Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-16 / 42. szám

századot haladt, gyermeksége múltjától, midőn a „rajta“ és „előre“ szó elég volt a trikolort győzelemre vinni és annak hegyére a dicsőség babérát fűzni. Az idők változtak, változni kell gondolkozá­sunknak is, a jelszónak mit egykor hangozta- tánk „előre“ változni kell erre: „többet ésszel, mint erővel.“ — Ha ezt szivünkbe véssük, ha teen­dőinket e szerint intézzük, akkor leend időnk arra, hogy e féltett intézményünk megerősödjék, és hogy oda érlelődjék, a hova mindnyájan óhajtjuk. Újdonságok. — A békésmegyei orvos- és gyógyszerész egylet — mint halljuk — tegnap e hó 15-én volt gyűlést tar­tandó M.-Berényben. A közérdek tekintetéből óhajtanok, ha a gyűlés lefolyásáról lapunk — mint megyei lap — kimerítőbb közlést hozhatna, mely óhajtásunk — bizunk az illetők szívességében — valószínűleg teljesülni is fog. — A gyulai iparmű- és terménykiállitás a városház nagy termében e hó 16, 17 és 18-ik napjain 20 és 10 kros belépti dijak mellett; — az egyleti tagok és (a ki­állítók által pedig díjmentesen lesz megszemlélhető. — A kiállítás eredményéről körülményes értesítés a legkö­zelebbi számban fog adatni. — Csabán néh. Bockó Dániel helyett a képviselővá­lasztás e hó 25-én leend. — A polgári casinó f. hó 9-ki gyűlésén következő tagok választattak el tisztviselőkul: elnök Dániel Pál, alelnök Dobosfy Alajos, igazgató ifj. Kratochvill József, jegyző Keresztszegi Kálmán, ügyvéd Fábry Márton, könyvtárnok Weisz Lipót, pénztárnok Nagy Ferenc. — Szerkesztőségünkhöz beküldetett: „A kertészeti vándor tanításról“ szóló jelentés első, második és harma­dik része, melyek mint a „Néptanítók lapja“ mellékletei jelennek meg. Ezen közlemények idöhez nem kötvék és megrendelhetők Lukácsy Sándornál Rákos-Palotán 1 ft beküldése mellett. — Nagy Ferenc helybeli könyváros kiadásában két zenemű jelent meg zongorára, szerzé mindkettőt Staab Lenárd gyulai zongora tanitó, egyike „Női hűség“ cím­mel rezgő polka, a másik „Adieu“ címmel polka-mazur- ka francia címlappal, hogy miért franciával ? — azt nem tudjuk. Az elsőnek ára 40 kr, a másodiknak 50 kr. Ajánljuk mindazoknak, kik az élénk tánc-zenét ked­velik. „ ^ '..........................................., . , , , — Gyulai László fiatal festőnk szerdán indult el körünkből külföldi útjára, Nürnbergbe. Szerencse kisér­je pályáján. Meghívás. A békésmegyei gazd. egylet f. é. octóber 16-án d. e. 9 órakor Gyulán több fontos tárgy, u. m. példány gazdaságok, az egylet működésének gyakorla- tiabbá tétele, a szakosztályok eltörlése és községi gazd. fai szellemet vették föl magukba, a nyilvános jótékony­ság e kollégiumokat gazdagon ellátta, melylyel a szük­ségletek fedezhetők legyenek, de a tanárok az előbbke- Iöknek adtak elsőbbséget, mert ez hizelgett enszeretetük- nek s emelte befolyásukat. Az „ordo plebejus“ nem akart a tanodákról, melyek a nyilvános jóltevésekböl él­tek, mit sem tudni; igy történt, hogy a etoni, rughy-i, harrou-i, winchesteri és szentpáli (Londonban levő) is­kolák az aristokratai szellemet Oxford- és Cambridge- böl átvették. Ez iskolákból kerültek ki az állam első emberei. Az egyetemek saját igen gazdag dotatioikból élvén, az államtól egészen függetlenek, másrészt azonban sza­badalmaik a kor szellemével ellenkezésbe jöttek. — Elő­nyük az angol iskoláknak, hogy erkölcsi erőket, erős és vas