Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1939. január-december (42. évfolyam, 1-62. szám)
1939-02-20 / 9. szám
csatlakozással — Oh. 30 perckor Ungvá- ron van az utas. A gyorsok menetidejének változásával természetesen elfognak tolódni a szárnyvonalak menetidői is, azonban még kidolgozva nincs, mert a gyorsok menetidejének változása még nem bizonyos, csak valószínű. Ígéretet kaptunk arra, hogy a nyári menetrendben a Budapestről délután 5 k.-kor induló, Szolnokig sebes, onnan személyvonat. végig sebesvonat lesz. Amennyiben a gyorsvonatok említett menetidő változása bekövetkezik, a Békéscsabáról 18 h. 32 perckor induló motorvonatot meghosszabbítják Szolnokig és ennek csatlakozása lesz a Szolnok—Budapesti sinautóra. Kértük a sebesvonatoknak a Keleti pályaudvarra való bejárását, illetőleg onnan indítását, azonban ez nem vihető keresztül azért, mert a sebesvonat Szolnokon a debreceni gyorshoz csatlakozik, amelynek a Nyugati pályaudvarra kell bejárni. Békéscsaba—Gyula—Szeghalom—Debreceni viszonylatban ígéretet köptünk arra, hogy a vonat az emlitett vonalon két közvetlen kocsival fog közlekedni, szemben az eddigi egy közvetlen kocsival. Az Üzletvezetőség tanulmányozni fogja ezen a vonalon a menetidő megrövidítésének kérdését is, a menetsebesség fokozásával és egyes állomások kihagyásával. A nyári időben közlekedő gyulai úgynevezett fürdővonat az eddigivel szemben 30 perccel később indul, ami a fürdőző közönségnek kényelmesebb. Ez a vonat az eddigivel szemben egy hónappal korábbi időponttól közlekedik, viszont egy hónappal rövidebb ideig is, szintén a fürdőző közönség kívánságára. Békéscsaba—Szeged közötti viszonylatban a menetidőket 22—27 perccel rövidítik. Így pl. a Békéscsabáról 4 h. 30 perckor induló vonat 4 h. 55 perckor fog indulni, de az eddigi időpontban fog Szegedre érkezni. A 14 h 06 perckor induló vonat indulási ideje marad, de 25 perccel korábban fog Szegedre érkezni. Mezőtúr—Mezőhegyesi viszonylatban a reggeli vonat korábban fog Mezőtúrról indulni úgy, hogy 8 óra előtt néhány perccel fog Orosházára beérkezni, tekintettel a tanulóifjúság érdekeire. „Időszerű vízépítési közmunkák, a munkanélküliség leküzdésének szolgálatá- ban‘- címmel jelent meg Lampl Hugó mérnök, miniszteri tanácsosnak egy cikke, a Vízügyi Közlemények 1938. évi 3. számában, melyet szerzője különlenyomatban Békésvármegyének megküldött. Ez a cikk a munkanélküliség leküzdése szempontjából azt a megállapítást teszi: „az eljövendő uj gazdasági elrendeződés során Magyarországnak, mint kimondottan agrárállamuak csak a mezőgazdaság és a mezőgazdasági ipar terén lehet a megfelelő szerepet kivivnia...“ Megemlékezik a cikk a mezőgazdaság és a munka- nélküli munkásság érdekében megindítandó munkálatok között a közúti hálózat fejlesztésének szükségességéről, mint a munkálatok egyik csoportjáról, de a fősulyt az ország viziuthálózatának fejlesztésére helyezi. Sürgeti az országos közmunkák átfogó munkaprogramját és felhívja a figyelmet arra, hogy a megvalósítandó viziutak között elsősorban három jöhet megvalósítás szempontjából számításba: a Duna—Tisza csatorna, a Sió és a Sajó folyó csatornázása. Lampl Hugó nevét a törvény- hatóságuak ismernie kell, mert a Körösök hajózhatóvá tétele érdekében életrehivott Körösvölgyi Vizhasznositó Társulat alakuló ülésén ő jelent meg és műszaki vonatkozásokban ismertetve a tervet, tett biztató kijelentéseket, amelyek lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy az akkor még kivihetetlennek és elérhetetlennek látszó feladatok megoldására irányuló törekvéseink, mindjárt kezdetben el nem akadtak. A Körösvölgyi Vizhasznositó Társulat megalakulása s az ott tömörült néhány lelkes ember kitartó munkája indította el a Körösök vizeinek hasznosítására irányuló gondolatot, mely alig néhány esztendő után magára vonta az illetékes kormánytényezők figyelmét és megindította a békés- szentandrási duzzasztómű munkálatait, melyek befejezéshez közelednek, hogy 100 km-es viziuton a vármegye mezőgazdasági termelésének cikkeit a felvevő piacokhoz közelebb hozzák. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium vizügyi osztálya kezdettől-kezdve nagy megértéssel kisérte figyelemmel a Körösvölgyi Vizhasznositó Társaság munkáját én minden vonatkozásban igyekezett segitsé68
