Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-02 / 40. szám

polgártársaimat ez eszme elfogadására s az ez érdemben teendő nálam szakképzettebbeket az indítvány megtételére. Nagy Károly.

— A békekilátások egyszerre megszűntek, sőt a fegyverszünetről szállongott hirekkel is alább hagytak s így a véres habom tovább is folytaltatni fog. A poroszok részéről tett békeajánlatok — ezek között a szabad bevonulás Párisba — nem fogadtattak el a franciák által, mert ezekben — méltán — Franciaország megaláztatását látják. A francia kormány kiáltványt intézett a néphez, kijelentve, hogy a végsőig fogják folytatni a harcot s Franciaország számit gyermekeire. Paris készebb saját romjai alá temetkezni, semmint a poroszok igényeinek eleget tenni. Az elszántság az egész országban nő. Marseille maga 17,000 önkénytest állított ki, Lyonban pedig az utcákon is gyűjtenek a sebesültek számára. — Ezalatt a harc változó szerencsével folyik. Toul-t a poroszok a franciák hősies védelme dacára elfoglalták, Bazaine pedig töbször kirontott Bletz- ből s a németeknek nagy veszteségeket okozott. Strass- burgból sept. 14-én tettek győzelmes kirohanást a franciák, 18-án ugyancsak a strassburgiak a németek rohamát verték vissza s jelentékeny veszteségeket okoztak nekik. Thionville-böl a mozgóörök sept. 20-án kitörtek s vagy 100 élelmi és löszerkocsit zsákmányoltak, leölve a német kíséretet. Ezeken kívül még a következő hírek vannak a franciák győzelméről: sept. 23-án a Manduy-féle hadosztály megtámadta a Villejuifi poroszok által megszállott magaslatokat (Páris mellett) és rohammal bevette. Ugyanaz napon Saisset admirál a poroszokat Droezyból kiűzte. Ballanon tábornok pedig Pi- errefit-et támadta meg s űzte ki onnan a németeket. Ellenben egy sept. hó 29-röI keltezett távirat szerint Strassburg kapitulált, s francia részről ez alkalommal 451 tiszt s 17,000 közlegény tette le a fegyvert.

— ■ Egy német tiszt könyvet nyomat Lipcsében, egy francia leveleivel, melyekből állítólag az tűnik ki, hogy Napoleon már aug. 25-ke óta levelezett Bismarckkal s a fegyverletételt tábornokai háta mögött készi- té el.

— Napoleon a francia trón iránti igényeit fen akarja tartani, s egy berlini hir szerint ez értelemben kiáltványt akar a francia nemzethez intézni.

— Rómában sept. 23-áll nagy zavargás volt; letépték a pápai jelvényeket, bántalmazták a papokat és zuávokat s megöltek nehány rendőrt. Ennek folytán a pápa (ki gyöngélkedik) olasz megszálló csapatokat kért az angyalvárba. O nem hagyja el Rómát, hol elég jó dolga lesz: kap nyolc millió civilistát s megtartja a Leo városrészt.

Róma bevétele.

Az örök városnak az olasz király csapatai által lett megvétele történetét, egy nagyobb politikai napilap a kővetkező naplószerü közleményben adja:

September 20, reggeli 5 óra; Alig az olasz csapatok a Ponte Manuelo mindkét oldaláról, megnyitják a tüzelést, mennydörögnek a Vigna Disben felállított 8 fontos vontcsövű ágyuk is, s más két üteg a Porta Ria és Porta Solara közt működik, melyek 600 méternyire közeledtek a falakhoz. A pápaiak viszonozzák a tüzelést a megtámadott kapuk mögött felállított hat fontosokkal, melyek az oldalt fekvő olasz ütegeknek keveset ártanak.

6 óra reggel. Az ágyúzás minden ponton megindult; több gránát is lövetik a városba, melyek házakat gyújtanak fel, s embereket ölnek és sebesitenok meg. A nép roppant tömegben gyülekszik a Szent Péter-térre a pápa vatikáni laka elé, s így kiált fel:

„Kegyelem, szent atya! Add meg magadat!