jellemeket képeznek. A német iskolákban a lelket és szellemet képzik ugyan, — de a jellemalkotást nem részeltetik kellő figyelemben. Mindenekelőtt őrködni kell azon kicsinyes gyámkodástól, mely a német iskoláknál olyannyira előtérbe nyomult. Kevés tanuló teszi föl ma­gában „emberként tenni, hogy emberré lehessen“, az akarat idővel ki lesz gyakorolva, az ifjú ember gondol­kozni, ítélni s maga is megkülönböztetni, választani ta­nul, ennek következtében megtudja saját véleményét is­merni : s igy elkezdődik reá nézve az élet, ott, hol kö­zönségesen végezni szokta, a tapasztalatok által, félre­teszi a szinlést. Igen csalatkoznék, ki e nevelési el­méletnél rendetlenségekre, vagy szabálytalanságokra kö­vetkeztetne; ellenkezőleg, itt nincs engedékenység, ha­nem inkább szigorúság uralkodik. A tanoda winchesteri csúcsán áll egy felírás, mely a szigorúan kezelt fenyitö rendszert eléggé kimutatja : Aut disce, aut discede, manet sors tertia, cedi. — A tanulók háromból választhatnak: vagy maradni és ta­nulni, vagy menni, vagy elviselni az előirt büntetéseket. ________ Márki Sándor. körök a lakítása stb. felett ülést tartandván, arra a vál. tagok minél számosabban megjelenni kéretnek. Figyel­meztetnek egyúttal az egylet tagjai és a közönség, hogy ugyanakkor Gyulán ipar és terménykiállitás is rendez- tetik. —■ Kelt Gerendáson oct. 10. 1870. Az igazgató­ság megbízásából : Mokry Sámuel egyl. titkár. — Előfizetési felhívás Markovits Iván magyar gyorsírászati tankönyvének 6-ik kiadására. Miután magyar gyorsírászati tankönyvem legutóbbi kiadása már egy év előtt az utolsó példányig elkelt, késztetve érzem magam a mű uj kiadásának közrebo­csátására. — A tankönyv ezen 6-ik kiadása is — a szükségnek gyorsabb kielégítése végett — ivenkint jelen meg és az első 2 ivet, mely ezennel kiadatik, a többi ivek lehetőleg gyorsan fogják követni. A mü mind tartalmára, mind alakjára nézve ja vitottnak mond­ható, a mennyiben e kiadásban mindazon javaslatok fi­gyelembe vétettek, melyek úgy a rendszer némely pont­jaira, mint a tankönyv berendezésére nézve az utóbbi években fölmerültek; és egyszersmind a magyar ország­gyűlés gyorsíró asztalán, valamint a tanitásnál szerzett tapasztalásaim folytán célszerűeknek bizonyultak. A mü különös tekintettel a magántanulásra van kidolgozva. A mü előfizetési ára 1 ft 10 k. Megrendelhető bér- mentes levelekben, vagy még kényelmesebben postai utalványokkal Markovics Ivánnál (Lipótutca 36. sz. a. Pesten.) — Ot előfizetett példányra a 6-kat jutalmul küldöm. — (Lampe 1 Róbert könyvárusnak csak akkor fog a mü bizományba adatni, midőn telje­sen megjelent és igy addig csak a szerzőnél rendelhető meg.) — Pest 1870. sept. havában. Markovics Iván, országgyűlési revisor-gyorsiró. Vegyes hírek. — Palermóbail e hó 6-én földrengés volt, melyről ugyanazon napról keltezve, következőket írnak egy olasz lapnak : Ma reggel 9 óra, 20 perckor 75 másodperckor erős lökések rázták meg a földet s lógatták meg a vá­ros falait. Az első lökések, melyek hullámszerüek voltak, s nyugat-keleti irányban haladtak, körülbelöl hét másod­percig tartottak. Később a lökések sokkal rohamosabbak és erőszakosabbak lettek, s egy-egy huzamban nyolc másodpercig tartottak; minden rázkódás után néhány másodpercig tartő földalatti dörgés volt hallható. Az erő­szakos rohamok északi irányból dél felé haladtak. A borzasztó természeti tünemény