Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1949. január-december (3. évfolyam, 1-10. szám)
1949-05-28
csabai földmívesszövetkezet 4 db tehenet, az orosházi földmívesszövetkezet 12 db süldőt és egy fiaskocát, a szeghalmi, füzesgyarmati és bucsai földmívesszövetkezetek pedig te- nyészjuhokat szállítottak fel a kiállításra. A fentieken kívül az állami tulajdont képező apaállatok közül 2 importbikát mutattunk be. A békésvármegyei anyag minden elismerést kiérdemlő sikert ért el, amennyiben a 14 db bikából 12 db nyert díjat vagy oklevelet, míg a tehenek, sertések és baromfiak minden csoportja díjazásban részesült. Ezek az eredmények azt mutatják, hogy állattenyésztésünk jó úton halad és a kis- és középparasztság is tud minőségi tenyésztést folytatni. A következő lépés tehát az, hogy a minőségi tenyésztést mind szélesebb körre terjesszük ki. Március hó folyamán egyébként a vármegye apaállatszükségletének a fedezése céljából a tenyészállatvásárlások is megtörténtek és ezen a téren annyira haladtunk, hogy a sertéseknél szükségletünk kielégítettnek tekinthető, a bikaszükséglet azonban még hiányos. A felvásárlások során az állami gazdaságok részére, valamint a földmives- szövetkezetek és a táblás csoportok részére történt tenyészállatbeszerzés és ebből az anyagból alakultak ki a törzstenyészetek. A vármegye területén ezidőszerint 9 szarvas-, marha törzstenyészet van, 139 állattal. A sertéstenyészetek száma 7, 220 állattal. A juh- törzstenyészetek száma 4, 1.236 állattal. Az állatállomány kondiciója kielégítő. Az állatbetegségek közül lépfene Békés községben és Gyula városban fordult elő, preventív oltásban nem részesített szarvasmarhákon, az utóbbi helyen kényszervágott állatokon húsvizsgálat alkalmával nyert megállapítást a betegség. Valamennyi fertőzésre gyanús állat beoltása megtörtént. Az általános kötelező eboltások befejezése előtt Kétegyháza, Öcsöd és Békés- szentandrás községekben kóbor ebek, illetőleg egy macska bizonyult betegnek, amit az Országos Állategészségügyi Intézet bakteriológiai vizsgálata is megerősített. 27 db fertőzésre gyanús eb hatósági rendelet alapján leöletett. Tekintettel arra, hogy a kötelező veszettség elleni eboltások a törvény- hatóság területén befejeződtek és az oltatlanul maradt ebek száma az elmúlt évihez viszonyítva lényegesen alacsonyabb, a ve- •zettségi esetek teljes felszámolására lehet számítani annál is inkább, mert az oltások adta immunitás most már teljes mértékben kifejlődött. A tenyészbénaság állásában lényeges változás nem következett be. Április hó folyamán 60 db fertőzésre gyanús állat került vérvizsgálat alá, melyek közül a harmadszor is negatív eredményt adó állatok feloldás alá kerültek. Ivarszervi hólyagos kiütés Endrőd községben lépett fel. A beteg kancától fertőzött mén közvetítésével 9 állat betegedett meg, melyek azonban teljesen gyógyultak, a fe- deztetési tilalom pedig a betegség továbbterjedésének gátat vetett. A sertésbetegségek közül szórványosan a sertésorbánc fordult elő, míg sertéspestistől az egész vármegye mentes. A baromfiak között a baromfipestis okoz újabban veszteségeket, főleg az oltatlanul maradt fiatal állományokban. A téli takarmányozással összefüggő angolkóros és csontlágyulásos megbetegedések, amelyek főleg a szarvasmarhák és sertések között okoztak veszteséget, a zöldtakarmány etetésével megszűnt. A közlegelőre az állatok kihajtása megtörtént, bár a legelők állapota a száraz időjárás következtében nem volt kielégítő. Valamennyi legelőn a kihajtott állatok lépfene elleni oltásban részesültek, hogy az árteres helyeken előforduló nagyszámú megbetegedések megakadályozhatok legyenek. Az állatvásárokra a felhajtás nagy, forgalom azonban csak vágóállatoaban mutatkozik. Az árak csökkentek, kivéve az erősen tartott sertésárakat. A szövetkezetek vizsgálatánál megállapíthatjuk, hogy ezen a téren is állandó fejlődés mutatkozik. A termelő szövetkezeti csoportok számában is emelkedés állott elő. A vármegye területének mintegy 1 és fél százaléka táblás művelés alatt áll és ezzel az eredménnyel vármegyénk az ország többi vármegyéjét megelőzve az első helyen áll, mert országos viszonylatban csupán fél százalékra tehető a táblás csoportok által művelt terület nagysága. 61 termelőszövetkezeti csoportunk működik, melyből az első kategóriába tartozik 7, a másodikba 17, a harmadikba 37. Rizstermeléssel 23 csoport foglalkozik és az érdekelt családok száma az egyezret meghaladja. A szövetkezetek a tavasz folyamán jó munkát végeztek és beváltották a hozzájuk fűzött reményüket. — 31 -
