Békés, 1870. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1870-01-02 / 1. szám
l) 8 évre .................................................4 —• m) háláira (felebhezés alatt áll.) , . 1 — ezekhez véve azon foglyokat, kiknek ügyök az év folytán itéletileg be nem fejeztethetett................. 20 2 les z az összeg 163 30 3) Hatósági illetőség szerint: a) Békésmegyei .............................. 137 29 b) magyarországi de más megyebeli 25 1 c) csehországi .............................. 1 — ös szesen 163 30 4) vallás szerint: a) helvét hitvallású ...........................73 14 b) ágostai hitvallású ...........................48 4 W) római catholikusok ........................19 9 u) görög nemegyesültek .... 19 3 e) izraeliták .............................................4 % összesön 163 30 feyula 1870 január 1. Szilágyi László várnagy. Törvényszéki csarnok.*) , **B'ékés vármegye bünfenyitőtörvényszékének m. évi dec. 27. nyilván tartott ülése. Elnök : Jancsovics Pál, Birák : Novák Kamii, Nyikora Mihály, Igaz Károly és Szánthó Alajos. Közvádló : Kndrefi Károly, Védő: Keller Imre. Gyermekgyilkosság. Endrö'dön a m. év máj.,. 5. éjeién N. M. 30 éves hajadon — a mint maga is beismeri — egy törvénytelen fin gyermeket szülvén, a szülés okozta elaléltságából felocsúdva — ágya mellett a földön már, mint vádlott vallja, halva fekvő' gyermekét a falu alatt elfolyó Körös vizébe vetette. A gyermek hullája máj. 7. a Körösből ez ebben halászó R. K által kifogatván s a falu- házához vitetvén, ott azt a község orvosa V. J. két falusi esküdt jelenlétében feíbonczolá s az ezen alkalommal a hullán észlelt tüneményeket jegyzőkönyvbe vette. A jegyzőkönyvbe felvett tüneményekből kiindulva, mind a község orvosának, mind a bonc- jegyzőkönyvet felülvizsgáló megyei főorvosnak és a megkeresett pesti m. kir. egyetem orvoskari *) E rovat alatt jövőre az érdekesebi) tárgyalásokat mindenkor adni fogjuk. Szerk. TÁRCA. Békésvármegye hajdana. Irta: Haan Lajos, békés-csabai evang. lelkész, a dor- pati tudóstársaság levelező és a magyar történelmi társulat igazgató választmányi tagja. Pest 1870. Lauffer Vilmos tulajdona, két kötet. I. kötet: történeti rész, II. kötet: okmánytár. A legújabban megjelent irodalmi és pedig tudományos irodalmi müvek közül, minket békesmegyeieket, Haan Lajos lelkész urnák fentebbi müve, kétségkívül legközelebbről érdekel. Megyénk hajdani történeteire vonatkozik ez, s csak itt-ott van ez alól kivétel, mint például a XI. és XIII. szakaszokban, melyekben részint a megye területén élő irodalmi férfiak rövid életrajzzal kisért névsora közöltetik, részint a megyebeli helységek és puszták nevei és egyéb ide vonatkozók adatnak elő. Azon földterületnek története, melyet ez idő szerint Békésmegye alatt ismerünk — úgy szólván a történelem előtti korbani állapotától kezdve a magyarok bejöveteléig, és innen első István királyig. István királytól Gyula vára elvesztéig, ezen a szerencsétlen Kercehényi László gyulai várparancsnok és az egész alföld főparancsnokának nevével egybefüggő catastropl a beálltáig. — A török uralom alatti időszaktól a megyének 1715. lett vissza- kebeiezésóig, s innen az 1832. évi időszakig ohronolo- gikus rendben adatik elő. Ezután következik : Békésvármegye neve; változó határterülete, határai fekvése, címere és pecsétje; vidéke s éghajlata; lakosai; védelem és adó; egyházi ügy, reformátió; közműveltség, ipar, kereskedelem, művészet, iskolák irodalom; Békésvármegye tisztviselői és követei 1447-től 1848-ig; majd a megyének egyes helyei: városok, faluk és puszták szerint az ide vonatkozó történetek felsorolásával; végül pedig tanártestületének szakértői véleményei megegyeznek abban, bogy a gyermek jól kifejlődve és élve született. De az elhalálozás okára nézve a nevezett szakértői vélemények egymástól lényegesen térnek el. Mert mig V. J. szerint a gyermek halálát a viz be fulladás idézte elő, s mig az, a m. főorvos szerint elvérzés következtében állott be s következéskép e szerint a gyermek már meghalva jutott azon folyó vizébe, melyből kifogatott; addig a pesti m. kir. egyet, orvoskari tanártestületének