés szerkesztőségétől 5 frt. Néhány szó az adóügyhöz. I. Nagy az adó, csaknem elvisellietlen, hangzik mindenfelől a panasz. De hát miért is nem tudunk egyetérteni a jóban? Hiszen, valamint a bírónak mindent végre kell hajtani, mit a falu öregjei határoznak, úgy a fejedelemnek is mindent teljesiteni kell, a mit az országgyűlés jónak lát; magunktól függ tehát terheinken köny- nyiteni. — Így okoskodik a nép nagy része, mert igy tanulta a politikai tant, ily utón szaporodik az ellenzék. De mi, kik úgy tudjuk, hogy kettőn áll a vásár, s hogy helyzetünkre magunk akaratán kívül fekvő külső körülmények is irányadó hatással vannak, nem lehetünk ama politikai tant követőkkel egy véleményen. Abban, hogy az adó nagy, egyetértünk; csak abban különbözünk egymástól, hogy mig az egyik rész minden áron leszállítaná az adót, tehát a nélkül, hogy kijelölné a kiadásokat, melyeket az ország megrázkódtatása nélkül megtakarítani lehetne, — vagy ha azok szükséges fenállását elismeri, milyen jövedelemből lennének azok fedezhetők? — az alatt a másik rész, a fennálló költségeket, mint nélkülözhetlen kiadásokat elösmerve, komolyan és lelkiismeretesen arról gondoskodni van hivatva, hogy 'mikép legyen e teher elviselhető. A közteher, bármily súlyosan nehezedik is az ország népére, akkor viselhető el leginkább, ha az igazságos alapra van fektetve, s helyes arányban oszlik el az azt viselők között. így mindenek felett a jövedelem, mely az adó alapja a mennyire lehet pontosan legyen kipuhatolva, az egyes adónemek, illő és helyes arányban legyenek egymáshoz viszonyítva, valamint az ország egyes vidékei magok relatív jövedelmével, helyes viszonyba hozassanak össze egymással. Köny- uiyebben elviselhető az adó, ha az célszerűen szedetik, kezeltetik. —De hát valóban oly elviselhetetlen jelenleg az adó? Nézzük közelebbről. Az egyenes adók legjelentékenyebbje a föld adó. A földadó mint tudjuk a tiszta jövedelemre van fektetve, melynek az, 30 száztóliját teszi. A földbirtokos tehát, összes jövedelmének csaknem i/.j-ad részét adja adóba, s ha ide számítjuk a megyei községi közmunkát, községi, egyházi, sőt a legújabb törvények szerint az iskolai pót-adókat, vahíhan bámulatra méltó, hogy mikép lehet e mellett, kivált egy kis földes gazdának megélni ? — De hát szerencsére, a számítás elmélete a gyakorlattal összehasonlítva nem áll; legalább itt nálunk nem. Békésmegyében az első osztályú, tehát legjobb szántóföldek catastrális holdjának jövedelme, a régibb osztályozás szerint 8 frt 92 y2 kr. van megállapítva. Már pedig, hogy mai nap — mellőzve az allodialis mivelés jövedelmének nehéz kiszámítását — akár a haszonbért, akár a feles mive- letet véve számítás alá, kivételével a sűrűn egymás után következett 63, 66 és 69. éveknek, — a birtokosok egyike sem adná oda jövedelmét ca- tastralis holdankint 8 frt 92l/2 krért,az bizonyos; lévén mai nap egy első osztályú föld haszonbére közönséges holdanként 9 frt, catastrális holdanként pedig 13 ft. így tehát a 8 frt 92 ]/2 kr. jövedelemnek 30 százalékát 13 írthoz viszonyítva, fizet tulajdonképen az adózó összes tiszta jövedelmétől 2ü3/5 száztólit földadó fejében, vagyis tiszta jövedelmének */5 részét. Már most ha visszapillantunk a régi úrbéres időkre, melyekre sajátságos — a mai kor népe gyakran oly kegyelettel apellál s ha felvesszük, hogy a volt jobbágy összes termésének! 