Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-05-28
kollektív gazdálkodás és a szocialista termelési rend irányába állítják be. Tavaszi vetéstervünk teljesítése során május hó 15-éig a következő eredményeket értük el: Tavasszal bevetendő terület : 304.764 kát. hold Ebből bevetésre került : tavaszi búza 457 k. h. tavaszi árpa 46.455 „ zab 14.437 „ rizs (szántóföldi) 3.453 „ kukorica 138.397 „ burgonya 3.873 „ cukorrépa 16.850 „ takarmányrépa 5.337 „ borsó 2.938 „ bab 422 „ dohány 272 „ napraforgó 33.584 „ mák 1.121 „ olajlen 1.229 „ rostlen 7 „ rostkender 2.082 „ új lucerna 3.925 „ zabosbükköny 1.126 „ csalamádé 3.274 „ egyéb szálastakarmány 470 „ fűszer-, kerti- és egyéb növények 9.343 „ összes tavaszi vetés : 289.042 kát. hold A fenti adatok kiértékelése szerint a terv teljesítése jó. Az egyes növényféleségeknél az előirányzat és a teljesítés között pár holdas eltérések mutatkoznak. Különösen feltűnő ez a tavaszi árpánál, ahol az előirányzatot cca 2000 hold hiányával teljesítették, mely hiány a zabnál mint többlet, illetve túlteljesítés jelentkezik. Lényeges túllépés mutatkozik a lucerna vetésnél, mely túlteljesítés egyéb, kevésbé fontos növények terhére történt és kedvező jelenségnek mondható, mert azt bizonyítja, hogy parasztságunk felismerte a lucerna termelésében rejlő nagy lehetőségeket. A kedvezőtlen tél és a tavaszi szárazságnak tulajdonítható, hogy a tavasz folyamán a növényi kártevők vármegyénkben is rendkívül elszaporodtak és előbb őszi vetéseinkben, majd pedig a kelésben levő zsenge tavaszi vetésekben okoztak károsodást. Elsőnek a vetési bagolypille pajorja lépett fel, majd ezt követte a bundásbogár, a répabolha és a répabarkó. A kártevők közül a vetési bagolypille pajorja okozta a legnagyobb kárt, azonban idejében életbeléptetett óvintézkedések a kártétel elhatalmasodását megakadályozták. A kipusztult vetések pótlása megtörtént és kormányintézkedés folytán lehetőség volt arra, hogy a gazdálkodók a kipusztult és kiszántott vetés helyére tetszés szerint megválaszthatták a vetendő növényt. A kártevők elleni védekezés során elért jóeredményért dicséret és köszönet illeti meg az iskolás gyermekeket, akik két héten keresztül naponta végezték a hernyószedést és felbecsülhetetlen értékű munkát végeztek a vármegye mezőgazdaságának érdekében. Ezidő szerint a csalétekkel való védekezés van folyamatban és a kártétel további terjedése meg van akadályozva. A termelés vonalán mutatkozó eseményeket összegezve megállapíthatjuk, Hogy a vármegye helyzete kedvező és a májusi bőséges eső után bizakodva nézhetünk az aratás elé. Az elmúlt évnegyedben a vármegye traktorállomásainak létszáma csaknem kétszeresére emelkedett. Kondoros, Csorvás, Nagyszénás, Mezőberény és Bucsa községekben kerültek felállításra az új traktorállomások, tehát ezidő szerint a vármegyében 12 traktorállomás működik. Gépesítési vonatkozásban egyébként a magánkézen levő cséplőgépek összeírása és a cséplőgépek kijavításának ellenőrzési előkészületei megtörténtek és a felülvizsgáló bizottságok a közeli napokban működésüket megkezdik. Az üzemanyagellátás terén fennakadás nem volt, lényeges változás azonban ezen a téren, hogy az eddigi jegyrendszer megszűnt, tehát mezőgazdasági üzemanyagot korlátlan mennyiségben, jegy nélkül lehet vá- sárolui. A mezőgazdasági célokra felhasznált üzemanyagok után azonban az állam visszatérítést fizet a munkát végző traktorosnak, ami által elérhető, hogy a mezőgazdasági gépi munkák ára nem emelkedik. Állattenyésztési vonatkozásban jelentem, hogy március hó folyamán lezajlott Budapesten az országos tenyészállatkiállítás és vásár. A kiállítók többségben a kis- és középparasztság köréből kerültek ki és bemutatott állataikkal szakértelmüket és tenyésztői kedvüket bizonyították be. Kiváló eredményt mutattak fel az állami gazdaságok, a földmíves szövetkezetek és a termelő csoportok. Békésvármegye területéről a kis- tenyésztők 14 db növendékbikát, a békés— 30 —
