Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-02-06 / 6. szám
kísérlett gyűlést, szétoszlatá. S minthogy jelenleg ez ügy azon stádiumon áll, hogy eldöntés végett, a megyei — mint e tekintetben egyedül illetékes — közgyűlés elibe fog terjesztetni; nem tartom célszerűtlennek e kérdést a megyei közlöny hasábjain a megyei közgyűlést megelőzőleg szellőztetni, s a képviselő-testület azon törvényes érveit, melyekre"elnök választási jogát állapítja, elősorolni már csak azon oknál fogva is, mert a főszolgabíró eme kérdésnek a képviselŐ-testületbeni megvitatását eltiltá s kijelenté, hogy a ki e jogát kétségbe vonni merészkedik az ellen a vizsgálatot azonnal megkezdendő A képviselő-testület ugyan is, sem természet, sem törvény, sem szokás-jog alapján, nem tartja jogosítottnak a járási főszolgabirót, mint megyei tisztviselőt, a képvi- selö-testületbeni elnökségre ; természet szerint nem, mert a természet, képviselő-testület és főszolgabíróról mit sem tud; törvény szerint nem, mert oly törvény, mely az elnökséget a szolgabiróra ruházná, nem existál; szokásos gyakorlat (usus) alapján nem, mert a község képviselő testületének elnöke, szolgabiró soha sem volt, kivévén a Bach korszakot, a miből ismét, szokás jogon az elnökséget követelni nem lehet, mert azon kor, az önkény s erőszak kora volt. - Igen is, a szolgabiró felügyeleti jogot gyakorolhat a képviselő-testület üléseiben; de ebből nem lehet az elnökséget következtetni, mert az elnök — primus inter pares, a szolgabiró pedig mint a megye felügyelő közege, nem tagja a képviselő-testületnek; a községek önkormányzati jogával pedig éppen nem lehet megegyeztetni, hogy a képviselő-testület elnöke, a megye tisztviselője legyen. Ezek előre bocsájtása után önkényt következik azon kérdés; kit illet tehát e képviselő-testületben az elnökség ? Mielőtt erre felelnék szükséges különböztetcst tenni a törvény szerint létező két rendbeli képviselő-testületek között, — ugyan is a) az egyik képviselő-testület az, mely az 1848. 23. t. cikkben van körülírva a szabad királyi városok és ezzel kapcsolatban a 24-ik t. c. 1-ső §-a alapján a rendezett tanácscsal ellátott községek részére. b) A másik, a rendezett tanácsosaiéi nem látott községek képviselő testületé ; melyet az 1848. 24-ik t. c. 3-ik szakasza értelmében s alapján az illető megye van hivatva s jogosítva szabályozni. Most következik az a kérdés, melyik rendű községek közzé sorozható Szarvas városa ? az 1848 23-ik t. cikkben körülirt önnálló, köztörvónyhatósággal bírók közzé-e az 1848. 24. t. ez. 1-sö §-a alapján, vagy pedig azok közzé, mellyek felett az 1848. 24-ik t. c. 3-ik §-a értelmében a megye intézkedik ? A felelet igen egyszerű. — Mielőtt azonban erre áttérnénk, nézzük hogy úgy az egyik mint a másik esetben, ki van jogosítva az elnökségre ? A szabad kir. és rendezett tanácsú városok képviselő-testületében, az 1848 23. t. c. 29-ik §-a szerint az elnökséget a polgármester, vagy ennek akadályozása esetében a legidösb tanácsos gyakorolja; ez esetben tehát tisztán áll, hogy nem a szolgabiró. A rendezett tanácscsal nem biró községekben pedig mint már fentebb megjegyeztetett, a községek adminis- tratiója feletti jogot az 1848. 