Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-02-20 / 9. szám
annyi vágányt fektetne le, amely a teljes kiszolgáláshoz szükséges. Gondoskodás történik arról is, hogy a kocsi közlekedés zavartalan legyen. Tervben van a békési pályaudvartól a Máv vágánynak a községet határoló körgáton a kikötőig való vezetése is, ennek megvalósulása azonban egyelőre a nagy költség miatt nem várható. Ezek az általános elgondolások kétségtelenül élénken befolyásolják Békés község gazdasági életét, amelynek révén az is remélhető, hogy a nehézáruk forgalmában, más községekkel szemben, bizonyos előnyhöz jutna és mint ezeknek az áruknak elosztó telepe, a vármegye, sőt azon túl az egész hasznos terület kereskedelmi forgalmából, az indokolt részt magának szerezve meg, ez a mutatkozó egyenlőtlen elosztás korrektivumául lesz hivatva szolgálni. Meg kell emlékeznem az Orsz. Gyümölcstermelő Egyesületnek Békéscsabán tartott értekezletéről, melynek során az értékesítési nehézségek, a védekező szerek drágasága, a szállítási költségek és általában azok a panaszok képezték a tárgyalás anyagát, melyeknek orvoslása a vármegye termelőinek egyetemes érdeke. Az a nézet alakult ki, hogy exportra alkálmas minőségű és mennyiségű gyümölcsök között csak a vármegye szilvatermése jöhet számításba, mig a többi gyümölcsfajták termelésének mennyiségi, de elsősorban minőségi javítása azért kívánatos, mert elegendő kifogástalan gyümölcs piacra nem kerül és ezekből a vármegye szükségletei nem elégíthetők ki. A vidékeken megtartott gyiimölcster- melési értekezleteket követni fogja egy Budapesten megtartandó országos értekezlet, mely az egyes vidékeken felmerült kívánságok kielégítését, a panaszok orvoslását fogja tárgyalni. Az országgyűlési képviselőválasztók 1939. évre érvényes névjegyzéke elkészült. A munkálatok a vármegyére nagy kiadást jelentettek, mely kiadásoknak fedezete nincs és ezért a belügyminiszter úrtól ezeknek megtérítését kértem. A költségvetéseket jóváhagyó minisztériumok a vármegye által eszközölt meg- takariiásolcat, mint fedezetet veszik számításba az újabb költségvetések egybeállításánál. A vármegye által megtakarított ősz- szegek tehát, a következő költségvetési évben, előbb vagy utóbb felhasználósra kerülnek. Erről itt azért teszek említést, mert ez utón kívánom a figyelmet felhívni arra, hogy a vármegye által elhelyezett betétek emelkedésére a jövőben számolni nem lehet, sőt ellenkezőleg a betétek a fokozatos felhasználás következtében csökkenni fognak és a költségvetési év végével teljesen le fognak apadni. Nagy érdeklődéssel kisérte figyelemmel Békésvármegye a Németországban elhelyezett magyar munkások kereseti, elhelyezési stb. viszonyait. Erre az érdeklődésre tekintettel ismétlem meg, a vármegye közigazgatási bizottságához december hóban tett jelentésemet. A vármegye területéről a múlt év tavaszán, összesen 1600 munkás utazott ki Németországba, mely létszám az egyes községek között arányosan, a munkásság létszámának megfelelően osztatott meg. A kiutazott munkások különböző gazdaságokba irányittattak, általában inkább Németország keleti részén. Elhelyezésük és lakásviszonyaik igen kedvezőek voltak. Megegyeznek a hozzám tett jelentések a munkásoknak abban a kijelentésében, hogy a lakásviszonyok minden igényüket a leg- messzebbmenően kielégítették. A munkafegyelmet, a munkáltatók éppen úgy, mint a munkahivatal a legmesszebbmenően megkövetelte, minek következtében a munkások között mindenütt a legnagyobb rend uralkodott. A teljesítendő munka kizárólag gazdasági. Ipari munkára a munkásokat nem használták. A munkaadók bánásmódja a munkásokkal általában igen jó és különösen elismeréssel emlékeznek meg a munkások a munkahivatal kifogástalan gyors és igazságos intézkedéseiről. A munkabérek alig valamivel haladják meg a magyarországi munkabéreket és mégis tekintélyes megtakarításokkal érkeztek haza a munkások, mely körülmény magyarázatát abban vélem megtalálni, hogy a munka állandó vagyis tavasztól késő őszig tart, a munkásnak nem kell kényszerű szünetet tartani és nem kell idejét munkakereséssel eltölteni. Hozzájárul azonban ehhez az is, hogy odakint munkásaink úgy látszik inkább hajlandók takarékosabban élni mint itthon. 70
