Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-09-25 / 46. szám

a kérdést, mely a íöldbirtokreform törvény tervezetének az országgyűléshez történt bemutatásával annyiban kapcsolatos, hogy annak megalkotása után való végrehajtása szempontjából aggályosnak látszik. A törvény ugyanis kimutatások után eszközölt számítások alapjánf og elkészülni, mely kimu- tatásokbaazokaföldterületekvannak felvéve, melyek a reform végrehajtása szempontjából számításba vétettek. Ezeknek a területeknek egy része azonban már itt a vármegyében eladás alatt áll és a parcellázási munkálat az adás-vételi szerződések megkötése bizonyos területekre már folyamatban van, anélkül, hogy arról hivatalosan tudomást szerezhettünk volna. Hírek szerint az adásvételi szerződések egy része nem a vármegye lakosaival köttetett, miért is a parcellázási művelet aggályosnak látszik abból a szempontból, hogy esetleg a földbirtokreform céljára igénybevehető területek, a törvény végrehajtása során már nem jöhetnek számításba. Tekintettel arra, hogy a közigazgatási bizottság erre a kérdésre a földm. miniszter urnák figyelmét már felhívta, a törv. hat. bizottság részéről felirat küldésének szükségét fennforogni nem látom ugyan, de az esetleg engem terhelő felelősség szempontjából, ezt a bejelentésemet szükségesnek láttam megtenni.

Békésvármegye törvényhatósági kiépített közutainak egy részét az utóbbi évtized alatt lehetőség szerint gyümölcsfákkal telepitette be, mely eljárásánál vezető motívum volt az, hogy a lakosság előtt, a gyümölcsfa telepítés, ápolás stb. tekintetében példát mutasson és az utak mentét megfelelően hasznosítani törekedjék. A telepítések túlnyomó részben szépen sikerültek és az ültetett gyümölcsfacsemeték megerősödve az idei esztendőben már szép termést is hoztak. Természetes, hogy a művelési és ápolási költségek fedezése céljából, de más szempontokra is figyelemmel, a törvényhatóság az utmenti gyümölcsfák termését értékesíteni törekszik. Itt azonban akadályok merültek fel, mert bár vevőszándékkal sokan jelentkeznek, mégis megtekintve a helyszínét, vonakodnak megmegfelelő árakat ajánláni, mert amint állítják, az utmenti gyümölcsösök termését megvédeni nem lehet és csak egy töredék

lehet az, amit biztosítani tudnak. Utbeuta- zásaim során a gyümölcsfák gondozásával megbízott utkaparók és az utmenti lakosság meghallgatásával megállapítottam, hogy ez az állítás megfelel a valóságnak. Az utakon közlekedő lakosság egy egészen különös felfogásról tesz tanúságot, mely abban nyilvánul meg, hogy tetszése szerint tépkedi le gallyastól az alig megerősödött fák szépnek mutatkozó termését és ha ebben a tevékenységében az úti személyzet őt meggátolni törekszik, arra hivatkozik, hogy az utmenti fa köztulajdon, melyet neki rongálni, annak gyümölcsét saját maga javára hasznosítani jogában van, de nincs jogában az utkaparónak, hogy őt ebben megakadályozza. Nem kell hangsúlyoznom, hogy ez a felfogás mennyire lehetetlen és hogy mennyire élesen áll szemben minden olyan fogalommal, amit tulajdonjognak neveznek. Be kell jelentenem tehát, a törvényhatósági bizottságnak és kérem, hogy a bejelemtésemben foglaltakat jóváhagyólag méltóztassék tudomásul venni. A legerélyesebb intézkedéseket szándékozom életbeléptetni mindenkivel szemben, akik a köztulajdont és annak fogalmát saját maguk javára akarják kisajátítani és ahelyett, hogy a köztulajdont éppen ezen jellegénél fogva védenék, abban tevékenységükkel helyrehozhatatlan károkat okoznak.

Jelentem, hogy a vármegye területén mutatkozó nagy gyümölcstermés különböző formában való feldolgozására alakult vállalatok működésűket megkezdették és különösen a szilvatermésnek aszalványok és lekvár formájában való feldolgozása, az egész vármegye területén nagy erővel folyik. Ezeknek a vállalatoknak vásárlásai, de a magánosok részéről is megnyilvánuló nagy kereslet eredménye, hogy a szilva ára a kezdeti 6 fillérről lényegesen emelkedett, és hogy a vármegye készítményeivel a tél folyamán már megjelenhetik a piacokon és jóhirnevét a jövőre megalapozhatja.

Jelentem, hogy a városok és a községek 1938. évi zárszámadásait az 1927. évi

V. t. c. (az önkormányzati testületek háztartásának hatályosabb ellenőrzéséről) végrehajtása tárgyában kiadott 42,200—1927. B. M. sz. körrendeletben foglalt rendelkezéseknek megfelelően, felülvizsgáltam. A városi számadások jóváhagyása tárgyában hozott

386