Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-01-09 / 2. szám

pest, a tömeget vezetni, helyes eszméket terjesz-1 teni, az ország felvirágzásán tehát szellemi szol-j gálatával is közre működni van hivatva. Meg érdemli, hogy a törvényhozás tüzetesen foglalkozzék ez osztály érdekével. — Nézzük, mily arányban róvta meg adóval ?

A többféle, e czim alá eső foglalkozások közül vegyük elő a földhaszonbérletet; mert ez van aránytalanul nagy mértékben megadóztatva.

A nagy birtokosok terjedelmes birtokaikat részben haszonbérbe adván, mi természetesebb mint az, hogy a kevésbé vagyonos közép oszt ily kapva kap-e haszonbérieteken? távol vagyunk attól, hogy itt rendszeres haszonbérekről lehetne szó, melyeknél az állam, ; z illető földtulajdonos s a haszonbérlő érdeke egyiránt biztosítva lenne

— de az ipar, a haladás, a kölcsönös okulás bizonyosan e téren is üdvös eredményeket hozand.

— Addig is azonban, inig azt elérhetjük a sok nehézségek között, melyekkel a haszonbérlők küzdeni kénteleuek, legalább köz etve, az adó- könnyités ált 11 segittetnék rajtok.

Jövedelmi adó fejében a haszonbérlő 100 ft jövedelem után 10 forintot köteles fizetni. Ez eddig jó, mert a tőkepénzes is kamatjainak, illetőleg jövedelmének összegétől 10 szá'itólit fizet.

— De a haszonbéreknél az adó minimuma is

megvan határozva, mely szerint az üzletbe fektetett tőke 2l/2 száztólija követeltetik. — Tehát akár van a haszonbérlőnek jövedelme, akár vesztess égé tőkéjétől 21/2 száztólit köteles fizetni. Ez valóban nagy teher. — Es, ha az adó maximuma nincs meghatározva, vagy is, ha az adózó, mint becsületes honpolgár, összes jövedelmét, bár mily nagy legyen is az, bevallva, az

egésztől 10 száztólit fizet, miért legyen köteles azon esetre ha megbukik, elvesztett tőkéjének 21/2 száztóliját fizetni ? :— a catasternél ki van Számítva a föld tiszta jövedelme, — miért kívánja a törvény, hogy a haszonbérlő ennél nagyobb hasznot mutasson ki ? — legegyszerűbb lenne a földhaszonbérleteknél a bérletföld ca- taster szerinti jövedelmét venni alapul, — e jövedelemből levonva a haszonbéri összeget, kitűnnék a törvényesen constatálliató jövedelem, melyre aztán biztosan 10% adó vettethetnék.

— ha pedig a haszonbér lerovásával mi jövedelem sem nmtattatnék fel, az esetben a befektetett tőke bizonyos kamatai, talán 8%-li adó vettetnék. — De igy hogy állunk?

A tőke pénzes 1000 frt tőkéje után ha pénzét 6% kamatra helyezte el, adófejében 6 forintot fizet, vagyis összes tőkéjének % száztó liját. Mig a haszonbérlő 1000 forint tőkéje után 25 forintot, vagyis összes tőkéjének 2'/2 száztóliját. A földtulajdonos, ki egy catastrális első rendű holdtól 2 frt 67 kr. adót fizet iia e catastrális Imid értékét csak 160 forintra tesszük, tőkéjének L% hKáztóliját, fizeti adóba.

Világos tehát, hogy a földhaszonbérlő, arány lag igen súlyos adót fizet. Legalább itt Békésben igy áll, másutt lehet kedvezőbbek a viszonyok. —

Békésmegye közönségének üdvözlő' felirata Rajner Pál magyar kir. belügy- minister úrhoz.

Nagyméltóságu magy, kir. beliigyminister ur!

Alólirt időben tartott közgyűlésünk során olvastatott fel Nagyméltóságodnak f. évi oct. öl-én 3099 ein. szám alatt kelt becses leirata, melyben ő császári és apostoli királyi Felsége által legkegyelmesebben magyar kir. beltigyministerré lett kineveztetését, s a beliigyministerium vezetésének átvételét velünk tudatni méltóztatott.

Jól ismerjük, teljesen felfogjuk mi azon feladatok nagy horderejét, melyek Nagyméltóságod díszes állásával kapcsolatban állanak; jól ismerjük és teljes mérvben méltányoljuk azon nehézségeket, melyek az ország kormánya élén álló férfiak és ezek között különösen a beiiigyministernek osztályrészéül jutnak és mely nehézségek legyőzése hazafias önmegtagadást és fokozott kitartást igényelnek.