24. t. c. 3-ik §-a értelmében a megye gyakorolja ; kérdés tehát, mikép ? és egyá- talában intézkedett-e e tekintetben a megye? — felelet igen is, és pedig az 1848-ik év május 8-án tartott közgyűlésében, hol 90. sz. a. a következő határozatot hozá : „a nem rendezett tanácsú községekben, a gazdasági ügyek képviselő testület befolyásával kezeltessenek, a képviselők 3 évre, a lakosság számához képest 30—100-ig választassanak, a biró és tanács a képviselő-testület tagjai kik évenként közösen egy elnököt választanak; a képviselők esküt tesznek.“ Minthogy pedig a megyék autonómiája az 1860. oct. 20-ki diploma által vissza állíttatott, s az 1848, 24. t. cikk az 1868-ik évi törvény által jogerejébe vissza helyeztetett s ekkép az 1848-díki megyei közgyűlés által 90. sz. a. hozott határozat jogerejébe visszalépett és mindaddig jogérvényesnek tekintendő, mig a megye közgyűlés ettől eltérő határozatot nem hoz, ilyet pedig ez ideig tudtunkkal nem hozván következik : hogy eme megyei statútum ma is áll, s hogy igy a rendezett tanácscsal el nem látott községek képviselőtestülete elnökét kebeléből szabadon választja, s az ily nem rendezett községek képviselő-testületében sem illeti a szolgabirót az elnökség. Most térjünk azon kérdésre, mily községnek tekintendő Szarvas városa ? úgy hiszem e tekintetben felesleges minden hosszas magyarázat s bizonyitgatás, a tények beszélnek; vagy is világos, hogy a rendezett tanácscsal el nem látottak és igy azon községek közé, melyek felett az 1848. 24-ik t. c. 3-ik szakasza alapján, a megye intézkedik. Miből ismét folyik, hogy e képviselő-testületnek magát a megye statútumához kell alkalmaznia és pedig miután e tekintetben a megye az 1848-ik évi május 8-án tartott közgyűlésében 90 sz. a. hozott határozatból eltéröleg mai napig nem intézkedett, tehát eme statútumhoz. Miből végre következik, hogy e képviselőtestület elnökét választani nem csak jogosítva, de kötelezve is van, s törvényes elnöke csak is az lehet, kit megválaszt. Ezekben öszpontosul Szarvas város képviselő-testületének e tekintetbeni nézete, s a megye t. c. közönsége ítéletére bizatik elhatározni ki részén van a jog s az igazság. Salaez Ferencz. Mező-Berény február 2-án 1870. Csakugyan jól mondja azt a magyar példa beszéd, hogy a „farkas nem eszi meg a telet,“ — és Pálnapra is jól jelzik a „fordulást,“ mert ime mind a tél bekövetkezése, — mind az időnek Pál napján hidegre fordulása — bevalósult, csak aztán igy tartana február végéig, mert a „paraszt praktika“ azon csalhatatlan észlelést tartja e hónapra vonatkozólag: „Ha február hóban bundádat leteszed, — Hidd meg, hogy Szent-György nap után előveszed." Bizony! — több kevesebb mérvben szinte négy hónapon keresztül egészen megyénk mintegy „házi árestomra“ volt kárhoztatva, midőn a közlekedés, utazás a feneketlen sár s hozzá még a tengerhez hasonló árvizek miatt, — kocsin, — lóháton, — de még gyalogjában is, — csak nem teljesen elvolt zárva, .s' nállunk kik a vasút vonalában lakunk, csak Is a „lórék‘P(mert igy nevezik parasztosan a vasúti — különösen a teherhordó kocsikat) kerekeinek dübörgése, — a gőzösnek fütyülése, adott némileg életjelt, a méltán megunt hosszasb idő alatti tes- pedés alu8zékony dermedettségének. — E' leélt mostoha körülmények közt — pangott minden forgalom, a kereskedés, az üzlet, az iparosok tevékenysége, — csaknem kihaltnak látszott a heti piacokra nem hozatott sem élelmi, sem más háztartáshoz szükségelt cikk, mely valóban érezhető kalamitás volt. Egy török példa beszéd azon rövid de észszerű egészségi szabályt állítja fel, hogy óvakodni kell az „ázástól — fázástól — rázástól.