véleménye szerint az, ha váljon a gyermek halála fulladás — elvérzés utján, vagy más módon tör- tént-e, mivel az ehhez szükséges adatok a bonc- jegyzőkönyvben hiánvzanak, csak elfogadható valószinüséggel is meg nem mondható. Közvádló vádlottat a gyermekgyilkosságban bűnösnek kimondatni s érdem szerint meg- fenvittetni, — mig ellenben Védő azt az emlitett bűntény alól felmentetni s gyermeke hullájának vizbe dobatásáért 8 havi letártóztatását büntetésül betudva szabadon bocsáttatni kérte. A bünfenyitőtörvényszék azon indokból, mert azon körülmény, hogy a gyermek élve dobatott volna a Körös vizébe, az egymással ellentétben álló szakértői vélemények követkéztében vádlott azon positiv előadása ellenében, mely szerint a gvermek halva vettetett a vizbe. con- statálható nem volt, — vádlottat a gyermekgyilkosság bűnténye alól tárgyi tényállás hiá- ányában felmentette; de miután vádlott remény- teljes állapotát eltitkolta s a szükséges szakértői segítséget magához nem véve — ezen mulasztásai által szülöttjének elhalálozását — közvetve •— okozá: annálfogva őt a gyermekszülés körüli teendők vétkes elmulasztásában bűnösnek mondta, büntetésül azonban — vádlott jó előéletét s a tény töredelmes bevallását véve tekintetbe — 8 havi vizsgálati fogságát betudta. Vádlott az ítéletbe megnyugodott. Köz vádló föllebbezett, A dalmátiai fölkelés. A „Pesti Napló“ szerint a dalmátiai fölkelés teljes elnyomatása tán csak a legközelebbi napok kérdése. A hódolati feliratok a felkelők részéröl egymást érik, sőt a braiciak dec. 26-án tényleg át is szolgáltatták fegyvereiket, hűséget engedelmességet fogadva a császárnak. A krivosciaiak részéről hasonló volt tervben, s e célra Grebenben volt a találkozás kitűzve, ez azonban a „Pótlék“ cim alatt némely újabb időbeli közművelődési adatok. Mindezek a „történeti rész“ cirnet viselő első kötet tartalmát képezik. E kötet terjedelmes és bö s az egész megye történetét — mint a fentebb előadottakból látható — magában foglalja. Sok gond, fáradtság és tanulmány gyümölcseit látjuk itt lerakva. Feladata megoldásában talán egy történet Írónak sem kellő annyi akadállyal megküzdeni, a mennyivel szerző pályáján találkozott, mert előtte a megye hajdanának felderítésével tüzetesebben nagyon kevesen foglalkoztak s azok, kik ezt tevék, müveikkel inkább statistikai becsű szolgálatokat tettek, s egytől egyig a történelmi értéken kívül esőt Írtak. Akadályozta szerzőt müve megírásában az okmányoknak csaknem teljes vagy legalább gyéren fedezett hiánya. Mig más vármegyék még a török járom alatt is annyira a mennyire léteztek, gyűléseket tartottak, mig más vármegyékben káptalanok, con- ventek s egyéb történelmi okmányokkal bővelkedő helyek s egyes családi levéltárak léteztek: addig Békés- megyében mindezek hiányzottak és hiányzanak. Egyes községek levéltáraiban semmi régibb okmány sincs; a megye levéltára pedig csak a reincorporatióvnl vagyis az 1715. évvel kezdődik. Csak 2 levéltárban talált szerző csoportosabban a megyére vonatkozó okleveleket: a kamarai levéltárban Budán és a gróf Károlyiak levéltárában Pesten. Ennyi nehézséggel szemben, a források ily hiányos volta mellett csak fokozott lehet az elismerés a nagy érdemű szerző iránt, hogy feladatát a körülményekhez képest oly sikeiesen oldotta meg. Az egész mü beosztása, az események sorrendje, előadás, mély történelmi ismeretekről, lankadatlan buzgalomról tanúskodnak. Nyelvezete egyszerű, világos, mi történelmi müveknél felette kivanatos. Ezenkívül szerző müvében a közművelődési viszonyoknak sok figyelmet szentel, s ott, hol már csak az ésszerű és a történelmi bizonyosságot jósló következtetésekre támaszkodva ereszkedik némely kérszárazon és vizen uralkodó rósz idő miatt elmaradt. A helyszínére csak 12 ember érkezhetett meg és Schönfeld tábornok erre elnapolta az alkudozásokat. A „Pesti Napló“ továbbá örömmel registrálja, hogy a meghó- doltaknak kivétel nélkül megkegyelmeznek, s e modor kétségkívül többet fog tenni a felkelés tökéletes megszüntetésének elérésére, mint bármely más egyéb eddig alkalmazott katonai rendszabályok, melyeknek eddig sok vérontás és annál kevesebb eredmény volt következése. ■ A zuppai és mainai felkelők hódolati feliratai dec. 28-án szintén útnak indíttattak, s ö felségének ezt követett kegyelemadása távirdai utón közöltetett az illetőkkel. Az eddig magukat megadott felkelőknek legfelsőbb megkegyelmezésének ténye Cattaróban s átalában egész Dalmátiában a legnagyobb örömmel fogadtatott. Mindezek után pedig és ha a krivosceieknck fenntebb jelzett meghódolása is végbemenend, az egész bóccai kerületben megszűntnek tekintendő a lázadás. Vidéki levelezés. Szarvas dec. 10. 