Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-09-25 / 46. szám

határozataimat a Belügyminiszter úrhoz megerősítés végett felterjesztettem, a köz­ségi számadásokra vonatkozólag pedig összefoglaló jelentést tettem. Mind a váro­sok, mind a községek a múlt számadási évet kielégítő eredménnyel zárták, hiány sehol sem jelentkezett. Egyes esetekben történtek ugyan kisebb-nagyobb hiteltul- lépések s egy esetben ez a költségvetés keretének túllépését is okozta, azonban a múlt évekhez viszonyítva a szabálytalan­ságok jelentéktelennek tekinthetők. Az iga­zolási eljárást, mint a múltban most is fo­lyamatba tettem. A vármegyei alapok 1938. évi zár­számadásainak jóváhagyása tekintetében az illetékes kormányhatóságok még nem intézkedtek. Az alapok 1939. évi költségveté­seinek végrehajtása rendben folyik, a be­vételek alakulása kielégítő, úgy hogy fenn­akadásra ezidőszerint még nem kell szá­mítani. Egyedül a vármegyei nyugdíjalap helyzete nem kielégítő, mert ezt az alapot a belügyi tárcával szemben 115.000 P, a th. ebadó-alappal szemben pedig 194.000 P kölcsöntartozás terheli s igy az alap szenvedő állaga most 309.000 P-t tesz ki. A nagy összegű szenvedő vagyon keletke­zése abban találja magyarázatát, hogy az alap költségvetésének végrahajtásánál ta­karékoskodni nem lehet, mert a törvény­szerű ellátások mindenkor pontosan fize­tendők, ezzel szemben az előirányzott be­vételben, amelynek számottevő részét a vármegyei pótadó képezi, az adótörlések következtében nagy arányú csökkenés je­lentkezett, amit az elmúlt években csak kölcsönmüvelettel lehetett kiegyenlíteni. A folyó évben a belügyi tárcától csak 31.000 P kölcsön felvétele vált szükségessé, mig az ebadó alapból két részletben felvett 76.000 P-t a nyugdíjalap teljes egészében visszafizette. Amennyiben a bevételek em­lített kedvező alakulása az év végéig meg­marad, újabb előleg, vagy kölcsön felvé­telére nem lesz szükség. A háztartási-, nyugdíj- és katona be- szállásolási alapok hiányainak fedezésére szolgáló pótadó 822.526. P előirányzatára augusztus hó végén 465.171. P folyt be, ami a múlt évi hasonló időszak 51 %-os eredményével] szemben 55 %-os befizetés­nek felel meg. Hasonlóan kedvezőbb az eredmény az útadónál, közmunkánál és az ebadóalap­nál is. A közúti alapnál a közmunka szolgál­tatásnak az a része amely a „Mezőgazda­ság megsegítésére szolgáló alap“ terhét képezi, a múlt évi kezelésből 152.921 P-t, a folyó évi előírásból 375.700 P-t összesen 528.621 P-t tesz ki. Erre az említett alap ezi- deig 128.000 P-t utalt át, úgyhogy terhére még 400.621 P hátralék jelentkezik. Az eb­adó hatályosabb behajtására vonatkozólag kiadott rendeleteim eredményeképpen a múlt év hasonló időszakában fennálló hát­ralék most 87.366 P-ről 74.230 P-re csök­kent le. A vármegye vagyontalan lakossága résaere sertéspestis elleni simultán oltás­hoz ojtó anyag, valamint az oltási költsé­gek fedezésére a beérkezett igénylések alap­ján a mai napig 3402 P-őt utalványoztam. A gyógyszerek, kötszerek és gyógyá­szati segédeszközök költségeire 1937—38. költségvetési évről összeállított elszámolá­sát f. évi szeptember 15-ig kell a magyar kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztenem. Ez a számadás elkészült és felterjesztés alatt áll. Az említett költségekre rendelkezé­semre bocsájtott állami támogatás 33.320 P ezzel szemben a ténylegesen felmerült szükséglet 97714 P volt, úgy, hogy a vá­rosi és községi önkormányzatok összesen 64.394 P-t saját háztartásuk terhére voltak kénytelenek fedezi. Ez a kiadás néhány év­vel ezelőtt még teljesen állami hozzájáru­lásból nyert fedezetet és az előző évvel szemben megállapított eme hiány most csökkent 4508 P-vel, mert a gazdasági helyzetben a múlttal szemben érezhető és számottevő a javulás, minek következmé­nye a közgyógyszer ellátásra szorultak lé­nyeges csökkenése is. Békésvármegye Törvényhatósági Isko- lánkivüli Népművelési Bizottsága XVIII. évi működését, vagyis az 1938—39. tanévi te­vékenységéről való beszámolót számokban összesítve a következőkben terjesztem elő: A beszámoló szerint az elmúlt tanév folyamán a vármegye 2 megyei városában 28 községében, 152 egységnél és 130 tanyai körzeti egységnél, összesen 282 egységnél 6.431 népművelési és közműveltségi előadást tartottak. Az előadásokat kisérő énekdara­bok száma 221, az előadásokat kísérő mű­kedvelői szinielőadások száma 576. Az elő­adásokon résztvett hallgatók száma: 361*143. 387

Next

/
Oldalképek
Tartalom