Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1935. január-december (38. évfolyam, 1-58. szám)

1935-09-21 / 41. szám

ték, melynek a fele a munkásokat illette meg. A gyenge térméseredmények következté­ben az aratás és cséplés hamar befejezést nyert, s a mezőgazdasági munkásság munkával való ellátása már most súlyos feladat meg­oldása elé állítja a községek elöljáróságait, mert oly tömegesen jelentkeznek munkáért, illetve kenyérért. Volt község, ahol már cséplés alatt egyes munkásokat ínség munka • keretében kellett foglalkoztatni az elöljáróság­nak. Szomorú, de való, hogy a mezőgazdasági munkásság legnagyobb része igen nehéz tél­nek néz elébe vármegyénkben, épen a ka­tasztrófád termés eredmények miatt. Min­denhol a közmunkák megindításában remény­kednek. Legelőinken a jószág hónapok óta nem talál semmit, legtöbb helyen csak a sziket nyalja, s a legelő csak arra jó, hogy az ál­latiszervezetnek szükséges mozgást a legelőn való járás, elősegítse. A legelők kisültek, s hatalmas repedések hirdetik a legtöbb lege­lőn a szárazság tartamát. Az állatok takarmányozása már most nagy gondot okoz a gazdáknak, mert télire tartalékolt széna készleteiket kénytelenek feletetni, hogy kondicióban lehessen tartani igavonó és haszonállataikat. A helyzetet sulyosbbítja a gyenge tengeri termés, mert a kiterjedtebb mértékben ter­melt tengeri volt az Alföld gazdáinak egyetlen komolyan számbavehető erőtakar­mány forrása a múltban. Szálastakarmányaink közül a lucerna és szudáni fü adtak tűrhető termést, az idő­járáshoz viszonyítva. Konyhakerti növényeink közül az öntö- zöttek jól fejlettek, s öntözésre berendezett kertészeteink az idén jó jövedelemmel zárnak, mig ott ahol nem öntözhettek, még a magot is alig kapja vissza a gazda, a munka ellenértékéről nem is beszélve. Gyümöcsben a fagy jóformán 100 száza­lékos kárt tett. Piacainkra többnyire a szomszédos vármegyékből kerül, de mint tömeg élelmezési cikk szóba nem jöhet, mert még a dinnyének ára is oly magas volt, hogy azt a szegényebb néposztály meg­fizetni nem tudta. Az állattenyésztés fejlesztésére vásárol­tunk májusban Gyula m. város legeltetési társulata részére egy növendék bikát 325 pengőért. Köröstarcsa községnek 2 drb. bikát 1000 P. Vésztő és Körösladány községeknek 1—1 bikát jutalékos hitel mellett 1350 P.-ért. Julius hónapban Kondoros községnek 1 drb. bikát 250 P. értékben, készpénz fizetés mellett. Augusztus hónapban: Tótkomlós község részére 12 drb. mangalica tenyészkant gr. Zichy Aladárné gazdaságából. Végül megkell emlékezzek azokról a kormányintézkedésekről, amelyek hivatva vannak Békésvármegye gazdaközönségének az időjárás okozta elemi csapások követ­keztében előállott anyagi helyzetén se­gíteni. 1. A május 28-án jégverés által, sújtott orosházai, szeníetornyai és csorvási gaz­dák megsegítésére kedvezményes áron és feltételek mellett cinquantin és köles vető­magot adtunk ki és pedig: 62.75 q. cin­quantin tengeri és 35.52 q. köles, P. 1406.87 értékben. 2. A Földmivelésügyi Miniszter Ur 50 waggon nemes búzavetőmag szétosztását rendelte el, a 20 kát. holdon aluli fagy- és jégkár által sújtott kisgazdák vetőmaggal való ellátására ugv, hogy a kapott vető­magot 1936. évi termésükből kell vissza­adni. 3. Az 1934. év őszén adott búzavetőmag kölcsön visszafizetésének egy évvel való meghosszabbítását rendelte el, egyéni el­bírálás alapján, azoknál az adósoknál, akik elesettségüknél fogva az idén képtelenek voltak kötelezettségüknek eleget tenni. A meghosszabbított búzavetőmag kölcsön összege kitesz cca 80 waggont. 4. A várható katasztrofális rossz tengeri- termés következtében előálló takarmány hiány enyhítésére, de legfőképpen az állat­hizlalás zavartalanságának biztosítására, amely külkereskedelmi mérlegünknek leg­fontosabb tényezője, kedvezményes áron import tengerit bocsájtott a vármegye állat- hizlaló gazdáinak rendelkezésére a föld- míveíésügyi Miniszter Ur, s egyelőre a konlingest vármegyénkre 100 waggonban állapította meg, amelyet a vármegye főis­pánjával történt megállapodás után a gaz­dasági felügyelőség úgy osztott szét, hogy 28 waggont kaptak az 50 q.-án felüli igény­lők, (birtokosok és bérlők gazdaságai), inig 72 waggont az 50 q.-án alul igénylő állat­210

Next

/
Oldalképek
Tartalom