Es a mennyire méltányoljuk ezen, Nagyméltó ságod igen becses levele során is felemlített körülményeket, úgy másrészt nem mulaszthatjuk el, hogy díszes pályájával karöltve járó feladatok sikeres megoldatásához s a felmerülhető nehézségek elhárításához részünkről őszinte kebelből eredő szerencsekiván a tahikat ne csatoljuk.

A megoldásra váró belügyi kérdések között, a

nemzeti életbe legbevágóbb s átalános meggyő- dés szerint legfontosabb a parlamentáris kormányformának a megyei municipalis intézménynyel öszhangzásba hozatala lévén: ezen, Nagy- méltóságod isren becses levelében is kiválóbban érintett kérdés különösen az, mely e megye közönségének figyelmét is legélénkebben foglalkod- tatja, s melynek sikeres megoldása vágyainak legfőbb tárgyát kepezi.

E megye közönsége különösen méltányolja Nagyméltóságod igen becses levelében hangsúlyozott abbeli hazafias törekvését, miszerint a par- lamentarismusnak a nemzet osztatlan kegyeletét és hu ragaszkodását biró megyei ősi municipalis intézménnyel öszhangzásba hozatalát, egy az országgyűlés elibe terjesztendő tövényjavaslát által eszközölni, legfőbb teendői közé sorozta.

13 méltánylásnak akarunk mi jelen feliratunk által kiváltképen kifejezést adni; szerencsét ki- vánva Nagy méltó Ságodnak ahoz, hogy a jelzett nagyfontosságu feladat, az ország hő óhajtásához képest leljen megnyugtató megoldást.

És valamint egyrészről teljesen méltányoljuk Nagy méltóságodnak kifejezett abbeli biztosítását is, hogy addig, mig a törvényhatóságok rendezése kérdésének közóhaj szerinti megoldása teljesedésbe menne, a megyék önkormányzati jogát ősi jellegükhöz képest, tiszteletben tartani akarja: úgy viszont e megye közönsége is kijelenteni kívánja, hogy valamint eddig, úgy ezután is óvakodni fog minden olynemü túlkapásoktól, melyek Nagy méltóságod felelős ministeri állása kötelmei teljesítését legtávolabbról is zsibbaszthatnák.

Fogadja nagyméltóságod díszes állása kezdetén, Békesmegye közönsége tiszteletteljes üdvözletének kifejezését, mellyel maradunk.

Az 1869-ik év dec. hava 13-án s folytatva Gyulán tartott bizottmány i közgyűlésünkből Nagy méltóságodnak lekötelezett szolgái.

Jegyzetté: Hajós y Otto, első aljegyző.

f----------—

Bé

késvárincgyénck 1870-ik költségvetése

melynek a ministeriumtóli leérkezéséről múlt számunkban einlitést tettünk — a következőleg van megállapítva:

«

Kiadás: A) a közigazgatási szakban.

1) A közigazgatási tisztviselők és szegődményesek fizetése.................................. 32180.—

2) Ezek mellékjárulékai .... 200.—

3) A közbiztonsági személyzet rendes

fizetése és a szolgák bére . . . 13040.—

4) Ezek mellékjárulékai .... 9865.—

5) irodai szükséglet .................... 3009.66

6) Úti költségek és napidijak . . . 250.—

7) A megyei épületek fentartási költsége 2000.—

8) Egyéb rendszeresített kiadások . 300. 9J Előre nem látott költségek . . 600.—

Összesen 61444.66

B) A törvénykezési szakban.

1) A törvénykezési tisztviselők fizetése 24800.—

2) A börtönön személyzet és szolgák bére.............................................

4320.—

3) Ezek mellékjárulékai ...

1396.—

4) Irodai szükséglet.........................

2327

.88

5) Úti költségek és napidijak .

200.—

6) A rabtartási költség....................

979

5.—

7) Előre nem látható költségek . .

2G0.—

Összesen 43038.88

8 igy az összes kiadás .... 104,483.54 Bevétel

1) A megye fekvő vagyonából . . 657.20

2) Közérdekű nyomtatványok eladási

árából . .............................. 400.—

3) Bitang jószágok eladásából . . 300.—

4) A rabtartási költségek és tanudijak

visszatérítéséből . . . . 1000.—

Összesen 2357.60

«

Fedezet az országos alapból . 102,125.94

Békésmegye bizottmánya által pedig ugyancsak 1870-ik évre 130077 ft 6% kr hozatott előirányzatba. Miből a közigazgatási tisztviselők és szegődményesek fizetésére 40650 fi — mig a törvénykezési tisztviselők fizetéséi-e 26400 ft esik.

Igazságszolgáltatás és más egyéb.