1869.*) Tekintetes szerkesztő ur! Pár hava, hogy becses lapja „Békés“ cim alatt megindult: — jónak — sőt ha velem egy véleményen van — szükségesnek is látom, hogy a megye egyes városai, helységei mozzanatairól legyen e lap hasábjaiban valami közölve. Ilyeneknek Ítélem ón Szarvas város képviseleti gyűléseinek batáro. zatait, melyek mennyire üdvös eredményüek, jövőre a tisztelt olvasd ítéletére bízom. Ugyanis már évek óta tépelödött a szarvasi képviseleti testület ama rögeszmével, miszerint a Túr és Szarvas városa közötti átmetszés a városnak annyira káros leond, hogy majd idővel a bekövetkezendő mélyítés által tőle a Körös vize végképen elvétetik és e félelméből Szarvas város képviselete küldöttei által, még a provisorialis kormánynál úgy mint a magyar ügyérségnél oda működött, miszerint a magyar ministerium Szarvasnak engedélyezte is e transactiót megsemmisíteni oly kikötéssel, hogy az úgynevezett nyul-tagban egy átmetszést eszközöljön, a Szarvas ts Sz.-András között már meglevő átmetszést pedig mélyítéssé ki. E feltételeknek azonban elég nem tétetett, a nevezett canáiipedig legalább a szolnoki országúton betemetve van; - a-képviseleti gyűlés legújabb határozata szerint ez átmetszést, Túrra vezető országúton is betöltendő. — Vájjon nem j<?Üb lett volna-e, ha a boldog emlékű Bodoky Károly főmérnök--ur tapintatteljes és szakértő tanácsát követi a képviseleti testület, ki határozottan állitá, miként az árvíz a transactiót, kft az kellően kimélyitve nincs, annyira soha sem fogja kimosni, és ez által kimélyiteni, hogy a várostól a vizet *) Térszüke miatt csak most adhatjuk. Szerk. dések bírálatába — ezt helyes felfogással és a szakértőt jellemző higgadtsággal teszi. Szerző a legrégibb időtől kezdi elbeszélését, azon időtől, midőn — mint Livius római iró bizonyítja — Tar- quinius Prisons római király alatt a c elták jöttek be Magyarországba. Majd áttér a Krisztus születése utáni időkre, Domitián s Traján római császárok idejére, mikor ezek légiói először tapodták alföldünk síkságait. A rómaiak sok népfajt találtak itt, leghatalmasabbak voltak köztük a dákok, s ezért róluk neveztetett el az egész vidék Dáciának. A rómaiak itteni uralkodásának tanúbizonyságai azon, megyénk területén időről időre talált számos római pénzek, melyek többnyire Domitian, 1 raján, Norva, Hadrian és az Antoniusok korából valók. A mint a rómaiak hatalma hanyatlásnak indult, tartományaikat lassanként más barbar népek kezdték elfoglalni, s igy történt, hogy a IV-ik században a vandalok telepedtek le megyénk tájára. Ezeket a gothok űzték el, s végre ők is egy hatalmas!) nemzetnek engedtek tért — a hunnoknak. Attilának, a nagy hunkirálynak halála s fiainak egymásközli szerencsétlen megbasonlása után pedig a gepidák lettek e föld urai. A gepidákat az avarok űzték el, ezek birodalmát 791 körül Nagy Károly császár pusztította el; az avarokat a bolgárok válták fel, s a táj, hol vármegyénk fekszik a magyarok bejöveteléig uralta azokat. A Krisztus születése után 895. volt azon nevezetes év, melyben megyénk síkjait legelőször „napkelet ifjai- nak dobogó paripái tiporták.“ Árpád fejedelem Velek vezérnek adományozó Zaránd azon vidékét, melyhez valószínűleg Békés is tartozott. Az első megszállásból származtak Békés, Doboz, Ladány, Szeghalom és több más a Körös mentében fekvő helyek. Békés mint vármegye előfordul az István első királyunk által állított vármegyék között. A magyar faj még a vezérek korában foglalt itt lakást, még pedig — mint fellebb mondók — a Körös mentén eső vidékeken; az első magyar telepeket tehát itt találjuk. Ez onnan ma-