“ -— Ezen tanácsadást az előbbi s mostani időjárás mellett, csak részben is alig lehetett megtartani, az elsőt szüntelen való esőzések a másodikat fűteni való dolgában beállott s tapasztalt nagy szorultság, a harmadikat, a hirteleni felfagyás miatt. — Valóban! ha a járhatatlan ut tovább is úgy tartott volna, azon sajátságos kénytelenség állandóit volna be, mint a mit az én régi krónikám az l79l-ik esztendő teléről irt, — hogy némely vidéken az emberek, fűtő dolgában annyira megvoltak szorulva, — miszerint ha- szonvehetö épületeiknek fedelét kénytelenitettek feltüzelni. -— Itt is hallottam, hogy egy öl tűzi fáért 15 ujfo- rintot fizettek, — de csakhogy kapható volt. Az iszonyú árvíz határunkban véghetetlen sok kárt okozott, különösen az úgynevezett „K ere ki“ határrészen, (e név az ezen helyen volt egykori helységről maradt fel, hol a még általam is látott templom düledék fa- ai csak nem régiben pusztítattak el.) Ezen határrészt minden őszi vetéseivel az árvíz teljesen elborítván, több egyeseknek olt volt tanya épületei, — akiok, — istállók mind össze düledeztek. Különösen sok kára van S. F. urnák, kinek egy pár évvel ez előtt ottan nehány ezerbe került díszes lakháza, magtára, gépszínje s más épületei, csak kis részben és -pedig egyedül a lakház fedele, erős gerendákkal való feltámogatás által a szintén düledezö falak fölött, vala megmenthető az árvíz rombolásától, mind a mellett is, hogy ő több napokon által 70—80 emberrel, 80 kr. napszám fizetéssel dolgoztatott épületjeinek körül gátoltatásán, — mely 800 forintjába került. — S mind hiába! — Most már a viz itt-ott húzódik lefelé a vetésekről, s úgy állítják, hogy a vetés szép zöld minden oly téreken honnét a viz lefolyt, azonban a tapasztalat azt bizonyította be, hogy még azért nem lehet biztos remény a megmaradáshoz, a mennyiben ha gyakori nagy szelek járnak, az ily téreket körítő vizek hömpölygő mozgása által, a vetés gyökerei a földből kimosatnak, — megingattalak, s nagy részben a kártékony varjak kiszedésének is áldozatul esnek. No de elég már a panaszból — mondhatja a tisztelt olvasó, — azért térjünk kellemetesebb tárgyra. Utóbbi napokban úgy értesültem, hogy báró Wenck- heim László ur és neje gróf Szapáry Franciska asszony ö méltóságok a múlt január hó 26-án érték el boldog házasságuk 25-ik évfordulóját, vagy is mint szoktuk mondani ezüst lakadalmukat, melyet ők K.-Ladányban családi körben zajtalanul ünnepeltek meg. — A nemes báró urnák szülő megyéje anyagi s szellemi haladására évek hosszú során át irányzott buzgó törekvése, — közhasznú tevékeny munkássága, még az ellenzék által is becsült elv szilárdsága, mindnyájunk előtt, sokkal nagyobb elismerésben áll, — mint sem elmulaszthatnék, e minden esetre nevezetes évfordulat alkalmából, a több felől hozzájok intézett jó kivánatok- hoz hozzá adni hogy : „Ne lássanak soha but bánatot, s borút, Egymásnak kössenek még arany koszorút, S ki felhozta rájuk a huszonöt tavaszt Engedje megérni boldogul majd amazt.!“ Pál napján Berényben is fényes lakadalom volt, Schwarz Katalin k. a. D.