Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-04-23 / 18. szám
További intézkedést igénylő rendeletek. Békés vármegye alispánjától. 6837—1939. ikt. szám. Anyakönyvvezetök ! Vezérszó: Külföldi állampolgárnak magyar állampolgárral kötendő házassága. Ezt a miniszteri rendeletet alkalmazkodás végett Címetekkel közlöm. Gyula, 1939. április 17. Alispán helyett: dr. vitéz Pánczél vm. főjegyző. M, kir. Belügyminiszter. II, M. kir. belügyminiszter 252.198—1939. B. M. számú rendelete. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének Tudomásomra jutott, hogy egyes külföldi állampolgárnők, különösen olyanok, akiknek az ország területén tartózkodása állambiztonsági (kémkedés, izgatás) vagy gazdasági (valuta és vámügyi visszaélések) szempontokból nem kívánatos, vagy akiknek helyzete egyes külföldi államokban súlyosabbá vált sőt olyanok is, akiknek az ország területén tartózkodásra rendőrhatósá- gilag kitűzött határideje lejárt, vagy akik éppen az ország területéről kiutasittattak, a házasság intézményét visszaélésre használják fel olymódon, hogy komoly erkölcsi tartalmú házassági szándék nélkül pusztán szinleges házasságot kötnek magyar állampolgár férfivel abból a célból, hogy a házasságkötéssel magyar állampolgárságot szerezzenek és igy lehetségessé tegyék az ország területére való beköltözésüket, vagy az ország területén való megmaradásukat. Az ilyen visszaéléseknek az elkövetése olymódon történhetik meg, hogy egyes anyakönyvvezetők nem magyar álarapolgár házasságkötésénél az igazságügyminiszter ur utasításának kikérése nélkül közreműködnek olyan esetekben, ha azt, hogy a házasodónak állampolgársága meg nem állapítható (1894: XXXI. t.-c. 119. §.) maga az anyakönyvvezető — olykor helytelen — felfogása szerint bírálja el, vagy pedig olyan esetekben ha a nem magyar állampolgár házasodó az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-ának utolsó bekezdésének értelmében kimutatja, hogy kötendő házassága hazájának törvényei szerint akadályba nem ütközik. Kétségtelen, hogy az ilyen visszaélések egyrészt a házasság intézményének diszkreditálására, másrészt pedig az állampolgársági jogi szabályok kijátszására szolgálnak. A házasság sarkalatos intézményével űzött visszaélések és az állampolgár- sági jogszabályok kijátszása pedig oly mértékben sérti a közérdeket, hogy ezeket a jövőben feltétlen meg kell akadályozni. Felhívom tehát Alispán (Polgármester) urat, utasítsa a hatósga területén működő állami anyakönyvvezetőket hogy minden olyan esetben, ha Magyarországon olyan felek akarnak házasságot kötni, akik közül legalább az egyik nem magyar állampolgár, vagy állampolgársága meg nem állapítható, az anyakönyvvezető a házasság megkötése előtt hívja fel a házasodó feleket arra, hogy csatolva a házasságkötéshez szükséges irataikat a m. kir. igazságügyminiszter ur elé terjesztett beadványukban kérjék nevezett miniszter urnák döntését, még akkor is, ha a nem magyar házasuló az 1894: XXXI. t.-c. 113. §-ában köriilirt bizonyítványt bemutatja. Erre annyival is inkább szükség van, mert az utóbbi időben bekövetkezett jelentékeny nemzetközi jogi változások folytán (például Magyarország, Ausztria, Németország, a volt Cseh-Szolvák Köztársaság, Lengyelország területi és jogi változásai) az anyakönyvvezetőtől nem lehet megkívánni, annak helyes és biztos elbírálását, hogy valamely házasodó fél meg vagy meg- nem állapítható és minő állampolgár, továbbá, hogy a házasság akadálytalanságát tanúsító külföldi bizonyítványt az erre illetékes külföldi hatóság állitotta-e ki. Budapest, 1939. évi ápilis hó 4-én. A miniszter rendeléből: Olvasha'atlan aláírás s. k. miniszteri osztályfőnök. 158
