Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-10-09 / 2. szám
nek iránya az ex igen ti ák jól értelmezett tudománya volt. — Es a nemzet és ország, melyet ellenei legalább is tetszhalottnak hittek, életre ébredett ; a nagy szellem irányadó hatása alatt minden pezsgésnek indult, s a nemzet haladása csodával határos lendületet vön. A lendületet, melyet korának ezen egyik legkiválóbb férfia a nemzet haladásának adott, egy másik lendület is kiséré; nevezetesen pedig a közjogi és a konnányfor- ma feletti viták hovatovább élénkülő mozgalma. És a nemzet, mely határozottan a haladás ösvényére lépett, mely orvoslatban maradt oly tömérdek sérelmeinek okát a hiányos kormányzati formában kereste, és pedig méltó joggal, — az eszméknek eddig- elé nem látott harczát látta keletkezni, a reá nézve egészen uj napi sajtó terén. Ki volt a harczok és tusák hőse, ki volt az, ki velőket rázó szónoklatával magasabb ihletre kelté e nemzetet, s ki irányt adva a szétágazó erőknek, azokat egy közös, a kellő időben megindítandó rohamra tattá készen, ki az idők literére tapintva, s a kínálkozó világeseményekben rejlő kedvező alkalmat megragadva, megteremte a nemzet életében örök emlékű 1848-at, s annak törvényeit? Azon férfiú, kinek szavait választunk ez igénytelen czikk jeligéjéül : Kossuth. — Es midőn ü az általános eonflagratió közepette, mely a tásadalmi rendet fenyegető — meg- imitatá az egyedül helyes expedient, mely abban állt, nem elfojtani a mozgalmakat, hanem azoknak élére állva, nekiek üdvös irányt adni, s a múltak sérelmeinek izzó parazsát nem takarni a csak ideiglen elfojtó hamu alá, — igy a helyzet exigentiáinak iól értelmezett tanát követé. — Hű maradt-e %> 6 vele együtt a nemzet továbbra, s hívek maradtak-e ismét mások az exigentiák tanához? e kérdés szellőztetését a jövő számra tartjuk fenn. — A mi vármegyénk. 11. (?) Valóban nagy szükkeblüségre mutatna, ha vármegyénk ellenzéki coripheusainak re mint azt a történelem is számos példával bizonyítja nincsen szükség hosszá időtartamra és állandó hadi szolgálatra, miután az évnek bi- nyos idejében és alkalmas helyeken rendezett hadműveletek segedelmével, továbbá a kinek kinek tűzhelyén kínálkozó, ezen rendszerrel karöltve fejlesztett s annak valódi alapját képező, torna- gyakorlatok által, az egyéni harca-képesség és testbeli edzettség megszerzésére, mindenkinek bőséges alkalom nyujtatik. Ezen különösen korunkban bámulatos gyorsasággal érvényre emelkedő és nagy fontoságu rendszer, honvédelem rendszere. Mind a két védrendszer alkalmazásánál azonban, egy fontos körülmény figyelmen kivid soha se hagyatott, de nem is hagyathatott. — Felismertetett ugyanis miszerint a hadseregnek nem egyedül ellenséges hadseregekkel, hanem gyakorta amazoknál sokkal kártékonyabb és vadabb elemekkel is kell megküzdenie. Az éghajlat szélsőségei, mint fagy és forróság, a földirati kedvezőtlen viszonyok, a mocsárok, a folyók és hegységek által gördített gyakran vészteljes akadályok leküzdése, továbbá éhség, szomj, rendetlen életmód s általjábana hadjárati sanyarok által okozott betegségek romboló hatása, gyakran óriásibb pusztításokat visznek végbe, a mindezek elviselésére elő nemkészitett, testben eléggé nem edzett — különben bátor vitéz, és önfeláldozó liarcz-fiak sorai közt, mint a szuronyok és golyók milliói. S valóban, ha végig tekintjük a nagy hadjáratok általános lefolyásait, mindig kétségesnek fogjuk találni, mi volt puBztitóbb : embernek barcza az ember ellen, vagy embernek barcza az elem ellen ? ezen szereplésükben tanúsított következetességétől az elismerést megtagadnék. Ok nem esnek ki szerepükből soha sem s mindig megtudják őrizni azt a dicsfényt, mely őket a köznép előtt a szabadság és elnyomót igazság zászlóvivőiül szenteli fel. Jutalom ezért mindenekelőtt a népszerűség; e kedves csemege, melyért már annyi nagy és kis politikus szált versenytérre, a hol aztán közülök oly sok ficzamitotta ki lábát. No de itt nálunk s a mostani körülmények között keveset koczkáztatnak; mert szerencséjére ezen uraknak ott van a zsarnok országgyűlési többség, s ha az ellenzék hon- boldogitó tanai nem jutnak érvényre: önigazolásul mindig módjukban áll annak önkényére hivatkozni, mély önkény — szerintük — egyedül oka annak, hogy Magyar- ország ez idő szerint ilyen siralmas állapotba jutott. Nem koczkáztatnak mondom semmit, legfeljebb azt, hogy midőn igéjüket hallatják, vagy a ministerium eljárásait veszik bírálat alá épen oly modorban, mintha valami kupak tanács önkéntes vagy értelmetlen tettéről volna a szó: a kevésbé értelmes néposztály őket a közügyekbeni jártasságban legalább is a ministerek felett állóknak képzeli. Mindezekből tehát könnyű átlátni, hogy valamint az egész országban, úgy nálunk a mi vármegyénkben is nagyon egyszerű és hálás feladat az opositió terén kísérteni meg a brillirozást. A siker kétségtelen s nem is lehet másként, miután tudva levő dolog, hogy a licitatión mindig az marad a helyzet ura ki legtöbbet igér. Már pedig a mi vármegyénk ellenzéki fél-fiairól azt feltenni, hogy egy ilyen egyszerű és biztos mód mellett meg ne kísértsék a vármegye termében és azonkívül is a hegemóniát magukhoz ragadni és azt meg is tartani ez azon urak szellemdús voltának nagyon gyöngédtelen s nem érdemelt kétségbevonása lenne. Mert a főczél persze mindig az marad, hogy az uralkodást a .megyében maguk számára biztosítsák. S ez az ő szempontjukból természetesen nagyon üdvös és kívánatos, nem csak azért, mert ily módon úgy a megye teremében mint azonkívül is döntő belvoMiután tehát a hadseregeknek nemcsak hadseregek, hanem fentebb elősorolt romboló elemek ellenében is küzdeniük kell, ennek •folytán mindkét védelmi rendszernél — bár különböző utón és módon s az alkalmazott rendszer szerint, több-kevesebb sikerrel — kiváló gond for- dittiltott a test edzése- és erősbité'sére, mint azon egyedüli módra, mely által elérethetett először az, hogy egyrészt a különféle testalkattal és Szervezettel biró egyedek, a táborozás sanyarait testszervezetök megerőltetése avagy veszélyeztetése nélkül kiállhassák a hadi műveletekben fokozott testi és lelki erővel résztvehessenek, másodszor pedig az, hogy családi tűzhelyüknél a békés polgárnak — terhes testi- és lelki-küzdelmekben gyakran igen gazdag, de annyival szebb és magasztosabb — feladatát és teendőit, a család, társadalom és nemzet javára eredmény- dúsabban értékesíthessék. — Azon tndomány pedig — melynek helyes gyakorlata által, fenntebb körvonalozott nagy horderejű ezélok a legsikeresebben érhetők el, mely a testi erők fejlesztése és a test edzése által a békés polgárnak házi "tűzhelyénél, a hadfinak pedig a honvédelem komoly és vészteljes per- czeiben, biztos alapot és segédkezet nyújt •— a tornászat. A nagyszerű és jótékony hatás, melyet a régieknél dívott testgyakorlatok és nyilvános torna-ünnepélyek, de leginkább az újabb időkben Jalm rendszere szerint, a tökély magas fokára fejlesztett, tornászat, a nemzettest erősbitése és harczképesitésében előidézett, szükségképen