Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1870-10-02 / 40. szám

szorognia, hol erejéből kimerülvén, fegyverének máso­dik csövéből a töltést azon szándékból, hogy valaki ész­revegye, kisüté. Mire egy uradalmi béres által észre is vétetvén, ez által haza szállíttatott s orvosi ápolás alá vétetett. Az orvvadász pedig — a csősz bemondásai foly­tán — elfogatván, ápolás végett a vármegye kórházá­ba vitetett. Az orvosok véleménye valamint az orvvadász, úgy a csősz által ejtett sérelmet is súlyosnak minősítvén; — sérelmeztetésére nézve a csősz azt adja elő, misze­rint ö az orvvadászaton rajtakapott B. V. Nagy Sándort fegyverének elvétele, vagy ba ezt tenni nem tudná, ne­vezettnek a községházához leendő bekisérhetése végett megközelíteni igyekezett, — B. V. Nagy Sándor azon­ban azon szavakkal: „Ne közelíts, mert mindjárt meg­halsz __“ fegyverét mellére irányzó s egyszersmind lőtt is. Mely, öt életveszélyesen megsebesített, lövés után — mint a csősz folytatólag előadja — azon gondolattal, hogy ha netán halála bekövetkeznék, a bűnöst felismer­hessék, fegyverét ö is elsüté. S habár az orv vadász ezen előadás ellenében azt hoz­za fel, miként nem ö, hanem a csősz lőtt először s a fönnebb idézett szavakat ö a csősznek soh’sem mondta; mégis, miután ugyancsak az orvvadász azon körülményt, hogy ő a csőszt mellen lőtte, különben beismeri s miu­tán az orvosok véleményében azon kérdés, váljon a két egyén közül melyik volt a támadó fél, akként van meg­oldva, miszerint az más, mint az orvvadász nem lehe­tett és pedig azért nem, mert az orvvadászt ért lövés öt balkezének használatától, a mennyiben balhüvelyének harmadik izperce zuzatott szét, fosztván meg, — ez nem, hanem igen is a csősz maradt sebzése után is azon ál­lapotban, hogy ellenfelére lőhetett és mert az orvvadász baihüvelyén és arcában sebzettetvén meg, ez másként nem történhetett, minthogy a csősz részéről jövő lövés pillanatában az orvvadász keze fejéhez emelt, — illető leg arca elfedésére számított, — tehát mintegy fejét ol­talmazó védelmi állásban volt, mire öt lövésének ered­ménytelensége kényszerité; — annálfogva vádló B. V. Nagy Sándort a gyilkossági kísérlettel elkövetett élet- veszélyesen súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek ki­mondatni, megfenyittetni s 280 frt 38 kr. költségben el- marasztaltatni kéri. Védő előterjesztése szerint azonban e bűntett elkövetésének vádja mindkét tettest terhelvén, ennek súlya alól csak is az menthető fel, a ki részéről kétségtelenül bebizonyittatik, hogy a későbbi lövést ö tette s ekként a vétien önvédelem határai közt cseleke­dett és megfordítva a vádbeli bűntény miatt csak az ítélhető el, a ki ellen nem erőltetve felállított gyanuokok s a tárgyilagosságot, nélkülöző okoskodásokkal, hanem a büntető eljárás kétségtelen bizonyítékaival lehet bebi­zonyítani, hogy az első lövés tőle eredt. A tény elkö­vetésénél tanuk nem voltak jelen s mindkét fél tagad­ja, hogy az első lövést ő tette volna. Igaz, miszerint e tekintetben védence ellenében a fönnebbi orvosi véle­mény gyanuokot szolgáltat, de nem bizonyítékot. Nem pedig ezt azért, mert e vélemény is csak következteté­sekre és nem tényekre vagy legalább a tudomány csal­hatatlan elveire alapítja az első lövésnek ki által tör­ténhetett megítélését. A lövésnél a balkéz csak a puska csövének súlyát tartja a nélkül, hogy az a célzáshoz nmlhatlanul szükséges volna s annál inkább nélkülözhe­tő a balkéz hüvelykujja. Nem áll tehát az orvosi véle­ményben foglalt amaz állitás, hogy a sérelem minőségé­nél fogva