Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-08-14 / 33. szám
csökkenne a marha ára és — ismét csak oda jutnánk, hogy a búzát tultermelnénk, t. i. kevesebb földön jobb művelettel ugyanannyit. Kettő szükséges tehát, hogy a reform okszerű legyen : 1. valamely ipar-cikk meghonosítása, a mit csak kísérletek utján érhetünk el; — ezért is halaszt- hatlan nehány kisérleti intézet felállítása 2. az elégtelen marha trágyának vegy-trágyával való pótolása. Meggyőződésem, hogy ezen tényezők nélkül alföldi gazdaságunk kockázatos, kínos, káros helyzetéből kiemelve, a föld zsarolásnak eleje véve nem lesz. A búzán kívül, mely mind erősebb versenyzőkre talál, más világpiaci cikkünk nincs; a dohány-monopollal csak vidékenkint termeszthető; nincs gazd. gyáriparunk, hogy a kukuricát értékesithetnők; a repce oly bizonytalan, hogy nálunk a turnusból csaknem kiküszöbölte- tett — kell tehát egy uj sikeres hódítást tennünk, mely- lyel termelésben a búza osztozzék. Szó van a kenderről, de szárításához tetemes beruházás kívántatik, s még az eljárás iránt sincsenek teljesen tisztában. Szó lehet egyébről, de a magyar gazda etnpyricus, kísérletekhez szükséges felesleggel nem bir, hogy ezt minden áron tegye, arra meg szorítva nincs — türelemmel se bir ahhoz; kisérleti gazdaság- r a van tehát szükség mulhatlanul, hiszen jóformán még a szántás titkait is csak nagyjából ismerjük. A mi a trágyát illeti, miután az alföldi gazdaság tekintettel a takarmány elégtelenségére, megfelelő marha- állományt nem létesíthet, avagy ki képes nálunk 100 holdankint 30—36 db számos marhát eltartani, pedig csak 10 éves trágyaturnushoz is ennyi szükséges — okvetlenül póttrágyára van szükség, melynek alkalmazása szerintem csak idő kérdése. S én sem vagyok szakember, de nekem úgy tetszik, hogy nálunk, hol a marhatrágya nem egyszer káros hatást szül főleg első évében, a vegytrágya különben is indicálva van, nem lesz oly heves, mint az istálóbeli; egyéb előnyei is vannak. Nálunk az istállótrágya kihordását nem egyszer akadályozza a lágy idő, a kihordás mindenkor tetemesen szükséges, szerszám romlik, az imint az ekéből kifogott marhát továbbra is jól kell tartani, de a cselédség sem elegendő hozzá stb. Aztán, a mi lényeges, az istálótrágya csak azt tartalmazhatja, a mi a földből került, de olyan rész nem lehet benne elegendő részben, a mivel maga a föld fogytán van ; inig ellenben mesterséges trágyával ép a fogyatékos vegye- lemekkel láthatjuk el a talajt s pedig az év minden szakában, könyü szerrel. Ezeket akartam gazdatársaim figyelmébe ajánlani. — A régi 6 pengökrajcárosok forgalma iránt a pénzügyminiszter következő rendeletet adott ki: Az 1848. és 1849-ik évbeli hat pengökrajcáros ezüst váltópénzek elfogadására illetőleg beváltására kitűzött határidő újból — de egyszersmind véglegesen — kiterjesztetik, és pedig bezárólag 1870. aug. 30-ig, mely határnapig a régi 6 krajcáros ezüst váltópénzek valamennyi állampénztárnál nemcsak fizetésképen elfogadandók, hanem ha fölváltásra hozatnak be, minden akadály nélkül felvántan- dók. 1870-ik évi szeptember 1-töl kezdve ezen váltópénzek már csak a m. kir. központi állampénztárnál fo* gadtanak el s illetőleg váltatnak be s itt is csak 1870. szept. 30-ig, a mikoron az állam kötelezettsége a 6 krajcáros ezüst váltópénzek beváltására megszűnik, s hatályba lép a törvénynek ama rendelkezése, miszerint folyó évi október 1-től kezdve a pénzek csak ezüst bel- értékük szerint váltatnak be a m. kir. pénzverdéknél. A békési népbank forgalmának és mérlegének kimutatása az 1870. év 1-sö feléről. Forgalmi kimutatás. Bevétel: Törzsbetét ...... 3549.50 Takarékbetét ..... 74406.21 Zálog kölcsön........................................ 4055.— Bankváltó.................................................. 132251.Jelzálog kölcsön ....................................... 40 0.— Törzsbetéti előleg........................................ 248.— Kamatok : Bank váltó .... 4309.69 „ Zálogkölcsön 175.89 „ Jelzálog kölcsön 176. „ Törzsbetéti előleg 21.24 „ Tőkésített .... 376.70 „ Késedelmi .... 74.48 Könyvdij . . 28.40 Átírási dij ..... 9.20 Leszámitolási dij . • , 54.54 Őrzés dij................................................. —.25 M últ évi pénztári maradvány 2445.51 Összesen <122581.61 Kiadás: Napibiztosi dij ..... 87.— 1869-ik évi osztalék .... 2104.50 Zálogkölcsön ..... 8960.— Bankváltó ................................................. 16 1318.— Takarékbetét........................................ 26885. 5 Takarékbetét kamat .... 496.16 Tiszti fizetés ...... 