Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-16 / 3. szám
botlásnak azon közvetlen keserű következése lön, hogy megrendült azon kölcsönös bizalom, mely az események tényezőiként szereplő ha szabad e kifejezéssel élnünk — mint egy alkuvó feleket az események kezdetén egymáshoz fűzé, s a nemzetünk ré- szérőli önállóságra törekvés, a birodalom másik fele s közöttünk fenálló kapocs erőszakos széttépésére irányzott tendentia gyanánt lön bevádolva. Helyes dolog volt-e e vádra csak legkisebb alapot is szolgáltatni, helyes dolog volt-e a merev megtagadás a higgadt, s akkor talán még nagyon méltányos leszámolás mellett csak azért, hogy 20 évvel később nagyobb áron alkudjon meg a nemzet, helyes dolog volt-e ennélfogva a 1848-ik év mártiusának vívmányait már kezdetben kétesekké tenni s a vér nélküli forradalmat — mely alatt a multakkali szakítást értünk, — véres forradalommá vál- toztatni át, s koczkára tenni mindent; s a politika, mely a készületlen nemzetre nézye a csendes átalakulást lelietlenné teve, mely csendes átalakulásra pedig elannyira szükségünk vala, nem volt az exigentiák helyes tana. Azomban lássuk a keretben foglalt kép hátterét, s nézzük : nem volt-e még helytelenebb a válasz, melyei az akkoron úgy nevezett bécsi reactio ezen politikai botlásunkra felelt. Az államok erejének egyik főfeltétele a polgárok, s ha épen szerencsétlenségre mint az hazánkban is van e polgárok nem egy nyelvet beszélnek, a különféle nemzetiségek érdek-közössége, s az érdek-közösséget meglelé a 1848-iki törvényhozás, a polgári szabadság s az állami függetlenség azon mértékében, melyről előbb a legvérmesebb reményüek álmodni is alig merének. Ez érdek-közösség ellen lön intézve az első támadás, s a testvér nemzetiségeknek nem mint hegemóniára törekvő, de mint azokat önmagában felolvasztani igyekező, s egy azoknak léteiét fenyegető nemzet mutattatánk Az orvosi tudomány szerint az emberi csontváznak melkas tájáni kitágulása és kidomboro- dása azért oly fontos, minthogy általa számos szív és tüdőbeli beteges kórtünetnek van eleje véve, mely rendesen a mellüreg tulszük képződésében leli valódi okát. A tornászainak kitűnő gyakorlatai vannak, melyek a mellkas szabvány- szerű és az egészségi feltételeknek megfelelő, kidomborodásánál, a leghatályosbb tényezőkként szerepelnek. Szakértők, valamely csontváz után, azonnal megitélni képesek, ha váljon azok egykori birtokosa erős vagy gyenge izmu volt-e s ezenfelül az élettan igazolja azon állítást, miszerint a csontok azon mérvben képesek a fejlődésre, a mily mérvben az izmok gyakoroltatnak. Ezek után önként következik, hogy a test aránya, szépsége és ereje a rendszeres tornagyakorlatok által lényegesen nyerhet, a mint ezen igazságot a testgyakorlatokban jelesen oskolázott, s a képző művészet szobor alakjaiban megörökített és fenmaradt görög testek pompája s a jelenkor azon felséges tornász alakjai melyeket külföldi utazásomban, különösen Sváj ez, Porosz és Fran- czia-országban szemlélni alkalmam volt büszkén is hirdetik*) Bár az előadottak után kiderül a csontszerkezet kiváló fontossága, lévén az, a test külalakjának alapja s azon puhább testrészek és nemesebb életszervek támpontja, melyek az életfolyamra nézve nagy fontosságúak s melyek az *) Folyó év aug. havában, Párisban létemkor, a Pont Nauf és Palais du Louvre közt fekvő szajnai nagy uszodát meglátogatván hol körülbelöl ezeren fíiröd- hettek kitűnő alkalmam volt, a tornász és nem tornász testek közti valóban eclatans különbséget tanulmányozni, a franczia tornászat díszes alakjait színről színre látni s ezek után fentebbi állításomat tényekre fektetni. be, s ez annyival több kilátást