mindjárt az első pillana­tokban oly erélyesen lépett fel, hogy egyszerre minden­kit felrázott nyugalmából. Az első rázkódtatás előtt né­hány másodperccel kutyám felugrott, s orrát a földre tet­te. A légsulymérö minden tok közt ingadozott. Nyugat­keleti irányból kevesebb lökést vettüuk észre: a lökések észak-déli irányban erőteljesebbek voltak. A Mudgeinga, s az Observatorium több más órája megállt. A légtüneti jelenségek igen szépek voltak. Az ég teljesen azúrkék és átlátszó volt, a légmérséklet kedves. A légnyomás, mely néhány nap óta igen magas volt, ma reggel még fölebb emelkedett, úgy, hogy az obszervatórium sulymé- röje 763 mm. 43 mutatott. Ezúttal a nép uralkodva elő­ítéletein, melyekkel az ily rendkívüli természeti jelensé­geket fogadni szokta, semmi kihágásra nem ragadtatott.“ Ezen utóbbi megjegyzéssel ellentétben egy másik paler­mói levél azt Írja, hogy a nép a földrengés következté­ben kihágásokra ragadtatott, s csak a hatóság közbe­lépte akadályozta meg a komolyabb dolgokat. — Vörös vár és Óbuda közt a vörös vári határon, éjjel, egy ökreivel hazafelé hajtó parasztgazdát meg­gyilkoltak. A gyilkosok, úgy látszik, nagy tusakodás után hajthatták végre istentelen művöket, mert a halott egész testét sebek borítják, a gazok füleit levágták, nyelvét hihasitották s úgy dobták szekere mellé. Miután a meggyilkoltnak sem jószágát sem egyéb holmiát el nem vitték, méltán gyanítható, hogy a tett bosszú müve volt. A szolgabiróság a legerélyesebben hozzálátott a tettesek kutatásához s reménye van, hogy a gyilkosokat mielőbb fölfedezheti. — Szabolcsinegye Hugyaj helységében közelebb 1000 évesnél régibb sírokat fedeztek föl. — Ausztriában és Magyarországban 1864-ben 29,036000 hirlappéldányt hordott szét a posta. 1866-ban (a háború miatt kevesebbet) 28,403,000 példányt: 1868- ban már 34,600,000-er és 1869-ben 52,650,053-at. E szám­ból esik Alsó-Ausztriára illetőleg Bécsre 21, Magyaror­szágra 13%, Csehországra 7, Galíciára 5, Tirolra, a ten­gerparti vidékre, Stájerországra, Morvaországra 1—1 millió. — A különféle, cifrábbnál cifrább levélcímekben mindig előfordul némi változatosság. Mutatványul szol­gáljon ez újabb két példány, mely közelebb adatott föl egy vidéki postán : „Várkerzi biró urnák Keszegi Pál­nak magyar királyi tisztelettel vasmegye. u. 70. sz.“ A másik : „Unter Trutz, zu Richer in die Anna Daub- ner, wo schnirlgen Olmafen die Bresion die zu Micheli Susanna Hanzokin.“ — Fösvény Pál, bevesmegyei, pásztói és Berecz János bátonyi lakos, kinek mindkettőnek katona fia van, Pestről oly tartalmú levelet kapott, hogy bizonyos napon az akadémia palotájának vasrácsozatánál egy katona­orvos fog reá várakozni, ki bizonyos összegért fiát ki­szabadítja a katonaságtól. A két apa megörült a levél­nek és az egyik 175 írttal, a másik 85 frttal utazott Pestre, s a kitűzött helyen és órában várta a katona­orvost, ki meg is jelent, a pénzt is átvette hanem aztán nyomtalanul eltűnt. — A nagyvárad-kolozsvári kéjutazás alkalmával egy kolozsvári szász iíju, ki nem igen jól beszélt ma­gyarul, nagyváradi barátját egy odavaló kisasszonynak következőkép mutatta be : „N. N. ur, egy nagyváradi „kéjenc.