Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1942. január-december (45. évfolyam, 1-61. szám)
1942-04-26 / 20. szám
rehajtására vonatkozólag hivatali elődöm a 23.778—1938. XI. K. K. M. számú rendeletével a m. kir. államépitészeti hivataloknak kellő utasítást adott. A hiányosan kiállított tervrajzoknak és összeírásoknak kiegészítés és pótlás végett történő visszaküldése az egyébként sürgős kisajátítási jognak megadásánál, illetve az eljárás elrendelésénél késedelmet okozott, aminek következtében az építési munkák sem voltak az előre megállapított időben megkezdhetők, a munkabéreknek és anyagáraknak különösen az utóbbi időben tapasztalt lényeges emelkedése pedig az előirányzott kiviteli költségek túllépését eredményezte. A késleltető körülményeknek elkerülése és megszüntetése végett a kisajátítási jog engedélyezésére és a kisajátítási eljárás elrendelésére irányuló felterjesztések felszerelésére illetve mellékleteinek kiállítására, vonatkozó rendelkezések betartásának kötelezettsége mellett a következőkre utasítom a hivatalt: 1. A kisajátítási tervrajzon a kisajátítandó területet piros színnel kell befesteni, illetve beárnyékolni, oly módon, hogy az odajegyzeti kataszteri helyszinelési és helyrajzi számot el lehessen olvasni. A kisajátítandó területek határvonalának piros tussal való kihúzása tehát nem elegendő. 2. A kisajátítási összeírásnak mindazokat a rovatokat kell tartalmazni, amelyeket az 1881: XLí. t. e. 31. §-ának 2. pontja felsorol és minden egyes rovatot valameny- nyi kisajátítást szenvedőre vonatkozólag a legpontosabban ki kell tölteni. Különös figyelemmel és a kisajátítási időpontjának megfelelő tényleges állapot szerint töltendő ki a fentemliíett törvényhely d) alpontjának megfelelő rovat a művelési ág tekintetében. Ennek pontos kitöltése azért szükséges, mert abból állapítható meg, hogy a kisajátítási jog engedélyezéséhez esetleg mely más hatóságok hozzájárulását kell kikérni. A kimutatások a legtöbb esetben nem tüntetik fel egyénenként a kisajátítandó ingatlan teljes nagyságát és a kisajátítandó rész területeiét, holott nyilvánvaló, hogy az egész kisajátitási műveletnek ez a két legfontosabb adata. Igen gyakran nem tüntetik fel a kisajátitási összeírások a kisajátítandó ingatlanért felajánlott árat, — ami egyébként a békés megegyezés kötelező megkísérlését is jelenti, — pedig enélkül a bíróságok a kártalanítási ár megállapításába érdemben nem is bocsájtkozik. 3. Ha a kisajátítás több község területét érinti, a kisajátitási tervrajz ésjöszse- irás minden egyes községre nézve a fenti előírásoknak megfelelően külön-kiilön készítendő el, feltüntetve mindegyik fedőlapján a község nevét, melyre vonatkozik. 4. Ezentúl mind a kisajátitási jog engedélyezésére, mind pedig a kisajátitási eljárás megindítására irányuló kérelmekhez a kisajátitási tervrajz és összeírás abban az esetben, ha a kisajátitási jogot a m. kir. kincstár részére kéri, — az esetleges házipéldányon kívül — 4—4 példányban, míg ha arra egyéb köztestület (törvényhatóság, község stb.) részére van szükség 3—3 példányban kell elkészíteni és hozzám felterjeszteni. Felhívom, a Hivatalt, hogy a fentieket a jövőben a legpontosabban tartsa be és ha a kisajátitási tervrajzot és összeírást magánmérnökkel készíttetné el, úgy ezekről őt is tájékoztassa, illetve megfelelően oktassa ki. Budapest, 1942. március 7-én. A miniszter rendeletéből: Olvashatatlan aláírás s. k. m. kir. kormányfőtanácsos, m. kir. államvasuti igazgató- helyettes. Másolat. Másolat hivatalos használatra a 32.400 (XI)—1942. KK. M. számhoz. M. kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter. 23.778—1938. XI. Körrendelet. Valamennyi m. kir. államéoitészeti hivatalnak! A kisajátításról szóló 1881: XLI. t. c. 31 §-a a kisajátitási tervről és annak megállapításáról az alábbiak szerint rendelkezik: „ A kisajátitási joggal felruházott vállalat köteles a kisajátitási tervet jelen törvény rendeletéinek megfelelően, s aineny125