-Ványai földbirtokos Grosz Antallal lett egybekelésükkor. — Dicséretesen jellemző az öröm-atya Schwarz Farkas urnák azon hazafias buzgalma, hogy ö az egybekelési templomi szertartást, magyar nyelven kívánván tartatni e végből az aradi rabbit kérte fel, ki is mint mondják jeles szép magyar beszédével, a várakozásnak teljesen meg is felelt. S c h w a r z ur már más és pedig egycsaládi szomorú eseménykor is, tanúságát adta magyar érzületének, midőn elhalt egy kis leánykája, temetése alkalmával az izraelitáknál mint tudom falu helyen szokatlanul, magyar éneklés közt vitték a koporsót a sirkertbe. — Bár igy fognák fel több hitsorsosai is az idő szellemét! — — Isten velünk ! B. B. Külföldi rövid hírek. Franciaország képviselőtestületében a védvám s a szabadkereskedés vannak szőnyegen. — Brame az angol-francia kereskedelmi szerződés felbontása iránt tett indítványt. Thiers pedig ez indítvány szellemében a védvám mellett nagy beszédet tartott. A lapok nagyobb része azonban kikel ellene s nevezetesen a „France“ e beszédet a védvám rendszer halotti beszédének tartja. — Brame indítványa ugyancsak a „France“ szerint 212 szavazattal 32 ellen — egyszerű napirendre térés által — el vettetett, miáltal a kamara a szabadkereskedés nagy eszméjét szentesité. Olivier minden sajtóvétségre általános amnestiát készít elő, mi a császári herceg születése napján fog ki* hirdettetni A „Marseilles“ben egy irat tétetik közzé, mely a magyar parlament húsz szélsőbaloldali követe által van aláírva. Ez iratban a most nevezettek rokonszenvüket fejezik ki a francia szélsőbaloldali követek irányában. A „Constitutionei“ szerint Bonaparte Péter herceg perében — a vádlott oldala mellé — egy védelmi tanács fog adatni. Az angol kormány február 8-ra hivta össze a parliament két házát. Ezen ülésszak egészen a belreformok ügyének lesz szentelve. A római zsinaton Strossmayer zágrábi püspök az egyház központosítása ellen tartott beszédet, s időszakonkénti egyetemes zsinatok összeülését javasiá. A csalhatatlansági föliratnak abbanhagyatása iránt hírek szárnyaltak, de ezek — mint azt a „Times“ római levelezője Írja — teljesen alaptalanok. A csalhatatlanság ellen Rauscher által szerkesztett föliratot a magyar főpapok nagyobb része is aláírta. Lajthántúli hírek : Az osztrák ministerium újabb feltevések szerint igy fog megalakulni: elnökminister az eddigi oktatásügyér Hasner, belügyminister marad Gis- kra, ki egyszersmind a közrendészetet is átveszi, honvédelmi minister Wagner altábornagy, közoktatási minister Stremayr szabadelvű stíriai képviselő, földmive- lési minister Washington báró stíriai földbirtokos, Ple- ner kereskedelmi, Herbst igazságügyi, és Brestl pénz- ügyministerek maradnak.------- X A l elkek száma Békésmegyében a most foganatba vett népszámlálás alapján tett elöle- ges sommázás szerint, községenkint és járásonkint következőképen találtatott: A közelebbi számban megkezdett kimutatás folytatásául és befejezéséül: A gyulai járásban : Gyulán 18,043 I. Dobozon 3,588 1. Kétegyházán 3,322 1. Gy.-Váriban 2,8441. ösz- szesen: 27,797 lélek. A szarvasi járásban: Szarvason 22,862 1. Szent- Andráson Csabacsüddel 6,952 1. Öcsödön Bábockával 6,759 1. összesen 36,573 lélek. Az orosházi járásban: Orosházán 15,317 1. Tót- Komlóson 7,755 I. Bánfalván 2,458 1. Csorváson 2,277 1. Szénás község a többi Szénással 1724 1., P.-Sz.-To- rnya 1690, 1. Szabad-Szent-Tornyán 903 1. összesen: 32,124 lélek. A szeghalmi járásban: Szeghalom 7,303 I. Vésztőn 6,358 1. K.-Ladányban 6,223 1. Füzes Gyarmat 5,735 1. összesen 25,619 lélek. Egész megyében 212,741 lélek van. Kelt Gyulán febr. 5.1870. Közli Szakái Lajos a m. népsz. biz. elnöke.