igéit a sikerre, mert a 1848-iki törvényhozás a nemzetiségek jogos igényeinek kielégítéséről teljesen megfeledkezett, s a már dúló csaták ágyumorajában kormányunk csak Szegeden kezdett e tárgyról komolyabban gondolkozni, a midőn azonban épen oly forma helyzetbe jutánk a testvér nemzetiségek irányában, mint a milyen helyzetben láttuk magunkat Becs iránt; az az : az igéit kedvezmények nem a testvéries jó akarat, hanem a keserű kényszerűség bélyegét hordák magukon, s igy teljesen hitelüket vesziték. Ki ne emlékeznék az eseményekre, hiszen szemtanúi valánk a történteknek; horvát, szerb és oláh testvéreink felbujtogatásának, azonban oly Ígéretek árán, melyeket egyen- kint és öszvesen beváltani, egyáltalában nem illett az egységes Aüstria talán már ekkor megfogamzott kalandos tervének keretébe. Vissza tekintének-e e tervezők a múltakra; kifeledék-e a számításból, hogy korunk történetét a népek oda irányzott küzdelme jellemzi: öntudatos tényezőkként szerepelni az eseményekben; elfeledék-e, hogy a népek keblében keltett, és szított aspiratiók elnyomhatok ugyan egy időre, de ki nem irthatok soha; elfeledék-e, hogy ha meglazul azon kapocs, mely a századok óta testvériesen együtt élő nemzeteket öszvetartja, e kapcsok szándékosan előidézett lazulásáért azok bűnhődnek első sorban keserű csalódással, kik az egyesült erők helyett a kellő perezben kezeik között szétmálló divergens elleneket találnak. És váljon azok, kik ekkor Austria sorsát intézék; kik a különben is mozaikszerü birodalomban Szent-István koronája alatt testvériesen együtt élő nemzetiségek ilyetén ellenséges táborra való megoszlását elősegéllék, helyesen fogák-e fel helyzetüket, s a kényszer kapcsát illeszteni később az állam-mozaikba, a nemzetek kielégített igényeit a közös szabadság helyébe, megfelelt az adott helyzet exigentiáinak, s igy az exigentiák jól felfogott tana volt-e? izomrendszer által a legüdvösebb tékonyságra gerjesztvék, — mindazáltal, minden életnek legfőbb feltétele, az elhasznált és alkalmatlanná vált életszerves alkatrészek kicserélésében és ujraképzésében áll. Az átalakitó és képző életerő pedig, a szerint fokozódik, a mint az anyagcsere úgy az egyes életszervek, mint az egész emberi testben, kissebb vagy nagyobb mérvet ölt. Az anyagcserének legfontosabb tényezői pedig a vér kéri ngés, a táplálkozás és a lélek zés. Ugyhiszem, mindenki elösmerendi, miszerint a tornászat fentebbi tényezőkkel, a legbensőbb viszonyban és összefüggésben van s azok folyamára legüdvösebb befolyást gyakorol. — Gyakorol pedig azért, mert rendszeres tornázás folytán hatalmasabban ver a szív, miáltal a vérnek az erekbeni keringése gyorsitta- tik s ez által a vérnek altesti pangásán, az aranyeres és máj daganatos kínzó bajokon stb. segítve van. — A tornászainak, a vérkeringésében előidézett gépies hatásán kivül nagyfontosságú még, annak vegytanilag elevenítő befolyása, a vér egészséges vegyületére nézve. A vér szolgáltatja t. i. az összes testrészek képzése és fenntartásához szükségelt anyagokat s valóban felette fontos, hogy a vér egészséges legyen. Egészéges a vér pedig akkor, ha a szükséges alkatrészeket, mint vérpirost, fehérnyét és rostanyagot, helyes arányban tartalmazza s ezáltal a test egészséges és erőteljes képződhet- sének legfőbb feltételeit bírja. — Az orvosi tudomány szerint, többféle kórtünetnek, mint vérszegénység és sáp kórnak hiányos vérvegytilet, névszerint a vasasrészek- beni szegénység, az oka. — Már pedig az által, hogy tornázáskor a .vér gyorsabb forgásba hozatik, egyúttal a haszonvehető anyagok felvéE kérdésre a történelem kárhoztatólags határozottan tagadó válasszal felel. A pajta. (?) Ez a