Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-02-26
t a hiányok orvoslása lassú mederben halad előre. A vízzel való ellátás terén is mutatkozik hiányosság. A hatósági orvosi szolgálatban nincs működésbeli kiesés. A hatósági orvoshiány pótlása megtörtént. A bábaellátottság kezd nagyobb hiányosságokat mutatni. Nem egy helyen nem tudjuk a szervezett állásokat betölteni. A közgyógyszerellátás hiánytalan, de még mindig nem tudjuk kiegyenlíteni a gyógyszerszámlákat. A hiány pótlására kevés a kilátás. A működő állandó jellegű nap köziotthonok kielégítő étkeztetést nyújtanak a kisdedeknek. A népi szervek hatásosan működnek közre a közegészségügyi kérdésekben. így különösen a' decemberben lefolytatott BCG oltások körül fejtettek ki élénk tevékenységet. Az említett BCG-oltások jó eredménynyel jártak, megközelítették a 90 százalékos eredményt az utólagosan bevezetett pótlásokkal. E téren dicséretre méltó munkát fejtettek ki úgy főleg a hatósági, mint a felkért magánorvosok is. A némely helyen fellépő reakciós jellegű ellenpropagandát hamarosan sikerült megfékezni, úgy hogy semmi káros hatása nem volt az oltások számára vonatkozólag, amit elősegített az a körülmény is, hogy valóban nem észleltünk az oltás nyomán szövődményeket. Az orvostovábbképző napokat rendszeresen megtartjuk, azok szépen látogatottak. Januárban megtörtént az Orvosok Szabad Szakszervezete és az Egészségügyi Alkalmazottak Szabad Szakszervezete között az egyesülés az ipari jellegű szakszervezetek mintájára. A gyógypedagógia zsúfoltsága még nem szűnt meg, de kilátás van a javulásra, ameny- nyiben a kétegyházi volt Almásy-kastélyt a kultuszkormány gyógypedagógiai intézet céljaira fogja felhasználni. A lakosság élelmezésében panasz vagy hiányosság nem volt észlelhető. A lakásépítés még gyenge lábon áll, anyagiak hiányában nem tudjuk elérni a lakás terén megkívánható és elengedhetetlenül szükséges egészségügyi követelményeket. A kérdést csak nagyobb központi támogatással lehetne megoldani. II. Közgazdaság. A) Mezőgazdaság. Az elmúlt negyedév időjárása a mező. gazdaságra nem volt kedvező. Hó úgyólván alig esett és így a vetések a hótakaró védelme nélkül voltak kénytelenek áttelelni. Ennek következtében az őszi búza a legtöbb helyen megsínylette az időjárást és kisebb- nagyobb kártétel tapasztalható, bár ennek mértéke csak a tavaszi időjárás bekövetkeztével lesz felmérhető a maga valóságában. Az őszi mezőgazdasági munkálotok megszűnésével a tavaszi termelési tervek előkészítése és kidolgozása vette kezdetét. Ennek során a földművelésügyi minisztériumban két ízben tartott értekezleten a vármegye tavaszi vetésterületi előirányzata rögzítésre került, mely előirányzatot a vármegyei Népi Bizottság letárgyalta és ezt követően a vármegyei gazdasági felügyelőség járásokra, illetve községekre vonatkozóan is feldolgozta. A vetéselőirányzatok elkészítésénél a termelési adottságokat, a talajviszonyokat és birtokmegoszlási adatokat kellett figyelembe venni, mert a vetésterv az elmúlt esztendő adataihoz viszonyítva lényeges eltérést mutatnak. A tervgazdálkodás követelményoi folytán az ipari növények, továbbá a kerti növények vetésterülete lényegesen emelkedett és a községi Népi Bizottságok észrevételei kivétel nélkül ilyen vonatkozásban nyilvánultak meg. Kétségtelen az, hogy a mezőgazdasági termelésünk átállítása nem könnyű feladat, azonban igen sókan tájékozatlanok a termelés időszerű kérdéseiben és nem látják azt, hogy régi és elavult termelési rendszerünket feladva a tervszerű termelés útjára kell áttérnünk. A kormányzat nemcsak az egyéni és országos érdeket vette figyelembe a vetéselőirányzat megállapításánál, hanem arra, külkereskedelmi érdekeink is nagy befolyással voltak. Ezeknek a szempontoknak mérlegelése alapján a vármegye tavaszi vetéselőirányzata a következőképen alakul: összes szántóterület 525.948 kb. Őszi vetés 195.027 „ 1949. évi tavaszi vetés- terület 330.921 „ melynek megoszlása a következőképen alakul : Tavaszi búza 200 kh. Zab 12.000 „ 6 -