védencének kellett az első lövést tenni, annál kévésbé, minthogy a közelrőli lövéshez, mint a minő a csőszön is észleltetek, elegendő, ha a tettes oly helyzet­ben van, hogy a fegyvert felemelni s elsütni képes le­gyen. Egyébiránt valamint az orvosi vélemény szerint védencének más körülmények alapján épen úgy a csősz­nek lehet tulajdonítani az első lövést. Ha — többek kö­zött — a csősz a második lövést vagyis közvetlen kö­zelségből teszi, akkor az egész lövésnek védence kezé­ben vagy fejében kell lennie; de épen mert védedence szélyel szórt serétek lövését kapta : jele annak, hogy a csősz távolabbról s sebzett védence csak akkor lőtt, mi­dőn az öt üldöző csősz teljesen megközelité. De közel­ről téve a csősz lövésének mulhatlanul halálosnak is kellett volna lennie, miután az fejre s igy nein ködmö- nön és téli ruhán át volt lőve. Mindezek után kétségbe vonja, hogy be volna bizonyítva az, miszerint az első lövést védence tette; minélfogva védencét a vád alól feloldani s a költségek alól felmenteni kéri. A törvényszék B. V. Nagy Sándort a vád alól, miután az, hogy az első lövést ki tette, felállítható nem volt, az orvosok véleménye — mint következtetéseken alapuló — mindössze csak gyanuokot képezvén, — bi- zonyitékok elégtelenségéből felmentette. De a mennyi­ben az iratok szerint kétségtelen, hogy nevezett orvva­dászatot űzött s a mennyiben ennek elintézése a szol- gabiróság hatásköréhez tartozik; annyiban az iratokat nevezett vádlott irányábani további illetékes eljárás vé­gett a gyulai járás foszolgabirájának kiadatni rendelte. Vádlott az Ítéletbe megnyugodott. Vádló felebbezett. Újdonságok. — A közgazdászai minister ur egy legközelebb kiadott rendeletében az iránt hívta fel megyénk közön­ségét, hogy miután Arad városa többször tett felterjesz­tést egy uj ipar- és kereskedelmi kamarának Aradon leendő felállítása érdemében, s a minister ur az említett város ezen alaposan indokolt élénk óhajtásának megfe­lelni hajlandó : e megye közönsége tekintettel arra, hogy hatósága területe Araddal sűrűén érintkezik, s hogy a jelen kérdés eldöntésénél a régi szokásos összeköttető sek s az érdeklett vidék iparos közönségének óhajtásai is mérvadók, — a fenforgó kérdés iránt magának ki­merítő tájékozást szerezve, indokolt véleményt terjesz- szen fel. — Az elhunyt Geist György jótékony hagyomá­nyokkal is maradandóvá tette emlékét. A pesti vakok intézetére és lelencházra ezer-ezer forintot hagyott; a pesti Rókus-kórházra, gyulai in e gy e-k ó r h ázr a, pesti gyermekkórházra, Jozefiuum árvaházra és a pest­városi leányárvaházra két-kétszázat; továbbá húszezer forintnyi alapítványt tett két kitűnő tanuló támogatásé ra, a rendelkezési joggal Pest és Gyula városok ta­nácsait bizván meg. — Arad megyében a szüret októberhó 10-én veszi kezdetét; Váradon pedig, a tulajdonjog szabadságából folyólag, a szöllőtulajdonosok tetszésük szerinti időben szüretelhetnek. — Az alsó fehér-körösi szabályozási társulat szept- 28-án Dobozon gyűlést tartott, melynek — mint mond­ják — érdekes lefolyásáról, jövő számunkban fogunk — a társulati elnök úrtól vett e részbeni szives ígéret foly­tán— részleteket közölni. — A sok esÖZÖS folytán megáradt Fekete-Körös a múlt héten ismét kiöntéssel fenyegetett, de ezt az alföl­di vasút munkásai gyors segélyükkel megakadályozták. — A legutóbbi katonaállitás alkalmával besorozott újoncok múlt pénteken mentek be illető eziedeikhez, hogy katonai kiképeztetésük — mely a jövő október és november hónapokon keresztül fog tartani — foganat­ba vétethessék. — A torna- és tűzoltó-egylet