Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 23. szám

A hivatkozott pénzügyminiszteri rendelet arra nézve is tartalmaz rendelkezést, hogy amennyiben az ekként jelentkező megtaka­rítás folytán készpénz készlet fog rendelke­zésemre állani, igy ezen összeg tartalékolás mellett a közszolgáltatások csökkentésére használandó fel. Tudomásom van arról is, hogy törvény- hatóságom területén lévő 2 megyei városhoz és minden nagyközséghez, — amelyeknek a külfölddel szemben tartozásaik állanak fenn — már ugyancsak megérkezett a m. kir. pénzügyminiszter urnák vonatkozó ren­deleté és igy a 2 megyei város, továbbá Békés, Tótkomlós, Csorvás, Orosháza, Kö- rösladány és Nagyszénás községek 1933. évi számadása keretében pótadózás szem­pontjából — hacsak átmenetileg is — de jelentős enyhülést hozott. A m. kir. Kereskedelemügyi Miniszter urnák a vármegyei törvényhatóságok részére a transfer alapból nyújtandó 150.000 P-ős útépítési kölcsön felajánlása ügyében érke­zett le hozzám rendelete, amelyben arra kaptam felhívást, — hogy amennyiben a felajánlott kölcsönt a közölt feltételek mel­lett a vármegye közönsége elfogadja, úgy erről az útépítési munkák mielőbbi megin- dithatása végett azonnal tegyek jelentést. Felterjesztésemre a kereskedelemügyi mi­niszter ur a kölcsönösszeg elsőrészlete fe­jében 50.000 P-őt már rendelkezésemre is bocsájtott és igy az általam a kereskede­lemügyi miniszter úrhoz bemutatott előmé- ret-költségvetés alapján a munkák megindí­tása iránt az intézkedéseket folyamatba is tettem. A községi költségvetésekben előirányzott szükségletek közül azon tételeknek a kielé­gítése, amelyek még jóval korábbi időkben különféle természetű beruházások utáni tőke törlesztés és esedékes kamat fizetésre vo­natkoznak, a költségvetésekben előirányzott ossz hitel kellő körültekintéssel történő fel használás mellett is igen nagy feladatok elé állítják az önkormányzatokat. Ezzel a kérdéssel kapcsolatban nem hagyhatom megemlítés nélkül azt, hogy az érdekelt pénzintézetek (javarészt budapes­tiek) a község érdekei teljes tekintetbe vé­tele nélkül egyáltalában nem akarnak tu­domást szerezni arról, hogy a községi pót­adó és a községek saját jövedelmei az uj termésig egyáltalán nem folynak be, vagy ha van is a községnek jövedelme, az oly csekély, hogy legtöbb helyen még a sze­mélyes szolgáltatásokra sem elégséges. Kölcsönök törlesztése és azok után ese­dékes kamat tartozás számottevő összegek­ben Csorvás, Nagyszénás, Vésztő, Körös- ladány, Békés, Tótkomlós, Mezőberény, Orosháza községekben jelentkezett. Bár személyesen, valamint a járási főszol- gabirák utján is állandóan ellenőrzőm azt, hogy a községek befolyó jövedelmei az első rendűnek nyilvánított szükségletek biztosí­tására fordittassanak, még is számos esetben, mivel a számadási év első felében, illetve az uj termés értékesithetéséig a községek számottévő jövedelemre egyáltalán nem számíthatnak, majd minden pénzintézettel szemben vagyonfelügyeletí jogkörömben kellett a kivezető utakat megkeresni ahhoz, hogy a községeket az uj termésig nem egyszer a törvényhatóság részéről is nyúj­tott átmeneti anyagi támogatás mellett — ne peresítsék. A m. kir. kormánynak 1810—1932. M. E. sz. a. kiadott rendelete 2. §-a szerint a 62.000—926. B. M. rendelet értelmében vármegyénként létesített „Községi Alkalma­zottak Fizetési Alapja" 1932, évi április hó 1-ével megszűnt, a községi alkalmazottak illetményeiket — ettől az időpontól kezdve a községtől közvetlenül kapják. A kormánynak ezen rendelete azzal az elgondolással adatott ki, hogy amennyiben a községtől közvetlen való kifizetésnek a lehetősége meg lesz, úgy a községi elöljáró­ságnak jobban módjában fog állani az egyes időkről esedékessé váló illetményeknek határidőre való kifizetése. A kívánt cél törvényhatóságom majd minden községében eléretett, mert 3—4 nagy községet kivéve az illetmények mondhatnám az esedékesség idején, avagy csak pár napos késedelemmel ki lettek fizetve. Azokban és számra nézve csak 3—4 községben pedig, ahol a személyi járandó­ságok kifizetése nem volt biztosítható, ott minden esetben a „Községek Segélyezési alapja" terhére igyekeztem a számadási év végéig leendő visszafizetés kötelezettsége melletti kölcsön nyújtásával a bajokon segíteni és igy a folyó évi április hó végéig terjedő időről kifizetetlen járandóság egy községben sincs. A vármegyék és községek háztartására 122

Next

/
Oldalképek
Tartalom