Az ágyúzás növekedik.

7 óra reggel. A pápaiak tüzelése a Porta Piánál majd teljesen megszűnt. Az olasz ütegek fél hold alakban közelednek a városhoz, s állást foglalnak az északkeleti kapuk előtt. A roharaoszlopok alakulnak, s lábhoz bocsátott fegyverrel várják a réslövés eredményét. Mindkét részen kevés sebesült.

8 óra reggel. A Pius kapu mellett a kaputól száz lépésre, a város falába a réslövés megkezdődött.

Az első és nyolcadik üteg egész közel vonul a lőni kezdett réshez, s egyetlen golyó sem téveszti célját.

9 óra reggel. Egy csapat olasz megszállta a Patri- ci és Partrina villákat, melyek közül az első közvetlen a Pius kapu előtt var,, s nem viszonozza a pápaiak lövéseit. Mázé de la Roche tábornok két ezred gyaloggal a Tartoma villát foglalja el. A Pius- és a St. Giovanni kapuk égnek. A Murtigmona Bonaparte villa ég, a rés pedig mindig nagyobb lesz. A Tartoma villába vitt ütegből két ágyút a Pius kapuhoz vivő egyenes útra állítanak, s 240 meter távolból lövi a Pius kapu mögötti torlaszokat, melyekből csak egy puska lövés tétetik.

10 óra reggel, a Porta Piára és a mellette levő részre intézet lövések igen élénkek. A Bonaparte villa falainak nagy része ledől. A résen már átlehet nyomulni. A rohamoszlop elkészül. A 39. sorezred és a 6. vadászzászlóalj megrohanja a rést és a Pius kapu barri- kádjaif. Elénk tüzelés fogadja őket, melyet a zuávok a lörésekböl, s a Bonaparte villa fái mögül a szorosan zárkózott rohamoszlopokra irányoznak. Paglinai lovag vadász őrnagy, Velenzani hadnagy, egy római, a ki 20 éves száműzetése után most lépett először a hazai földre, elesik, ezen két tiszten kivül még 15 katona esik el, vagy sebesül meg. Az olasz rohamoszlop mégis „Savoya!“ kiáltás közt áttör a résen, s nehány perc alatt olasz trikolor leng a Pius-kapu torlaszai felett.

10 óra 30 perckor az olasz csapatok bevonulási útja nyitva állt. A pápa világi hatalma elbukott.

Midőn az olasz ezredek a résen és a barrikádokon át a városba hatolnak, ama széles és egyenes utón mely a Pius-kaputól a Quirinai felé vezet, roppant néptömeg rohant örömrivalgva az olasz katonák elé. Legelöl Ri- valta táborkari őrnagy jött egy pápai draganyos csapat élén, fehér lobogóval és a pápától kinyert átadási engedélyijei. Ez már felesleges is volt. A tüzelés minden ponton beállittatott, s egy hosszú kocsisor, mely a földi diplomácia-testületet tartalmazta IX. Pius nevében tiltakozást hozott, melyet Cadorna tábornoknak kellett átadni. Az első olasz csapatokkal a nép örönujongva járta be a várost; némely helyen, mint a Piazza Trojanán, Piazza Colonán és a Capitolon a pápai csapatok puskatüze által fogadtattak. Egy pillanat alatt minden ablakból olasz trikolor csüngött le; a városban szétoszlott pápai csapatok körül fogattak, lefegyvereztettek, s a középületek udvaraiba zárattak. A politikai foglyok kiszabadittattak, s Rómának a Tiber balpartján fekvő része a benyomuló olasz csapatok által megszállatott. A szabadon lihegő nép kifütyülte a zuávokat, sőt az olasz csapatok közbelépése nélkül, komolyabb demonstráció is történt volna.

Mig ezen városrészben az öröm ujongás nem ismert határt, a Tiber jobb partján levő Gitta Leonina, melyben az Angyalvár, a vatikán és a St. Pótertemplom van, megtartotta szokott mogorva alakját. Ezt a pápa nem engedte megszállani az olasz csapatok által, s ennek még mind e mai napig birtokában van.