600.— Felszerelés 281.53 Irodai szükségletek és nyomtatványok . 67.80 Különbféle üzleti költségek 16.78 Jelzálog kölcsön....................................... 44 00.— Törzsbetéti előleg....................................... 79 2.— Tőkésített kamat ..... 376.70 Pénztár készlet 16196. 4 Összesen taéi.éi Mérleg és vagyon kimutasás. Tartozás: Befizetett részvénytőke 30000.— Törzsbetét > 9056.50 Ennek 1869-ik évi osztaléka 400.40 Tartalék alap ..... 777.47 Ennek félévre eső 5%-tólija 19.42 Takarékbetét . . 88102.61 Takarékbetét utáni kamat 1630.81 Fizetetlen részvény osztalék . 91.50 A város betéte utáni 1%-tóli dotatio 45.10 Tiszta nyeremény ..... 2351.75 Összesen 132375.56 Követelés: Váltókban ................................................. 10 4652.55 Zálogokban................................................. 66 40. Felszerelési tárgyak értékében 342.07 Törzsbetéti előlegekben 544.— Jelzálogos kölcsönökben 4000.— Pénztár készlet 16196. 4 Összesen 132375.56 Kelt Békésen junius 30. 1870. Holdy Alajos, könyvvezető. Hetivásári tudósítás. Gyula aug. 12. Ma is gyér piac volt, kivált a gabonapiac. A fogyasztók keresték a búzát, de a specu- lansok egészen tétlenül voltak. Finom ó búzát 10—10. 20 krra tartogatták, az újat 10 frtra s ez utóbbiból 9. 50—60 kron nehány köböl el is kelt. Igen vadborsós vagy nagyon szorult uj, rostálattan búzákat, melyek az őrlésre lágy voltuk miatt nem igen alkalmasak, 8—8.50 krra tartogatták. Árpa csak mérsékelt mennyiségben hozatott be, s mi jobbacska s szárazabb volt 3.30—40 kron könnyen talált vevőre. Egy 100 köbölnyi 70 fontos rostált árpa részletet, loco magazin 3.60 kron adott el egy idevaló kereskedő egy azt Pestre rögtön szállító másik kereskedőnek. A kukurica keresett volt, de nem hozatván be, csak a vékázó kofáknál volt kapható, kik köblét 6 írtjával adták a vékánkint vevő szorult szegényebb hizlalóknak; másként nagyobb mennyiségben a folyó ár 5.60—70 kr. A sertésvásáron igen sok, kivált más vidékről a helybeli számos kupecek által hajtott csekélyebb fajú magló disznó volt. Egy pár jobb fajú 3 éves nagy koca 59 írton kelt. Az egy éves süldők java 34— 35 ftjával, a csekélyeb- beké 26—30 fton kelt. Egy jobbacska fajú 50—60 db- ból álló 1 éves süldő nyáj 42 frtra tartatott páronkint. A lóvásárban 60—70 db ló lehetett; volt 8 db Váradról, a helybeli kupecek által ide hozott jobb csikó, párját 300 frtra tartottak, de senki alkuba sem bocsátkozott. A szarvasmarha vásár csekély volt, alig ment 35 db- ra az egész felállított jószág. Megjegyzésre érdemesnek tartom : hogy 16 apró hegyi riskát az idevaló oláh kn- pecek Brádról, Erdélyből hajtottak, melyek falusi és kisvárosi széken kettőn kívül most is vághatók, párjának árát 110 frtra, elég jutányosán szabták. Gyümölcs, zöldség tömérdek s igen olcsó volt. Dinnye jobbára görög 55—60 szekeren hozatott, és száza 4—6 írtig kelt leginkább; vevők a helybeli és vidéki kofák voltak. Sz. L. Nyilt-tér. *) Nyílt köszönet az „Anker“-nak. Alulírott kellemes kötelességének ösméri az „Anker“ cimü élet- és járadék-biztosító társaságnak legforróbb köszönetét nyilvánítani azon nemes tettéért, hogy boldogult férjem halála után, habár a biztosítási illetékek két negyed évre csak 16 ft 84 kreárt tettek, a biztosított 1000 frt öszveget, a gyulai járási tekintetes főszolgabírói hivatalnak példátlan lassúsága következtében négy egész hónapot igénybe vett hagyatéki tárgyalások után, azonnal helybeli ügynök Kovács Károly ur utján kifizettette. Mely nemes tettéért midőn ezennel újból kö- szönetemet nyilvánítom, egyszersmind fent nevezett társaságot minden biztosítani szándékozók figyelmébe ajánlani, mellözhetlen teendőmnek ösmerem. Kelt Gyulán augusztus 8-án 1870. özv. Kalocsa Istvánná __________ sz. Gergely Mária. *) Az e rovatban közlőitekért nem vállal felelőséget a Szerk. Kőszén-üzlet. Alólirott tisztelettel jelentem, miszerint mostani alkalommal kész vagyok úgy darabos mint gyári kőszenet legjutányosb áron szállítani. A megrendelések, a leggyorsabb pontossággal eszközöltetnek; kész vagyok továbbá a legnagyobb mennyiségről szóló szerződéseket — az illő biztosíték letétele mellett — elfogadni és az érdekelt üzleteknek minden könnyebbséget megengedni. (69) 3—2 BENVBN1STI S. S. iSalgó-tarjáni kőszén ügynökségi iroda. 8*“ Pesteu, föut Sebastian-féle házban. "9Q tS3 O ÍZi W PH Í>H eb «1 Ö •fi 'p' 31 r vs <v s3 *0 x-ö s ® e* o 3 § <D in U 0 0 A u ^ K £ 3 SO fi '0 Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos : HAJÓSSY OTTO. Gyulán, Dobay János gyorssajtóján.
