Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)
1935-09-21 / 41. szám
tében elpusztult növényi testrészek regenerálódását, ugyannyira, hogy mezőgazdasági növényeink legnagyobb részénél jó terméskilátások voltak várhatók. , Junius, julius és augusztus hónapokat oly nagy fokú tartós szárazság jellemzi; amelyre példa az időjárás történetében nem volt. Junius hónap utolsó hetében beköszöntött rekkenő meleg, a fagyok következtében fejlődésben visszamaradt kalászosokat hirtelen beérlelte, azok megszorultak, különösen a búza, árpa és zab. A mérhető csapadék havonként 20—30 mm. között mozgott, s csak mintegy V*—Vs részét tette ki a növényzet által normális fejlődéshez igényelt csapadéknak. Szeptember hónap időjárásáról sem mondhatunk eddig jót, mert a hónap első hetében lehullott 10—16 mm. csapadék gazdasági növényeink számára nem jelentett számottevő hasznot, legfeljebb az ősziek alá való talajelőkészítésnél és a talaj beérlelésénél jelent sokat, ha a csapadék a 15 mm.-t elérte. A katasztrofális időjárás következtében mezőgazdasági növényeink terméseredményei országos viszonylatban a leggyengébbek. Jóllehet szalmásgabona keresztek száma igen sok helyen a normális évek termését mutatta, mégis a cséplésnél sajnálattal kellett megállapítsuk, hogy keresztenként a gabona 10—20 kg.-ot adott, a legnagyobb ritkaságok közé tartozott ahol 18 kévés keresztje a búzának megadta a 25—30 kgot. Természetesen ott ahol a fagykár erős volt, s a föld termőereje és megmivelése sok kivánni valót hagy maga után, a termés eredmények igen rosszak, A búza fajsulya 67—82 kg. között mozgott. A szem kiegyenlítetlen apró és sok helyen gyommagvakkal fertőzött. Az árpa és zab erősebben megszorult, mint a búza. Az árpa minimális fajsulya 60—64 kg., mig a zabé 38—46 kg. Termés eredmények: búzából kát. holdanként 5.10 q. rozsból „ „ 5.— „ árpából „ „ 7.— „ zabból „ „ 5.40 „ A nyári 3 hónapos szárazság azonban a legsúlyosabb károkat okozta főleg a kapásoknál, melyeknek termés eredményei, illetőleg terméskilátásai évtizedek átlagában a legrosszabbak, Burgonya kát. holdankénti átlagtermése 20 q. Tengeri (szemes) „ átlagf termése 4.„50kg. Cukorrépa kát. „ átlagtermése 80,„-kg.-ra becsülhető. Legnagyobb a kár a tengerinél, mert mig tavaly 10—12 q, vármegyei átlag termés volt, addig az idén 4.5 q. átlag termés eredményénél alig ha lesz jobb kát. holdanként. Különösen a . vármegye északi részében lévő magasabb fekvésű égevényes, szikes talajokon van gyenge termés, (szeghalmi, szarvasi és gyomai járások egy része) mig a lapos mélyebbfekvésii földeken, amelyeken normális időjárási viszonyok között sárgult a tengeri, a talaj tulnedves- sége miatt, ott ma kielégítő tengeri termést vár a gazda. Ugyancsak kedvezőbbek a termés kilátások az őszi mély szántásba időben elvetett, nem sürü tengeri vetésekben, amelyek 3—4-szeri fogatos kapálást is megkapták, a kézi kapáláson kivül. Cukorrépánál hasonló kritikus a helyzet, mert különösen az utánvétéit répák teste vékony korához képest, s a termés eredményeket javító augusztusi, illetve szeptemberi bőséges csapadék hiányzik. Az elmúlt négy hónap gazdasági munkálatai : Takarmány betakarítás, aratás, csép- lés, taríószántás, trágyahordás, keverő szántás, repcevetés, őszi takarmány vetés, rozsvetés, tengeri törés és betakarítás, vetőmag előkészítés, magtári munkákból stb. állottak. Mezőgazdasági munkások átlag napszámbérei : férfi: nő: gyermek májusban ' 1,30 P 0.90 P 0.50 P júniusban 1.30 P 0.90 P 0,50 P júliusban 1.40-1.80 P 1.00—1.40 P 0.80 P aug.-ban 1.20-1.40 P. 0.80-0.90 P 0.40-0.60 P volt. Julius hónap volt az, amely a legjobb keresethez juttatta mezőgazdasági munkásainkat. Aratás, cséplés, hordás és asztagolásnál a fenti béren kívül élelmezésben is részesültek. Részes arató és csépiőmunkások keresete 3—6 q. között mozgott, mig a cséplőké 18— 20 munkanap alatt 2—3 q. volt. A cséplést a bércséplők 6—8%-ért végez209