Diadalmenetek, az olasz csapatok bevonulása, kivilágítás stb. zárta be a napot.

Vadász Manó békés-csongrádmegyi tan- felügyelőnek Békésmegye közönségéhez intézeti jelentése, az emegyei iskola tanács eddigi működéséről.

Tekintetes megyei közönség! Folyó évi junius hó 20- án 361 sz. a. felhívása folytán a békésmegyei iskola- tanács eddigi működéséről az 1868-ik évi XXXVIII-ik

t. c. 132-ik §. értelmében hivatalos jelentésemet tiszteletteljesen a következendőkb m terjesztem elő.

Miként az ide csatolt jegyzőkönyvből átlátni méltóztatik, a békósmegyei iskolatanács múlt 1869-ik évi junius hó 21-ik napján tartotta meg első alakulási ülését, mely alkalommal magát megallakultnak nyilvánítván, még két szakbizottságot is alakított a maga köréből, egyet az alsó, másikat a felsőbb népiskolák részére, hogy igy ezek a szakmájukba vágó tárgyak iránt véleményeikkel a tanács működését elősegitség és gyá- molitsák. Az elsőnek elnökéül Bonyhay Bénjamin ur — a másiknak Gr. Almássy Kálmán ur választatván meg, több más kissebb bizottságok is alakíttattak, melyek az ügyek vezetéséhez megkívántatok.

E gyűlésnek az alakuláson kivül más tárgya nem volt.

Az iskolatanács második ülését ugyanazon év oct. 20- án tartotta meg Gyulán, a megye székhelyén. — Ez ülésben felvétetett a békésmegyei iskoláknak a tanfel- ügyelöség által készített statistikai kimutatása, mely a községek által beküldött táblás kimutatások alapján állitatott össze; azokból kiderül miszerint Békésmegyének van összesen 39179 tanköteles gyermeke, melyből 19-194 járt tényleg iskolába; van összesen 196 iskolája, melyből 182 felekezeti, 4 községi 10 magán, de a négy községi még eddig felekezeti jellegét megtartotta. Uj Kígyós iskolája községi jellegét időközben már vissza is vonta; Nagy Szénás és Csorvás községekben a kijelentésnél egyébb nem történt. Az elsorolt iskolákban 186 rendes és 16 segédtanító működik.

Ezekből kitetszik, hogy az eddig létező iskolák száma a tanköteles gyermekek számához képest igen kevés, a községek a tanfelügyelöség utján tehát arra lennének buzdítandó!?, hogy iskoláik számát szaporítani törekedjenek. Felsőbb iskolák pedig még seholsem létezvén, a szakbizottságok utasitattak vélemény adásra, hogy hol lehetne, mely városokban, ezeket mentül előbb felállítani ? A többi tárgyak az iskolatanács belügyeit érdekelvén az iskolatanács működését ezen, két üléssel az 1869-ik év második felére bevégzé.

A bekövetkezett 1870-iki tél folyama alatt, melyben a rósz idő, és szakadatlan tartó esőzések, az utakat úgy szólván járhatlanokká tették, az iskola tanács ülést april 2l-éig nem tarthatott, a mely ülésében felvétetett a tan- felügyelőnek jelentése az 1869-ik évi iskola látogatásokról. Ezen jelentés szerint az eddig meglátogatott iskolákban a nevelés ügye meglehetős haladásnak indult, az elöljáróságok mindenüt figyelmet és gondot fordítanak azok jókarban tartására s a hiányos felszerelések pótlására. Felsőbb népiskolák állítására Gyula, Békés, Csaba, M.-Berény, Gyoma, Orosháza, Szarvas, Endröd és Öcsöd községek elöljárói felszóllitatván, ígérkeztek mindent elkövetni ezek teljesítésére, mihez képest az iskolatanács megbízta szakbizottságát, ezek mimódoni felállításáról véleményes jelentést adni.

Ezúttal örvendetes tudomásul jelentethetik be a tek. megye közönségének, hogy több szegény sorsú békésmegyei néptanító a vallás- és közoktatási minister úrtól jutalmi államsegélyt nyertek, mely összesen 580 frt tett és 9 tanító közt osztatott fel.