czime az „Igazmondó“ ellenzéki hetilap október 3-iki számában megjelent egyik czikknek. Rövid e czikk, de annál borsosabb; kevés szóval nagy dolgokat mond, vagy legalább akar mondani, s mire az ember végéré ér, ha nem ismerné ezt az „Igazmondót“ arról az oldaláról, hogy nem mindig mond igazat: csakugyan elszomorodna a „pajta“ felett. Mert ez a „pajta“ melyről az „Igazmondó“ beszél, nem valami közönséges dohánypajta ám. A pajta itt az 1867-iki alkotmány akar lenni, vagy az „Igazmondó“ szerint Deák Ferencz alkotmánya; mely daczára annak, hogy nem régen épült és hogy olyan épitő-mestere volt mint Deák Ferencz, csak úgy áll meg, ha ászéi nem fú, és mert a szél se nem megye hajdú se nem ministeri titkár, a kinek parancsolgathatnának, hát bizony akkor kezdheti rá a mikor tetszik, s jaj lesz akkor a pajtának! Olyan természetes hangon mondja ezeket az „Igazmondó“ hogy az ember kisértetbe jön róla azt hinni : mikép bizonyosan senki sincsen jobban beavatva a magas politika titkaiba nálánál ; vagy pedig hogy az a „pajta“ csakugyan olyan gyenge lábon áll, melynek megingatására, vagy arra hogy menten romba dőljön — csak is a szél hiányzik. Pedig fuj ám a szél ugyancsak és szakadatlanul, s még sem dől össze. Fújja a baloldal olyan nagy erővel és olyan régóta : hogyha csakugyan oly rósz épitmény volna, hát bizony nagyon régen a földön heverne már romokban. Csakhogy nem hever ám; daczára az erős és tartós szélfuvásoknak onnan a baloldalról. A pajta egyre áll s ámbár nem csak hogy fújják minduntalan, hanem még meg-meg lökdösik is hébekorba — a helyett hogy felfordulna, inkább edződik és erősödik a megpróbáltatások viharában. És azok a kik építették — ha isten is úgy akarja — majd csak ezután fognak rajta mindent tökéleteségre vinni s a mi még hiányzik rája alkalmazni, hogy édes minyájunknak fedelet nyújtson a politikai élet viszontagságai között. Hej tisztelt baloldali „Igazmondóm“ mondok én neked egy komoly igazságot, és ez az: tele s a haszonvehetlenek erélyesb kiválasztása is eszközöltetik ; és pedig olyképpen, hogy ezen elevenebb anyagforrás következtében, egyúttal a vér alkatrészeinek jósága s vegyületbeli helyesb aránya is, jelentékenyen nyer. Ezek folytán megdönthetlenül igaz és életta- nilag helyes azon állítás, miszerint erőteljes és anyaggazdag vérképződésnek legfőbb feltételét az emberi testszervezetben — a rendszeres tornászat által fejlesztett izomrendszer képezi. Azonban a vérnek szükséges alkatrészek, az emésztési folyam által készítetnek. És ki valaha csak rövid ideig is, élvezé a tornászat jótékonyságát, beismerendi a tornagyakorlatok étvágy gerjesztő hatalmát. — A tápanyagok azonban melyek a különféle étkekből, az emésztési folyam által kivonva, a vérbe szolgáltatnak, tulajdonképpeni életképességüket, csak a lélekzési működés által nyerik mint hogy egyedül csak az élenynek felvételével képződnek, a testgyarapitásához közvetlen használható anyaggá. — A tüdőknek, mint a vérképzés tulajdonképpeni műhelyeinek, — tevékenysége; tehát, éppen azért oly fontos, mert itt a vér, az érrendszeren tett körfutása után megujhodik s újult erővel visz életet és tápot, a testnek minden részeibe. Ha már most a tornagyakorlatok a lélekzés gyorsítását eszközük, akkor általa maga a tüdő is szabályszerű tékonyságra lévén ösztönözve s a vérkeringés benne elősegitve erősbödik. A tüdők erélyes tevékenységével összefüggésben állanak továbbá, azon kiválasztások is, melyek következtében a belehelt éleny segedelmével szétbontott, a vérbe felvett, végre felhasznált és haszonvehetlenné vált anyagok a bőr, a vesék, a máj és a tüdők által, — a testből eltávolíttatnak. (Folytatása következik.)
