Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)

1939-02-20 / 9. szám

Általánosságban meg lehet állapítani, hogy a németországi munkák, a mezőgaz­dasági munkásokra kedvezőek, de nem jelentenek az itthoni viszonyoktól olyan eltérést, hogy az ezzel szemben való elégedetlenségnek képezhetnék alapját. Az itthoni viszonyokkal szemben a németor­szági munkának vannak előnyei, de van­nak hátrányai is. Jelentem, hogy ez'idén a múlt évi 1600-al szemben 1500 főben állapíttatott meg az a létszáma a munkásságnak, mely a vármegye területéről Németországba ki­utazhat. A névsor összeállítása megkezdő­dött és általában úgy mint a múlt eszten­dőben irányadóul szolgál az, hogy elsősorban azok a józan életű, dolgos, komoly mun­kások számíthatnak a névsorba való felvé­telre, akik magatartásukkal munkaadóiknak megelégedését kiéredmelték és egyben megfelelő olyan megtakarításokkal is ér­keztek haza, mely nemcsak saját ma­guk és családjuk téli megélhetését bizto­sította, hanem beszerzéseket, sok esetben ingatlan vásárlásokat is megengedett. A Németországba kiutazó 1500 főnyi munkásság hiánya a vármegye munka­viszonyait semmiképpen sem befolyásol­hatja. Olyan nagy tömegű munkásság lakja a vármegye területét, hogy azok foglalkoz­tatása még egy igen kedvező gazdasági évben is nehezen oldható meg. Munkáshi­ány a vármegye területén nincs és az utóbbi két évtizedben nem is volt. Hírek járják a megye területét, ruely- szerint a gazdasági cselédszerződések és az aratási szerződések megkötése általá­ban vontatottan megy. A magam részéről ilyen tapasztalatokat nem szereztem, a hozzám intézett jelentések csak egyes szórványos és nem általánosítható esete­ket tartalmaznak és a munkaadók részéről is csak szórványosan érkezett panasz, mé­gis szükségesnek látom, hogy erre a kér­désre jelentésemben most kitérjek. Azok a szórványos panaszok, melyek a valósá­got tüntetik fel, véleményem szerint a munkásságnak arra a törekvésére vezet­hetők vissza, mely hosszú évek óta a tisz­tességes megálhetés biztosítását kívánja le­hetővé tenni. Bennfoglaltatik ebben a tö­rekvésben az is, hogy a föidbirtokpolitikai törvény küszöbön álló megvalósítása elé, a munkások reménykedéssel néznek és sok esetben élnek abban a hiedelemben, hogy ennek a törvénynek megvalósítása a leg­közelebbi jövőben meghozza számukra a kielégítő megoldást. Ez a hiedelem azon­ban csak szórványos lehet, mert a józan gondolkozásu munkásságnak, tisztában kell lennie azzal a körülménnyel, hogy a tör­vény megalkotása azonnali és a munkás­ság minden rétegére kiterjedő megoldást nem jelenthet. Az alkotandó törvény vég­rehajtása előreláthatólag hosszabb időt fog igénybevenni, azonnali tehát már a folyó gazdasági évben jelentkező megoldást, a munkásság egyetlen rétegére sem jelent­het, A megoldás valószínűleg lehetséges lesz a munkásság egy részére egy későbbi, mindenesetre a folyó gazdasági évet kö­vető időpontban, de az sem általánosságban, mert hiszeu a tervezetből eddig az látszik, hogy évenként csak egy bizonyos mennyi­ségű föld juttatásáról lehet szó és midőn azok kiválasztásására kerül sor akik ked­vezményben részesülhetnek, semmi esetre sem jelenthet hátrányt majd az a körül­mény, hogy a munkás, saját maga és csa­ládjának tisztességes megélhetése végett, úgy mint máskor, munkát vállalt és szer­ződéses kötelezettségeinek becsületesen és lelkiismeretesen eleget tenni is törekszik. A becsületes munkateljesítésre irányuló készség, kétségtelenül csak előny lehet a kiválasztásnál és előnyként kell majd je­lentkeznie annak is, ha a munkás a maga becsületes keresményéből tőkével is ren­delkezik, ami befektetések eszközlésére ad módot és egyben garanciát a föld megál- lapitott árának megfizetésére is. Hogy a törvény szövege mi lesz, azt előre tudni nem lehet, de aligha fog tar­talmazni olyan rendelkezést, melynek alap­ján bárki, minden előfeltétel igazolása nél­kül, jogosan igényelhetne. A törvény végre­hajtása után is, bizonyára lesznek még tömegek, amelyeknek igénye nem elégít­hető ki, vagy el sem ismerhető. Ezeket a tömegeket azonban hátrány nem érheti, mert azáltal, hogy a túlzott munkakinálat fokozatozan megszűnik, a munka értéke fog emelkedni és a szorgalmas, megbízható munkásrétegeknek tisztességes megélhetést fog nyújtani. A vármegye területén 1939. év folya­mán hét községben, illetve városban 72 K khold kiterjedésű államerdészeti csemete­71

Next

/
Oldalképek
Tartalom