“ „Kéjutazót“ akart mondani. — Tévedés, mely kalandocskának is beillik. Egy nagyváradi delnő házimulatságba készülvén, hogy arcá­hoz illő s este jőtmutató ruhát vehessen, az esteli órák­ban sétára szánta el magát, hogy a divattárak kiraka­taiban a ruhakelméket világításnál megtekinthesse. Szem­lélődései közepette azonban észreveszi, hogy egy isme­retlen fiatal ember nyomról-nyomra követi öt. Remegni kezd. Megkettözteti lépteit, de a fiatal ember nem tágit. Szerencsére a véletlen egy csuhás egyént hoz a nő elé, ki „tisztelendő“ cimet adva neki felkéri hogy legyen kí­sérője s szabadítsa meg az öt követő fiatal ember tola­kodásaitól. A csuhás egyén egész udvariassággal enge­delmeskedik. A nö remegése fokról fokra kisebb lesz, mert egy „tisztelendő“ ur oldala mellett teljesen biztos­nak hiszi magát. Elérik a nö lakását; csengetnek. A szobaleány gyertyával siet úrnőjének ajtót nyitni. A ka­land hősnője épen köszönetét akar rebegni a barátnak midőn a gyertyavilágnál rettenetes csalódásra ébred, mert a barátnak vélt egyén nem barát volt, hanem egy fiatal dragonyos tiszt uj divatu csuklyás köpenyében. E nőre is igazán reáillett azon magyár közmondás : cse­berből vederbe. — Mi a legnagyobb bűn? A remete-máriai temp­lomban a múlt héten azt nevezte a pap legnagyobb bűn­nek, ha valaki régi piculát tesz a perselybe. S mivel a papnak kötelessége híveinek üdvösségére gondot visel­ni, mindjárt elő is vette a perselyt, s megvizsgálta, hogy hány forgalmon kívül helyzeti hatost talál benne. Ad vocem persely, mikor megy már ki divatból, hogy a kath. templomokban és itt-ott másokban is az ember or­ra alá tartják a perselyt s fülébe csengetnek vele. — A petróleumba nagyon beleszerettek a franciák. Egy most feltalált röppentyűjük úgy van alkotva, hogy az ürgolyót pléhbezárt kőolaj veszi körül, mely az elpat- tanáskor meggyül s égve folyszét a földön vagy csorog le a légből. — Lónyai legutóbbi finánc operatiója. A ref. egyház kerületi ülésen Lónyay közös pénzügyminister is jelen volt mint kurátor. Midőn a gyülekezetből eltávo­zott megesett rajta, a mi már sok halandón megtörtént, t. i. elcserélte kalapját egy tiszteletes ur kalapjával. Most az emlitett tiszteletes ur a „Debrecenében panaszkodik, bogy a ministeri kalap oly desperát állapotban van, hogy nem meri feltenni. — B. Orczy Bódog a nemzeti színház igazgatójá­nak neveztetett ki. Reményi Ede az uj igazgató felhívá­sára elvállalta a nemzeti színháznál az első hegedű ve- zéri állást. Liszt Ferenc e hóban üli meg 60-ik szüle­tés napját. B. Augusz a maestro barátja valódi ünnepéllyé akarja emelni e napot. Gazdászat, ipar és kereskedelem. — A keleti marhavész ügyében a hivatalos lap kővetkező jelentéseket hoz: A keleti marhavész, f. évi szept. hó második felében beérkezett hivatalos jelenté­sek szerint is Erdélyben hunyadmegyei Felsö-Szállás- patak, Páros-Pestere, Malajesd, Korojosd, és Nuksora községekben uralgott, hol (a két utóbbi község marha­létszáma és a vész állása még nem jelentetett be) az 1496 db. szarvasmarha-létszámból, 68 udvarban, a vész kiütésétől kezdve 723 darab betegedett meg; ezekből 480 meggyógyult, 222 elhulott, 5 beteg lebunkóztatott és 26 db. folyó évi szept. hó 30-án mint beteg, ápolás és zár alatt maradt. Magyarországon a vész ez időközben sem merült fel. — A temesvári iparbank-egylet körjegyzék által tudatja, hogy alapszabályai felsőbb helyen megerösit- tettek s működését 200,000 frt alaptőkével megkezdte. Az intézet üzletkörébe esnek: hitelegylet, takarékpénz­tár, bank-, bizományi-elölegezési üzletek stb.

Next

/
Oldalképek
Tartalom