Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-16 / 3. szám
Első Évfolyam. 3-ik szám. Gyula október 16-án 1869. Szerkesztőségi iroda: Főutcza 186. sz. Ide intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hivatalban Nagy Fcrenc.z könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy hasábos Gar- mondsor ő kr. — Bélyegdij 30 kr. Előfizetési feltételék : Egész évre ...........................................4 frt. Fé l évre......................... 2 frt. Ne gyed évre......................... 1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben, a lap kiadó hivatalához intézem!ők. Hirdetvények ugyancsak a kiadó hivatalban fogadtatnak el. Megjelenik hetenként egyszer, minden szombaton. A politika az exigentiák tudománya. IT. Az 1848-ik év mártius havának eseményeit méltó joggal vér nélküli forradalomnak szokás nevezni. Az általános nemzeti örömnek azon valódi mámorában, mely a szó teljes élteimében öröm ittassá tett nagyot és kicsit, vénet és iíjat, melyben századokon át tartó szenvedéseinket láttuk mintegy expiálva, — hasonló volt helyzetünk azon szerencsétlenéhez, ki évek óta tartó sötét fogságából egyszerre jutván a napvilágra, a világosság általános benyomásán kívül, melyet mintegy mohón élvezni törekszik, semmi egyebet nem lát, s elvakulva a szokatlan fénytől, s nem bírván magát tájékozni az őt környező s külvilágát alkotó egyes tárgyak, között, már első lépésénél akadályba ütközik. És csoda-e ha a nemzet mely vér nélkül jutott a nagyszerű vívmányokhoz, szükségesnek mutatkozó kevés vér áldozattal könnyű módon még többhöz is jutni reményle; hiszen a csak imént lezajlott események e reményt nagyon is iga- zolák. — Azomban mi volt teendője azoknak, s mit parancsolt a politikai eszélyesség különösen azon férfiúnak, ki akkor nemzetünk sorsára határtalan népszerűségénél lógva a kormányon vele együtt ült ministerek között és felett döntő befolyást gyakorolt, — s kinek fejét körül sugárzó valóban megérdemelt dicskoszorú volt akkor a nemzet tüzoszlopa; mi volt különösen akkor midőn nem sokára a mártiusi napok után az állam- adósság bizonyos, s mondhatni méltányos részének elvállalása merült fel mindjárt kérdésül ? Felelet még a népszerűség árán is megértetni a nemzettel, hogy az öröm zaja után a higgadt számítás következik: megértetni a nemzettel, hogy a vér áldozat nélkül kivívott győzelem értéke elvégre is talán felér az akkor még nem annyira követelt mint kért elvállalandó államadósság részlettel; — megértetni a nemzettel, hogy egy önálló magyar államadósság létele már önmagában foglalja az állami önállóság eszméjét; — megértetni a nemzettel, hogy a megtörtént elvállalás a pénzvilág embereit hazánkkal érdek solitfa vitásba hozva úgy mutatja be hazánkat, mint a melyei függetlenül léphet a pénzvilág üzlet összeköttetésekbe. Es miután állami önállóság volt a főczél, mely titán törekedett e nemzet s melyért annyiszor s oly hiába küzdött: az önállóságot elvben már e téren is érvényesíteni lett volna a helyes politika vagy is az exigentiák helyes tana. — S mindezek helyett mi történt? — folytonos feszültségbe tartatott, sőt fokoztatott a tömegnek úgy is gyúlékony s a higgadt számítást illetőleg leszámolás lehetőségét kizáró lelkesedése, mely tulkiáltva az eszélyességet tanácsoló, de épen ezért vajmi hamar népszerűtlenné is vált higgadtabbak szavait, hallani sem akart az államadósság bizonyos részének elvállalásáról; vívmányaink úgy lettek bemutatva mint a melyek még erkölcsi értékükben is veszítenének ez elvállalás által, — igy a kormányzat alapjává már az első lépésnél nem a számító politika, hanem a tömegek lelkesedése vált, mélyhez társul csak hamar a költészet fantasiája is szegődött, s oly szavak lőnek mindjárt kezdetben hallhatók, melyek igen is alkalmasak valának arra, hogy a lobogó lángnak gyú- anyagul szolgáljanak, s szokatlanul érinték azon nép ismert kegyelet érzetét, mely uralkodójának trónjáért mintegy másfél századdal előbb vért és életet áldozott, s melyek már ekkor az események, s a politikai Iáikor madár-távlatára emelkedők látnoki szeme előtt, mint a későbbi vihar előpostái tünedeztek fel. — A megtörtént ezen első TÁRCZA. A tornászat fontossága és tornászati teendőink Békésmegyében. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) Mi tehát a tornászat voltaképen, mi a czélja és miben áll fontossága? Ezen kérdésekre a következd fejtegetés szolgáljon körülményes válaszul. A tornászat, mint tudomány, t. i. nem egyéb, mint czéltudatos testmozgások okszerűen megalapított rendszere, mely által az emberi testnek arányos fejlése erőssé, ügyessé s edzetté tevése, továbbá az állandó egészség fenntartása eszközöltetik és ezek által közvetve a léleknek épség, elevenség és határozottság kölcsönöztetik. Ennek folytán a tornázásnak, mint a test rendszeres és czéltudatos gyakorlásának, nagy horderejű czélja és feladata : az emberi művelődésben — az egyenlőtlen szellemi és testi nevelés által megzavart egyensúly legkedvezőbb módo- ni visszaállítása. Már a régiek ezen mondatban : mens sana in corpore sano (ép testben ép lélek) mély élet- bölcseséget és egy nagy igazságot fejeztek ki s Plempius iró megjegyzé : „miszerint épen úgy, mint a folydogáló viz üde és egészséges marad, az álló pedig megromlik, olyképen mozgás és gyakorlás a test épségét fenntartja, pangás és tétlenség ellenben megrontja.“ — Ezen tételek igazságáról meggyőz minket mindazon egyének egészséges és erőteljes külseje, kik hivatásuknál fogva (mint p. o. földművelők, vadászok, hajósok, de kiváltképen és első sorban a tornászok) erősebb izom munkákat és testmozgásokat végeznek, mig ellenben a tudósok és az irodákban működők ezrei, továbbá számtalan iparos és mindazok, kik az arányos testképzés és edzés jótékonyságában nem részesülhetnek, — egyoldalú életmódjukból származó beteges állapotaikkal — az előbbeniek szomorú ellentéteit képezik. De legilletékesebben meggyőz minket fentebbi igazságokról és a rendszeres tornászat jótékonyságáról, a tudomány, mely minket, a minden testmozgást közvetítő, az emberi csontvázat piros húsként övedző i z n m - r e n d s z e r nagy fontosságára utal. — Meg kell itt jegyeznem, miszerint a tornászat élettani, életrendi és gyógyászati fontosságának orvosi szempontból leendő szakavatott és beható fejtegetése, orvosi szakférfiakra várakozik ugyan s hiszem megyénk orvosai között talál- kozand valaki, a ki ezen fontos ügy támogatása érdekéből, a küzdők sorába lép : mindazál- tal jelen sorok ivójának. — támaszkodva egyrészről Becsben, az egyetemi tornagyakorlatokon bat év alatt gyűjtött személyes tapasztalataira, másrészről e téren szerzett előtanulmányaira — leheti enné vált e helyt a tornászat fontosságának indokolt kimutathatása ózdijából; — annak a testi fejlesztésére gyakorolt hathatós befolyásáról, körülményesebben, nem értekeznie. Úgy hiszem mindenki, — bírjon bár a leg- kezdettlegesebb boncztani előismeretekkel is — tudni fogja, miszerint az izmok megszámlálhattál! rostszálak tömegét képezik, mely izmok a csontokhoz tapadva, a kinyulás és összehúzódás nagy mérvű képességével bírnak s azok segedelmével emeltyüképen működnek. A mozgás erélye, az izmok gyors és eró'teljes ki nyúlási és összelmzódási képességétől függ, mely képességet, a rendszeres izom-gyakorlat, nagy mérvben fejleszt. Az izom-rendszer erőteljes kiképződése, nagy befolyással van, az emberi test-idom külső alaki dúsára. Az emberi test külső alakulására pedig, — melynek arányossága és erőteljessége a csont* díványtól függ — a tornászat kitűnő befolyást gyakorolt, mivel egy szép és erőteljes emberi alak legfőbb feltételét, egy erőteljesen kifejlődött csontrendszer képezi. — Ezen csontrendszer kifejlődésére pedig a tornászat azért gyakorol nagy befolyást, mivel a csontok erőssége, az izommozgásokkal áll egyenes arányban. Tapasztaljuk, miszerint az izommozgásoktól elszokott test csontváza, gyenge és könnyű s ezzel karöltve jár a hanyatló és petyhüdt test gyákori rendetlenségeivel. A csontváz alakulásánál legfontosabb a liátgerincz szilárd és egyenes képződése, mely legbiztosabban a hátizmok és a test felsőbb tagjainak tornászati képzése által, különösen az úgynevezett szer gyakorlatok*) segedelmével érhető el. A testnek egyenes szilárd tartása és az erőteljes járás lényegesen a csípő- és medencze- csontok teljes kifejlődésétől függ, melyekre a járó-futó- és ugró-gyakorlatoknak van képző befolyásuk, annyira, miszerint a régi görögök már csak a járásból is felismerték és felismerjük a mai időkben már mi is, ha valaki tornász-e vagy nem? nászati tudomány által t. i. minden testrész szá ra szükséges czél- és okszerű gyakorlat, a le batosabban kifejtve és előírva van. Y
