Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)

1949-02-26

Kukorica 150.000 99 Cukorrépa 16.800 99 Borsó 3.000 99 Dohány 500 99 Mák 1.100 99 Rostkender 2.000 99 Zabosbükköny 1.100 99 Csalamádé 4.800 99 Fűszer és kerti növény 10.541 99 Egyéb szálas takarmány 1.134 99 Tavaszi árpa 49.000 99 Rizs 6.100 99 Burgonya 4.000 99 Takarmányrépa 5.670 99 Bab 500 99 Napraforgó 35.000 99 Olajlen 1.400 99 Lucerna 27.429 99 Uj lucerna 171 99 Vöröshere 1.537 99, Új vöröshere 300 t 99 A tavaszi termelési terv megvalósítá­sának nehezebb részét az a feladat jelen­tette, melynek során a tervet, illetve előírást a gazdaságok részére olyan formában kellett szétosztani, hogy minden gazdálkodó tisz­tában legyen tavaszi vetésterületi kötelezett­ségével. Ennek elérése érdekében ezidősze- rint a vármegye területén összeírás folyik, mely összeírás alkalmával minden gazdál­kodó köteles bejelenteni tavaszi vetéstervét. Az így kapott adatok megmutatják, hogy a gazdálkodók terve mennyiben tér el a köz­pontilag készített vetéselőirányzattól. A mu­tatkozó különbözetek arányos szétosztását a községi Népi Bizottságok végzik el és szük­ség esetén előírásszerüen fogják kivetni a gazdálkodók részére tavaszi vetési kötele­zettségét. Természetesen erre csak azoknál a gazdálkodóknál kerülhet sor, akiknek egyéni vetésterve nem illeszthető be a köz­pontilag készített előirányzatba. Ennek a munkának a során a Népi Bizottságoknak szigorú elve az, hogy a korrigálásokat a demokrácia és a dolgozó parasztság érde­keinek szem előtt tartásával végzik, az egyéni elgondolásoknak a lehetőségeken belül helyt adnak és a kötelező termelési előírásokat főleg azoknál a gazdálkodóknál foganatosítják, akiknek szociális helyzete erre lehetőséget nyújt. Ez a munka jelen­leg még folyamatban van és úgy van elő­irányozva, hogy a vetési idő bekövetkezése előtt minden gazdálkodó részére kézbesíteni lehessen a tavaszi vetésre vonatkozó érte­sítést. A tavaszi munkák előkészítésével kap­csolatban a vetőmagkészletek számbavétele is szükségessé vált és az előzetes számítás szerint mintegy 25 vagon árpa, 12 vagon zab, 11 vagon napraforgó, 70 q lucerna, 15 q lóhere, 18 vagon len és 5 vagon borsó­vetőmag szükséges. Ezt a vetőmagmennyi­séget a földmivelésügyi minisztériumtól igényeltük. A minisztérium által engedélyezett mintatrágyatelep-akció lebonyolítása részben megtörtént, ugyanis az engedélyezett 50 készletből csupán 25 kerülhetett leszállításra^ míg a másik 25 készletet igénylő hiányában ezideig elhelyezni nem sikerült. Az elmúlt negyedévben a vármegye területén működő táblásművelő csoportok felülvizsgálata is megtörtént. A Földmivelés­ügyi Minisztérium által kiküldött bizottság szigorú bírálat alá vette a csoportok sze­mélyi összetételét, valamint azokat az adott­ságokat, melyek a tábláscsoport életképes­ségét lehetővé teszik. A bizottságok a szük­séges kérdésekben azonnal a helyszínen intézkedtek és munkájuk során több eddig helytelen úton haladó tábláscsoport kapott eredményes segítséget és útbaigazítást a jövőre vonatkozóan. A mezőgazdasági traktorok őszi mun­kateljesítményének elszámoltatását a téli hónapokban megindítottuk. Ezzel egyidejű­leg a helyi népi bizottságok és a járási traktorbizottságok is foglalkoztak a kér­déssel és megállapították, hogy kik azok, akik az őszi szántási munkálatok során aránytalanul kevés szántást végeztek. Ezekre a személyekre vonatkozó népi bizottsági ja­vaslatok tárgyalása az illetékes szervek ré- részéről megtörtént és megállapítható, hogy az alacsony szántási teljesítmény több esetben abból ered, hogy az illető traktor­tulajdonos különböző ürügyek felhaszná­lásával igyekezett kivonni magát a kevésbbé jövedelmező'szántási munka elvégzése alól. Az igénybevételi eljárásoknál azonban figye­lembe kellett venni azt, hogy az állami gép­állomások sem tudják a használhatatlan és csak költséggel üzemképessé tehető trak­torokat foglalkoztatni, miért is az igénybe­vételeket csak abban az esetben foganato­sítottuk, amikor a körülmények és helyi viszonyok a traktor elkobzását megkívánták. 7 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom