Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-04-26 / 20. szám
Valamennyi tervényhaióság első tisztviselőjének, (Budapest Székesfőváros kivételével) A m. kir. államépitészeti hivatalokhoz intézett rendeletemet tudomásulvétel végett idezártan azzal adom ki, hogy a jövőben az abban foglaltakat pontosan tartassa be. Intézkedjék továbbá, hogy az alárendelt hatóságok, vagy köztestületek ily irányú kérelmei, melyeket a törvényhatósághoz nyújtanak be felterjesztés végett továbbítás előtt átvizsgéltassanak, hogy azok a fenti előírásoknak megfelelnek-e. Abban az esetben, ha hiányosak, azok pótlását, illetve kiegészítését rendelje el. Különösen felhívom Alispán — Polgármester ur figyelmét a következő törvényhelyekre : 1. Az 1881: XLI. t. c. 5. §-ának (2) bekezdésére, mely többek között azt mondja ki, „hogy a kisajátítási jog csak akkor engedélyezhető, ha az illető vállalat az erre hivatott hatóság által engedélyeztetett, vagy ha az illető munkálatnak létesítése az arra illetékes hatóság által elhatároztatott". 2. Az 1929: XXX. t. c. 22 §-a (2) bekezdésének 10 pontja szerint a vagyonszerzés, elidegenítés és megterhelés kérdésében vármegyében 10.000, thj. városban pedig 50.000 P-ig a kisgyülés, ez ösz- szegen felüli érték esetében pedig a törvényhatósági bizottság határoz. 3. Az 1886: XXI. t. c. 5. §-ának b) pontja kimondja, hogy az ingatlan vagyon szerzésére és elidegenítésére vonatkozó határozat csak miniszteri jóváhagyás után hajtható végre. E három törvényhely együttesen jelen esetre vonatkoztatva azt jelenti, hogy a kisajátítást kérelmező törvényhatóságnak a vagyonszerzés és az annak céljából szükséges kisajátítási jog megadásának kérelmezése tekintetében a fedezet megjelölése, illetve biztosítása mellett az 1929. XXX. t. c. 22. §-a (2) kekezdésének 10. pontja szerint a th. kisgyülésnek, illetve az ennek hatáskörén kívül eső esetekben a th. bizottságnak kell határoznia és csak a határozatnak az előirt kormányhatósági jóváhagyás után kérelmezhető a kisajátítási jog engedélyezése, illetve a kisajátítási eljárás elrendelése. i Ha a vagyonszerző a törvényhatóság útalapja a kormány hatósági jóváhagyás iránt hozzám előterjesztett kérelemmel a kisajátítási jog engedélyezése, illetve a kisajátítási eljárás elrendelésére irányuló kérelem egybekapcsolható. Abban az esetben, ha a kisajátítási jogot, illetve az eljárást község kéri, úgy elsősorban az 1886.- XXII. t. c. 110 §-a alapján erre vonatkozólag a község képviselőtestületének kell határoznia és határozatát ugyané t. c. 24. §-ának b) pontja alapján az 1929: XXX. t. c. 35. §-a (1) bekezdésének 1. pontja értelmében a vármegye th. kisgyüléshez kell jóváhagyás végett megküldeni. Ennek megtörténte után lehet csak a kisajátítás iránt a kérelmet az illetékes miniszterhez felterjeszteni. Nyomatékosan felhívom Alispán —- Polgármester ur figyelmét arra, hogy a kisajátítási jog illetve eljárás kérelmezése ügyében hozott határozatban — akár a törvényhatóság, akár pedig község hozta azt — ki kell térni arra, hogy a kisajátítani kért területekért fizetendő kártalanításhoz előreláthatólag mily őszszegre van szükség és hogy ez miből nyeri fedezetét. Budapest, 1942. március 7. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás s. k. m. kir. kormányfátanácsos, m. kir. államvasuti igazgató- helyettes. Másolat. M. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter. 32.400—1942. XI. sz. Tárgy: A kisajátítási jog ergedélyezé- sére irányuló kérelmek felszerelése. Körrendelet. Valamennyi m. kir. Államépitészeti Hivatalnak! Az 1881: XLI. t. e.-ben részemre biztosított jogkör gyakorlása során ismételten azt tapasztaltam, hogy a kisajátítási jog engedélyezése es a kisajátítási eljárás elrendelése érdekében benyújtott kérelmekhez esatolt kisajátítási tervrajz és összeírás a közelmúltban sem volt az 1881: XLI. 1 e. 31. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelő, jóllehet e törvényhely helyes vég124