választmánya múlt vasárnap a városháza termében ülést tartott. Tárgyai voltak : a Kliment Gyula ur lemondása folytán ürese­désbe jött tüzoltó-föparancsnoksági állomás betöltése, a jövö évi költségvetés megállapitása és az egylet tűzoltó­sági osztályában előfordult szabályellenességek orvoslá­sa iránti intézkedések. A főparancsnokságra Ferentzy Alajos ur helyettesittetett közgyűlési intézkedésig, a jö­vő évi költségvetés kidolgozására egy több tagból álló bizottság alakíttatott, a tűzoltósági osztályban előfordult rendellenességek iránti intézkedés pedig az erre illetékes főparancsnokra bízatott. — A gyűlés ez utóbbi tárgyá­ra nekünk is van egypár szerény megjegyzésünk. Volt alkalmunk nekünk is másoknak is a tüzoltó-egvlet ed­digi működését figyelemmel kisérni s igy mi is és — bizton tudjuk — mások is meggyőződtek arról, hogy e működés tulajdonképen iránytalan kapkodásból a parancs­nokság tétlenségéből s ebből származott rendetlenségek­ből állott. Igaz, gyakorlatok tartattak ugyan, de azon a tűzoltók soha teljes számmal meg nem jelentek. A leg­utóbbi időkben volt tüzeseteknél tűzoltót nagyon gyéren láttunk s a kik még is megjelentek vagy tétlen nézés­sel töltötték idejüket vagy Önmagukra hagyva parancs­szó nélkül, saját belátásuk szerint működtek. Vezér és közkatona még máig se ismeri egymást, fegyelem es összetartásnak hire-hamva sincs közöttük. Az annyira üdvös éjjeli őrködésre az illető sorbaesök vagy nem, vagy pontatlanul jelennek meg, a tűzveszélynél ismerte­tő jelül szolgáló jelvényt (mely pedig nem üres cifraság, hanem szükséges valami) csak az teszi fel, a kinek tet­szik s igy megtörténik, hogy csak öt-hat tűzoltónak lé­vén ilyen jelvénye, a közönség neveti az olyan egyle­tet, melynek csak öt-hat tagja jelenik meg a tűzveszély­nél. Ezek körül forognak a gyűlésben szóba hozott rend­ellenességek, melyek — ha tovább is tartanak ■— elég alkalmasak arra, hogy az egyletet nevetségessé tegyék, hogy annak létét aláássák. Megalakultunk nagy hűhóval, ország világ tanúja volt dicsőségünknek, dictióztunk és szelet csináltunk, de midőn tettre került, szépen vissza- döltünk a kisvárosi indolentia puha párnáira. Pedig nagy ideje volna már belátni, hogy tevékenység, rend s ön- megtagr.dás nélkül nem lehet semmi téren eredményhez jutni. A nálunk Gyulán is annyit feszegetett, demok- ratia épen abban áll, hogy elég szellemi emelkedett­séggel bírjunk arra, hogy megalapított intézményeinket önmegtagadással, kitartással és áldozatkészséggel fentar- tani is tudjuk. E nélkül a demokratia üres szó, melyet mindig ajkunkon viselhetünk, de a melyhez felemelkedni nem tudunk. — A vasúti kisajátítások ügye Gyulán az ille­tékes hivatalnál személyes meggyőződés szerint, a kö­vetkező stádiumban van : Folyó évi sept. végéig teljesen kifizettetett 131 félnek 33,932 ft 32 kr, a jelzálogi hitele­zőktől be nem érkezett nyilatkozatok hiánya miatt ki nem fizettethetett 17 fél, telekkönyvi akadályok t. i. tulajdonjog be nem kebelezése miatt ki nem fizettethetett 27 fél, össze­sen kifizetetlenül van tehát csak 44 fél, a kiknk váltságpén- ze összesen 8914 frt 13 krt teszen. Egyetlen egy gyu­lai féllel, mint e részben az egész csaba-n.-váradi vo­nalon egyedül állóval, nein történhetett meg a barátsá­gos kiegyezés, törvény utján fogja tehát követelését a társulat ellenében foganatosítani. — Nem tartjuk érdektelennek a megyénkbeli is­kolatanács működéséről fentebb közlött értesítés némi pótlásául, a Békés megyebeli tanköteles gyermekekről abban közlött adatokhoz, még a következő részleteket feljegyezni. Az e megyebeli 39,179 tanköteles gyermek közül nemzetiségre nézve 25,520 magyar, 19155 szláv, 1,488 német, 2,020 román. — Vallásra nézve: 15,251 belv. liit.v. 14,142 ág. hitv. 6,379 r. kath. 2285 görög keleti, 1,102 izraelita, 20 görög katholikus. — Nemre és korra nézve: 6—12 éves fiú 13,554, leány 13,928; 13-15 éves fin 5,899, leány 5,798. E szerint tehát megyénkben a helv. hitvallású magyar gyermekek szá­ma a legnagyobb. — A Katz Mihály n agy vár ad i kereskedőn elköve­tett vakmerő rablás tettesét sikerült ugyan közbiztonsá­gi közegeink erélyességének kézre keríteni, azonban — mint halljuk— egy másik Váradi Pál nevű ismert go­nosztevővel együtt a napokban a fogságból elillant. ~ Mai .számunkhoz mellékelve veszik t. olvasóink a „Magyarország és a nagy világ“ cimü képes hetilap mutatványszámát. Múlt számunkban már kiemeltük e lapnak úgy kiállítás mint béltartalomra nézve beismert jelességét s igy most csak egyszerűen ajánljuk azt. — A debreceni kereskedő ifjúság önképzö egy­let helyeszközlö osztálya megalakittatván, van sze­rencsénk a tisztelt főnök és segéd urakat értesíteni, mi­szerint az osztály működését a következő czélból és fel­tételek mellett folytatandja. Célja: A helybeli vagy idegen foglalkozást kereső ifjaknak az itteni piacon és a vidéken állomást eszkö­zölni, a helyajánló főnököket ellenben üzletüknek meg­felelő egyénekhez juttatni; legyenek azok egyleti vagy nem egyleti tagok. Feltételei: Egyleti tagok, kik az osztály közvetíté­sét igénybe veszik, írásbeli jelentésekhez csatolva két oszt. ért frt letéteményeznek; nem egyleti tagok azon­ban llégy oszt: ért frt: küldenek be. A letéteményezett összeg eredménytelen működés ese­tében a levelezési költségek lev mása után az illetőnek vissza adatik. A cél mielőbbi elérhetése végett az osztály, a létező kereskedői helyeszközlö intézeteken kívül, a vidéken, az országban sőt a külföldön is tiszteletbeli levele­zők által fogja magát képviseltetni. A jelentések, vagy a fenálló kereskedő egyletek hely­eszközlö osztályai által, vagy pedig egyenes érintkezés utján hozandók az osztály tudomására. ifj. Kardos László igazgató. Lobmayer Mátyás bizottmányi tag. Vegyes hírek. — Tanárky Gedeon államtitkár közelébb N.-Váradon volt, hol tiszteletére a püspöki széklakban fényes lako­mát rendeztek. Az államtitkár még az nap megtekinté a jogakademia és gymnazium termeit; melyek a legro- szabb karban vannak és megígérte, raikép Pestre érke­zése után első teendői közé fog tartozni, hogy e bajon segitve legyen. — Budán közeléb egy csalót fogtak el, ki 8—9 óra közt reggel majd minden negyedik házba bekopogtatott s ha talált valakiti bocsánatot kért a tévedésért, mert X. Y. ürnak akart jóreggelt kívánni; ha észre nem vet­ték vagy senki sem volt'a szobában, összekapargatta az apróságokat s aztán odább állott. Ezt a praktikus jóreg- gelkivánást már darab idő óta sikerrel gyakorolta, ha­nem végre, mint legtöbbnyire: a korsó addig járt a kút­ra, mig eltört. A csalót is szerencsésen elfogták. —'A „Nagyvárad“ Írja, hogy az alföld-fiumei vasút vonalon dolgozó bécsi munkások közelébb Cséffánál a porosz mérnököt, ki igen szigorúan bánt velők, megro­hanták s csákánnyal, ásóval agyonverték. — Egy nö-honvéd. Sz...y Ida igazolt honvédtizedes a napokban adta be Pestvárosához nyugdíjaztatása iránti kérvényét. E nö 18481.9-ben a 2-ik honvéd-vadászzász- lóalj 1-sö és 3-ik századában, mint tizedes és szakasz- vezető oly jelesül katonáskodott, hogy kétszeres napi­dijat kapott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom