Békés, 1869. (1. évfolyam, 1-13. szám)
1869-11-27 / 9. szám
Első évfolyam. 9-ik szám. Gyula november 27-én 1869, Szerkesztőségi iroda: Föutcza 186. sz. Lie intézendő minden a lap szellemi részére vonatkozó közlemény. Hirdetések elfogadtatnak a kiadó hiva- alban Nagy Fcrencz könyvkereskedésében Gyulán. Hirdetések dija : Egy négy hasábos Gar- mondsor 5 kr. — Bélyegdij 30 kr. Előfizetési feltételék: Egész évre...........................................4 frt. Fél évre ................................................2 frt. Ne gyed évre..............................1 frt. Az előfizetések bérmentesített levelekben a lap kiadó hivatalához intézendök. Hirdetvények ugyancsak a kiadó hivatalban fogadtatnak el. Megjelenik hetenként egyszer, minden szombaton. Nyílt levél a „Békés“ hetilap tekintetes szerkesztőségéhez. , M.-Berénv nov. 21. 1869. A „Békés“ czimü hetilap létrejöttét minden elfogulatlan hazafi e megyében örömmel üdvözölte, mert eltekintve attól, hogy ez tulajdonképen a józan haladási elveknek érvényesítését, s ezzel kapcsolatban a józan haladást gyanúsító tendenciák ellensúlyozása ezélzatát tűzte ki irányul, de kiválóan Békésmegye érdekeire, azok előmozdítására is fősulyt fektetni a lap programmja teljés reményre nyújtván kilátást, e nemben bizonyára nagy hézagot pótoland. Noha én egy vagy mást tüzetesebben meg nem vitatott, egyik vagy másik párttagjai által felvetett pártkérdéseknek, ha meggyőződésem mást sugal, mereven, vagyis hogy úgy fejezzem ki magamat, gépileg hódolója, de egyoldalú elvetője sem vagyok, mégis mint olyan ember, ki meg- élemedett koromnál fogva is, már higadtabb vérrel mérlegelem a megyénkben felmerülő' közügyek állását, s a ki hazánk jóllétének, felvirágzásának s független szabadsagunk érvényre jut- hatásának, a biztos és józan haladási egymásután kimódolható reformkérdéseknek, tehát nem a rohamos kipkedve-kapkodva való sokszor káros elliamarkodás, de hazánk annyi éveken által megrongált állapota regeneratiójának biztos hasisául csak s azon országosan elfogadott közjogi alapot tartom egyedül czélhoz vezetőnek; igenis belátom azt, s helyeslem, ha különösen megyei közügyeink fölött a higgadt és szenvedély nélkül lehető vitatkozásoknak, a mindnyájunk által kegyeletesen ápolt megyei életben tér nyittatik. TÁKCZA. A tornászat fontossága és tornászati teendőink Békósmegyében. Mojsisovics Vilmostól. (Folytatás.) A tornászat történetének áttekintése. Fenntebbiekben futó pillantást vetvén a tornászat általános történelmére, kiviláglik, miszerint az mindenkor s mindazon népeknél, melyek a miveltség magasabb fokán állottak s melyeknél a népnevelés okszerű alapokra fektettetek — ngy társadalmi mint hadmiveleti szempontból kissebb nagyobb mérvben gyakoroltatott és fontos országos ügynek tekintetett, kitűnik továbbá az, hogy a tornászat jelentősége és hordereje korunkban azon mértékben növekedik, a mily mértékben valamely állam, a népnevelés ügyét természetes és biztos alapokra fektetni s a honvédelmi rendszert — az állam közéletére oly kártékony befolyást gyakorló állandó nagy hadseregek létszámának és a hosz- szú szolgálati időnek kevesbitésével — a kor kívánalmai szerint czélszerűen és gyakorlatian fejleszteni és életbeléptetni törekedik; kitűnik végre az, hogy a nép testi nevelésének rendszerét a németek fejlesztők, a tökély azon magas fokára, melyen a tornászat úgy a népnevelési, társadalmi és közgazdászati valamint a Innigen helyes iránynak kell tehát beismerni azt mindenkinek, hogy valamely elvnek érvényre juttatását, nem a megyénkben is lábrakapott a „Deák-párt“ legjobb nézeteit sem tűrő szenvedélyes, izgalmas pártküzdelem sajnálatos lesza- vaztatás, hanem kölcsönös fontos érvekkel tisztázott capacitatiók nyomós, félre nem magyarázható okokkal támogatott felvilágosítások terén szükséges megérlelni, s e pártot közvetlen illetőleg, a sokak által táplált, sőt a nép között is elterjedi téves és gyanúsító fogalom ellenében oda törekedni, miszerint a Deák-párt, mint ez a pestmegyei párti értekezleten hangsúlyoztatok, azon szabadelvű párt hagyományosának és utódának tekintessék, mely 1848. előtt is a szabadelvüség zászlóját hordozta a nemzet előtt. E nézetből osztom a tisztelt szerkesztő ur által kibocsátott programúinak erre vonatkozó első ágát. Miután azonban a „Békés11 hetilap eddigi számaiból azon tapasztalatra jutottam, s éppen a programm második ágára figyelmezve, hogy a megyénket közelebbről érdeklő különbféle napirenden lévő mozzanatok, említésre méltó változások, a helyviszonyi múlt szokásokból egy vagy más községben kezdeményezett kibontakozás esetei csak igen gyéren registráltatnak; pedig épen jelen időszakban, midőn a község- és megyerendezés nagy horderejű kérdésének megoldása áll előttünk, s azoknak előtérbe hozatala legüdvö- sebb eszmecseréknek, szolgálhatna