maga után vonta, miszerint a tornázás, mind azon népeknél, melyeknél a népnevelés és a honvéjást gyakorolnak mindem-e, hanem — mint ezt az illető urak a meggyőződést csalódásig híven utánzó arczkifejezéssel erősitik — mivel ekként a nép valódi és egyetlen óhajtása is teljesülést nyer. Hiszen nem is lehet az másként; a mi vármegyénk népe kevés kivétellel baloldali, — fényes bizonyságul szolgál erre, hogy a megye hat választó kerülete mind telivér baloldali képviselőt küldött az országgyűlésre, sőt egy választó kerület annyira kitett magáért, hogy még a centrumból eléje szabott korlátokon is tulcsapott, oly embert választván meg képviselőjéül, ki elég eszélyes volt aira, hogy a licitatión a legvénnesebí) reményeket is meghaladó ígéreteket tegyen. Hogy e választási eredmények kiküzdése aztán minő áron történt, az persze nagyon tudnivaló. Legelőször is bebizonyítani igyekeztek az illetők, mikép ez a közösügyes alkotmány a legbiztosabb ut arra, hogy a haza önállósága és ősi jussai végkép tönkre tétessenek, s hogy azok a mostoha idők, melyeket a mostani állapotok kiküzdésére át kelle élnünk — valóságos paradicsomi boldogságnak mondhatók mai helyzetünkköz képest. Meg kellett értetni a néppel, hogy az az ut, melyet az országgyűlési többség a haza ügyei ujjáalkotására követ — egyenes feláldozása minden jogainknak, s az, hogy most már saját nemzeti kormányunk van; hogy adót csak mi vethetünk ki magunkra, hogy sajtónk szabad; hogy anyagi és szellemi fejlődésünk ügye saját kezeinkbe van letéve, hogy nemzeti alapokra fektetett honvédségünk van; hogy katonát csak országgyűlési megajánlás után kell adnunk, és több e féle közösügyes vívmányok, mind gyermekes csekélységek ahoz a boldogsághoz képest, a mi a balpártnak országyűlésem többségre jutása esetében reánk fog özönleni. S mi csodálni való van rajta, mi természetesebb, ha a jó köznép mind e nagyszabású állítás büverejü hatalma előtt meghajolva, szavazatával a fényes ígéretek közel bevalósulását vélte elősegíthetni. Miért 1 kárhoztatni a népet azért, mert a politikai lehetőséget a kivihetlenségtől szükebb delem rendszere, helyes alapokra fektettetett — mindinkább magára ölté a nemzeti intézmény jellegét, úgy tekintetvén, mint munkaképes, erőteljes polgárok és edzett harezfiak képzőintézete. Es valóban a mi a népnevelés az életnek, az a tornázás a honvédelemnek. — Népnevelés által gyarapodik azon szellemi tőke és erkölcsi erő, mely egyedül képes valamely országot nagy- gyá és virágzóvá tenni, s rendszeres és egyetemes néptornászat által képződik- a testi erőknek azon tömege, mely a honvédelem keretébe vonva, képezi valamely nemzet döntő erejét s teszi lehetővé a magasbra fokozott harczképes- ség által a hadműveletek eredmény-dusabb és kevesebb áldozatokba kerülő foganatosítását. Az elősorolt fontos okok következtében a tornászat, mindazon nemzeteknél, melyek fokozott anyagi jobblét, értékest) nemzeti közvagyon és fejíedtebb országos intézményekkel bírtak avagy bírnak, — a legrégibb kortól kezdve le egész korunkig — a történelem tanúskodása szerint kitűnő gondban részesült és országos ügynek tekintetett. — Mielőtt azonban a tornászainak, a történelem főbb nemzeteinél előfordult alkalmazási módjairól s a tornászat fokozatos fejlődéséről értekeznék, szükségesnek tartom — miután a tornászat lényege, czélja és feladata sokak előtt ismeretlen — annak általános és részletes jelentőségét, különféle czéljait és leglényegesebb törvényeit fejtegetni. (Folytatása következik.)