1 /., részét volt kénytelen földesurának adni, a mi a brutto jövedelem 11 száztóliját teszi, vagy ha azt a mostani adózásirendszerhez viszonyítjuk, hol a mivelési költség le van vonva, s ennek levonásával az adó csak a tiszta jövedelemre fektetve; — adott a jobbágy, a föld mivelési költségére a jövedelem felét számitva — összes tiszta jövedelméből 22 száztólit. — Tehát csak kilenced fejében többet adott, mint mennyit most az egész adója tészen. Adott ezenfelől csirkéből, méhből, bárányból dézsmát, szolgált urbáriom tejében egy lélektől évenkint 52 szekeres napszámot. És miután mindezek mellett még rendes adót is fizetett, megyei adó cime alatt, — nem nagy számítás kell annak bebizonyítására, hogy régibb időkben az adózó osztály sokkal nagyobb terhet vitt a mostani adónál, mellyel nemcsak országos adóját, hanem az összes úrbéri terhek váltságát is rovogatja. . . I S Nem azoknak szól e számítás, kik mint egykori kiváltságosok, az előtt semmi ad ói sem fizettek, most pedig a kornak helyesen felfogott sugallatát követve, nagyobbrészt minden zúgolódás nélkül viselik a terhet, de kívánatos lenne, hogy bár azok akarnák megérteni kik a legszebb polgári jogok birtokába jutottak, kevesebb terhet viselnek mint azelőtt és még is elégfllet- lenek, az ország valódi jobb létét tagadják, s miért ? mert nagy az adó ! — Tagadhatatlan, hogy a föld kivetése alapjául jelenleg is szolgáló cataster ezelőtt 15 évvel, idegen elemek közreműködésével készülvén, sokban nőm felel meg a mostani viszonyoknak, annál inkább, mert e hosszú idő alatt különösen a vizek szabályozásával, Békésmegye termő földje minőségére, s egyes mivelési ágakra nézve lényegesen megváltozott. A valóban csekély jövedelemre osztályozott rétek és legelőkből, bőven termő szántóföldek keletkeztek; — a tapasztalás megmutatta, hogy az akkor első osztályú szántóföldül megállapított területek, kevesebb jövedelmet hajtanak, mint a haszonvehe- tetlen, s igy még mindig vagy igen csekély jövedelemre felvett, de azóta vizmeutesitett földterületek. De hisz tudjuk, hogy a kormány elevenen foglalkozik, a cataster kijavítására nézve előterjesztendő törvényjavaslat készítésével. Ettől várjuk, hogy a földadó helyes és igazságos alapra fektettetik, s az adózók között illő és helyes arányban elosztatik. Hogy az L865/8-ik XXV. t. c. 7. §-ban foglalt kedvezménynek, mely szerint a ki terméketlen földjeit, melytől adót nem fizetett, saját költségén haszonvehető1 állapotba helyezte, 15 évi adómentességben részesül, igen helyes oka van, — mert, ki szorgalma által oda emelkedik, hogy haszonvehetetlen földjét, termő földdé változtatja, nemcsak magának, de az államnak is hasznol hajt, — azzal az államgazdászat érdekét mozdítva elő ; — csakhogy ha e birtokok megyei közmunkával, vagy állami segítséggel hozattak termő állapotba, — azon arány kiszámítása, mennyivel járult a birtokos maga erejével és igy mennyi érdeme a közgazdászat körül saját magának ? a mily nehéz, ép oly kívánatos lenne. Továbbá, egy birtokos csekély erővel és áldozattal, talán sokkal nagyobb területet védett meg, mint egy másik, — valljon ezek egyenlően részesüljenek a törvény kedvezményében ? A másik, nem kevésbé fontos ága az adózási rendszernek a jövedelmi adó. — Erre nézve vannak az iparosok, kereskedők, ügyvédek,- orvosok, tisztviselők, haszonbérlők, tehát az egész közép osztály, a nemzet azon része érdekelve, mely még eddig Magyarországban, állásához képest legkevésbé vagyonos, aránylag legtöbb indirect adót fizet — értelmi fejlettségéhez ké-