tápanyagul, ilyeneknek szellőztetését, tudatását, nyilvánosságra hozatalát mellőzhetlen kelléknek ismerve, hogy a „Békés11 hetilap kitűzött közhasznú feladatának minden oldalról megfelelhessen, és hogy annak fennállása érdekesebbé, népszerűbbé tétele által consolidálvédelmi érdekek erélyes szolgálatában a leghat- hatósabb tényezőként szerepel; hogy ezen ügyet Németországban nemcsak az ezrekre menő tornatársulatok, társulati utón, hanem egyházak, községek s mindenek fölött maga az állam buzgón, rendszeresen és következetesen fejleszti, előmozdítja s hogy a német-tornarendszer az eddigiek közt a legtökéletesebb és követésre legméltóbb példánykép s hogy ennek folytán legszélesebb nemzeti alapokon leendő életbeléptetése Magyar hazánkban a legkorszerűbb országos kívánalmak egyikét képezi. Adatok a tornászat magyarországi történetéhez. Ami a tornászat történelmét Magyarországban illeti, az mindenesetre kevés, azonban, tekintet tel e téreni legújabb mozgalmainkra, örvendetes és szép reményekre jogosító. — Keletről jött őseinknél, kik honszerzési és fen- tartási folytonos küzdelmeik közt, a természetes testedzést és liarcz képesítés általánosan gyakorolták — mindenesetre fellelhetjük a természetes testgyakorlás elemeit s védrendszerökben a katonai tornászat bizonyos nemét; Azon nagyszerű eredmény, melyet csekély számuk daczára a hadviselés terén, felmutatni képesek valának : nem egyébnek, mint folytonos fegyvergyakorlás és testedzés által jelentékenyen növelt testi erejüknek s ezen alapuló lelki bátorságuknak, volt fényes kifolyása. — A történelem tanúskodása szerint lovaglás, tassék, s mint ilyen, bármelyik párton lévő elfogulatlan honfitársunknak élvezetes, a népnek tanulságos olvasmányul szolgálhasson; meg fogja engedni tisztelt szerkesztő ur, ha én nem csak saját magam, de e lap több olvasói részéről is osztott következő óhajtást vagyok bátor figyelmébe aj áldani. 1) Köztudomású dolog lévén ugyanis az, hogy a megyei bizottmányt gyűlések alkalmával csakis az első ‘2 napokon szokott a megyeház — bi- zon már jóformán szűk — tereme részint bizott- mányi tagokkal, részint a közügyek fölött érdekeltséggel viseltető hallgatósággal, néha zsúfolásig is megtelni, azontúl pedig oly gyér számra apad le mindkettő, hogy a gyűlések utó napjaiban már alig nehány bizottmányi tag vesz részt, a tanácskozmányokban, s igy a határozatok hozatala jóformán majdnem csak a tisztikar nemes feladatára szorítkozik, holott nem egyszer, épen ezen utóbbi napokon kerülnek szőnyegre, a tulajdonképen megyei életbevágó, azt közvetlen érdeklő tiszti, kiildöttségi, pénztári, kórházi, számvizsgálati, költségvetési, előirányzati, építkezési, s több ilynemű hivatalos jelentések, ütés vizszabályozásra vonatkozó tárgyalások, közmunka felosztások, egyesek ügyében benyújtott folyamodások, megyei levelezések, közérdekű intézkedések ; igen czélszerü, kívánatos, sőt mulhat- lan szükséges volna, hogy a megyei évnegyedes, vagy rendkívüli bizottmányi üléseken hozott közérdekű nevezetesebb határozatok, agy a leginkább az első napokon figyelmet keltő alispáni jelentés a megye állapotáról, mind a közigazgatás, mind a törvénykezés szakából, de a vitás tárgyakban felmerült érdekes discussoik is rövid kivonatban kózöltctnének, annál is inkább, mert ha már az országosan elterjedt hírlapokban Békésmegy érőt mondhatni soha egy vívás, Íjászat, kopjahajtás és szabadbani táborozások által magokat folytonosan gyakorolván és erősítvén : egyrészt az ellenségekkel] vitéz megküzdésre, másrészt az égalji kártékony befolyások hatálytalanítására, edzett testökkel mindenkor képesítve valának. Ily körülmények közt a középkorban divatba jött harezjátékok hazánkban igen könnyen meg- honosultak s különösen Nagy Lajos és Mátyás király idejében virágzásuk tetőpontját érték el.— Nemzetünk lovagias és barczias szellemével igen megegyezett a testi erőnek, a kar hatalmának és a lelkibátorságnak ezen tisztelete és becsülése, mint oly becses tulajdonoknak, melyek nagy értékét súlyos és gyakran nehéz körülményeik közt és számos ellenségeikkel szemben, vajmi gyakran kelletett érelniök. Az ezen lovagias kor után beállott mostoha idők le egész korunkig, a nép testi és lelki neveléseinek ügyére, a legszomoruabbak valának. Egyrészt belviszályok, másrészt számos ellenségeink s az ezekkel szövetkezett bécsi kamaril- la, mindent elkövetének mi által alkotmányunk és nemzeti önállásunk életerős fáját rombolhatták. — Hazánk öszves szellemi és anyagi erejét, a nemzeti lételünk és alkotmányunk fenntartása érdekében vftt élethalál-harczok vevék igénybe s belviszonyaink czél- és kor-szerű rendezése körül semmit se, vagy csak éppen keveset teheténk. — Mindezek daczára a nép testi nevelése érdekében Németország és Svajczban életbeléptetett intézkedések nem hagyhatták érintetlenül a fo
