Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1936. január-december (39. évfolyam, 1-59. szám)
1936-08-09 / 36. szám
Jelen igazolvány alapján a mént tenyésztésre használni tilos. ............................. 193______évi...........................hó..............n. a vizsgáló bizottság elnöke. vizsgáló bizottsági tagok. a vizsgáló bizottság társelnöke. méneskari kiküldött. 23. §. A vizsgálat során magántenyésztésre alkalmatlannak talált ménekre vonatkozó döntésről a főszolgahiró (polgármester) a ménlulajdonost határozattal értesíti, melyben a kiherélés végső időpontjára határnapot állapit meg. Egyidejűleg a főszolgabíró (polgármester) a községi elöljáróság utján intézkedik arról is, hogy a herélésre osztályozott mén mindaddig, mig nem ivarta- lanittatik, vagy az. I. fokú határozat esetleges felebbezés folytán nem módosittatik, marhalevél köteles forgalomba ne legyen hozható. Az ilyen mének azonban a vágóhidon minden további engedély nélkül értékesíthetők, illetve marhalevél csak olyan tenyésztésre jogosító igazolvánnyal el nem látott ménre adható ki, melyet kifejezetten levágásra hoznak forgalomba. Ezt a körülményt azonban a marhalevéllé rá kell vezetni. 24. §. A ménvizsgáló bizottságok által kiherélésre osztályozott olyan rokkant mének, melyek minden valószínűség szerint fedeztetésre nem használhatok, továbbá hererejtők, vagy amelyekben olyan szervi elváltozás vagy betegség állapítható meg, mely miatt a herélés veszélyes lehet, végül a 15 évet betöltött mének a békéscsabai m. kir. állami méntelep parancsnokság és az illetékes járási (városi) m. kir állatorvos együttes véleménye alapján főszolgabirák (polgármesterek) által a kiherélés alól mentesíthetők. 25. §. A ménvizsgálatra megidézett és igazolatlanul meg nem jelent köztenyésztésre nem szánt mének tulajdonosai ellen az 1927. évi XXV. t.-c. 6. §-a c. pontja szerint kell eljárni 26. §. A köztenyésztésre nem szánt mének vizsgálatánál a ménvizsgáló bizottságok döntése alapján a szabályrendelet 23. §-a szerint a főszolgabiró (polgármester) által kiadott határozatok ellen azok kézbesítését követő 15 napon belül a varmegye alispánjához lehet fellebbezéssel élni. Az alispán határozata ellen az 1929. évi XXX. t.-c. 50. §-ának 1. pontjában felsorolt esetekben felülvizsgálati kérelem benyújtásának van helye. A vármegye alispánja az ilyen ügyben beadott fellebbezésekre hozott döntését úgy az érdekeltekkel, mint a békéscsabai m. kir. állami méntelep parancsnoksággal közli. A fellebbezés elbírálásához a mén felülvizsgáló bizottságot nem kell összehívni, 27. §. A ménmegtartásra jogosító igazolvány kiadásáért ménenként 2 P díjat kell fizetni, melyet ugyancsak a vármegyei háztartási alap javára kell a postatakarékpénztárba, befizetni. 28. §. A kihágásokat illetően az 1927. évi XXV. t.-c. 6. 7. és 8. szakaszai, az 1928. évi X. t.-c. 5, szakaszának megfelelő alkalmazásával tartandók be. A kihágási ügyekben az 1929. évi XXX. t.-c. 59. szakaszában megjelölt hatóságok járnak el. Az 1927. évi XXV. t.-c. 6. 7. és 8. §-ának rendelkezései a következők: 6. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik' kihágást követ el és a, Hatszáz pengőig terjedhető pénzbüntetésre büntetendő, aki tenyésztésre jogosító, érvényes (a törvény 4. §, 2. bek., 5. §. 1. bek.) igazolvánnyal el nem látott állatot másnak tenyésztési célra átenged, vagy ily állatot másnak nőstény állatával együtt legeltet, úgyszintén az is, aki nőstény állatát 209