Előfordultak ez alkalommal több magán tanítónőknek magán neveldéjük fenmaradhatása iránti kérelmük is, s minthogy ellenük semmi kifogás nem tétetett és okmányaikkal képességüket kimutatták, annak gyakorlatában továbbra is meghagyatni engedtettek.

Előterjesztetett ugyanezen ülésben a n. mélt. vallás- és közoktatási minister ur felhivása folytán : ha vájjon nem volna-e célszerű a szünidők alatt ideiglenes kópoz- dei tanfolyamot nyitni e megyének valamely helyén, hol a még eléggé kinem képzett tanítók ez érdemben oktatást nyerhetnének? azonban erre nézve az iskolatanács úgy van meggyőződve, miszerint Bekésmegyében a (;<- nitók többnyire szakképzettséggel bírván, itt szükség ily képezdei tanfolyam nyitására nincs, mely amúgy is nagyobb költséggel lenne összekötve, s annál fogva annak létesítését nem javalja; minden felekezet gondoskodjék, hogy iskoláit képzett tanítókkal lássa el, ily értelemben kívánná a vallás- és közoktatási minister urat ezen tárgyban értesiteni.

Általában Békésmegyében még eddig községi iskolák nem alakulván meg, a meglevők mind felekezetiek maradtak. Felsőbb népiskolák vagy polgári iskolák még eddig nem létesítettek sehol, s a beérkezett jelentések a községekből többnyire azt tartalmazzák, mikép magok erejéből kedvezőtlen anyagi helyzetük miatt ily felsőbb iskolát jelenleg létesíteni nem képesek; e tárgyban tehát a felső elemi szakbizottság véleménye még bevárandó.

Tekintetes megyei közgyűlés! Ezek azok, a mit eddig a békésmegyei iskolatanács három ülésében tehetett, — csekély és kevés ugyan magában, de ha tekintetbe vétetik, miszerint az iskolatanács semmi oly anyagi erővel nem rendelkezik, mely képes egyedül teremteni és létesíteni, meg kell azon erkölcsi hatással is elégedve lennünk, a mit eddig a községek nyilatkozata szerint fellépése által szült, t. i. az általános érdekeltséget, mely az iskolák létesítése iránt nyilvánult, és ez akaratot mely képes leend jövőre sokat teremteni.

Midőn tehát a múlt fél és a jelen félévi működéséről az iskolatanács ezen hivatalos jelentését az 1868-ik évi 38-ik törv. cikk 132 §. értelmében a tek. megyei közönségnek beterjesztem megkülönböztetett tisztelettel maradok a tekintetes megyei közönségnek: a békésmegyei iskolatanács nevében alázatos szolgája Vadász Manó tanfelügyelő és a m. iskolatanács elnöke.

Törvényszéki csarnok.

Békésvármegye bf. törvényszékének 1870. sept. 26-án nyilvánosan tartott ülése.

Elnök: Jancsovics Pál. Bírák : Kubek Sándor, Németh József, Nyikora Mihály, Szánthó Alajos. Vádló : Endrefi Károly. Védő : Ladies György.

Gyiíkossági kísérlet. Kárnyácki Lajos dobozi uradalmi erdöcsösz f. é. febr. 13-án korán reggel az u. n. óvári dűlőben létező s a dobozi uradalom területéhez tartozó rétben, Békés város felöli oldalról lövést hallott , minek folytán kötelességéhez képest azonnal a helyszi- re sietett. A mondott helyen találkozott B. V. Nagy Sándor dobozi lakossal; ki, mint ismeretes szenvedélyes orvvadász, a megelőző időkben is, az uradalom földjén, gyakran tilos vadászatot űzött.

Szóváltások után az orvvadász és a csősz fegyvere eldördült. Egymásra lőttek. Az orvvadász egész lövése a csősz mellébe fúródott, mig a csőszé az orv vadász kezét és arcát sértette meg.

A csősznek az uradalmi sertésólakig sikerült elvan-