Hogy az országgyűlésen, s ezen kivül a megyékben is pártok alakultak, ezt természetesnek tartom, s hogy mindegyik párt bizonyos tekintetben, s irányban politikai meggyőződésből kiindulva saját elveit érvényre emelni törekszik, ez magától következik ; de hogy megyei tisztviselő teendőiben, és eljárásában hasonló elvekkel foglalkozzék; ez, azt hiszem ellentétben áll azon eszmével, mely a kötelesség teljesítésnél minden pártszinezetet s gondolatot szükség, hogy kizárjon. Óhajtandó tehát, hogy a köztisztviselő minden eljárásában különösen pedig az igazság kiszolgáltatásban önzetlen, s lelkiismeretes legyen, mert csak is akkor tesz eleget a törvénynek, és saját meggyőződésének.

Mir lő elvek szerint s minő alakban divatozik Békés megye szolgabirói járásának egyik községében az igazságszolgáltatás, azt a tisztelt közönség előtt egy bizonyos esetre vonatkozólag, a maga valóságában igen röviden kívánom tájékozásul feltüntetni. Ugyan is 1869 -ik év oct. 10-én vasárnap délután, helybeli szokás szerint több fiatal legény a község egyik korcsmájában vígan mulatozván, az idő szerint volt biró uram egyetlen fia vezetése melleit számos fiatal legény összealakult másik csapat által hatalmas ütő eszközökkel ellátva előleges összebeszélés folytán, a korcsmában gondtalanul vigado'zók ellen elébb a szobában, innen dulakodás közben az utczára kiszorítva, oly szán dékos támadás intézteiéit, hogy ebből kifejlett nagyszerű verekedés következtében különösen egyik fiatal legényre irányzott megnem számlálható kíméletlen s veszélyes ütések alatt s által menthetetlenül azon pillanatban halálozása történik, ha véletlen az üldözött s megsebbzett legény az összeesküvés színhelyéhez közel álló becsületes gazda udvarába nem menekül, hol csak is az erélyes házi asszony közbelépésével sikerült a további vérontást megakadályozni.

A megsebesült, s agyba főbe vert legény az. említett udvarban összerogyván; öntudatlan állapotban szülei házához szálittatott, rögtön orvosi segély alkalmazása mellett gyógyítás, s ápolás alá vétetett, hogy az ütések által előidézett sérelmek kisszerűek nem voltak, kitűnt nemcsak a kezelő orvos szóbeli nyilatkozatából, mely szerint a megsérült egyén 48 órán át folyvást öntudatlan helyzetben lévén, több napig az életben maradás iránt határozott véleményt nem mondhatott, hanem részletesebben kitűnik magából az orvosi látlelet szövegéből is.

Mi történt e véres esemény után? a nyájas olvasó bizonyosan azt fogja gondolni, hogy biró uram kötelessége szerint a bűnösöket összefogatta és jelentés mellett a járásbeli tisztséghez be- kisértette. Koránt sem, ez alkotmánysértés lett volna, hanem éppen az ellenkező, — mivel a bűnösök közt biró fia is mint főtényező szerepelvén, ötét szintén kénytelen lett volna a többi verekedő pajtások sorába állitni, sokkal egysze- rüebben végezte el az egész dolgot, t. i. hallgatott, mintha minden a legjobb rendben ment volna.

Biró uraiuuak ekként tanúsított magatartásából a megsérültek édes atyja meggyőződött arról, hogy ha e részben célt kiván érni a merény- kedők ellen ez ügyet mozgásba kell hoznia különben törvényes elégtételre számot nem tarthat; igy tehát 1869-ik évi oct. 15-én a járásbeli tisztséghez az orvosi látlelet kapcsában folyamodványt nyújtott be, melyben szigorú vizsgálatot s ennek alapján az illetők megfenyittetését kérte erre nézve ismét azon kérdés merül fel, hát mi történt a panaszos kérvény beterjesztése után ? a felelet igen egyszerű : hogy mai napig semmi. Nyugszik az valahol háboritlanul.

A megsértett felek látván, hogy körülbelül három hónapon át igazságkiszolgáltatásra nincs kilátásuk számíthatni, azt határozták magukban, hogy legmegnyugtatóbb lesz reájuk nézve, ha a kölcsönt illő komolysággal visszaadják, igy legalább a kölcsönösség elvénél fogva a köztük fennforgóit ügyet egymás közt ki fogják egyenlíteni; ezen megállapodásuk folytán dec 26-án délután ebbeli tervüket, s szándékukat végre is hajtották, természetesen előfordulván egy kisebb verekedés, melyben biró uram fia is csekély mértékben maga illetményét kikapta.

Bezzeg lön erre nagy lárma; biró uram azon nal megiratta a jelentést az általa nagyitólag előelőadott eseményről, és kieszközölte, hogy a ve-