Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 23. szám

vonatkozó jogszabályok egyes rendelkezései­nek módosításáról szóló 1810—1932. M. E. sz. rendelet végrehajtásaként kiadott 1337—1932. N. M. eln. sz. körrendelet alapján a nyug- ’ díjalap hiányait és az együttes adókezelés szerint a vármegyei pótadóból kell fedezni. Tudott dolog lévén az, hogy az előző évi nagy aszálykár miatt az adóbefizetés a számadási év első hét hónapján számottevő jövedelmet nem eredményez, a folyó 1933. év első öt hónapjáról esedékessé vált 168.000 P összegű nyugdíj teher kifizetésé­nek a lehetősége igen nagy feladat elé állított. Igaz, ugyan, hogy ezen szükséglettel szem­ben az előző évről áthozott pénztári marad­vány és a számadási év első öt hónapjáról az alap saját jövedelmei és befolyt várme­gyei pótadó címén együttesen 90.000 P rendelkezésemre állott, de a fedezetlenül maradt különbözeti összeget, vagyis 78.000 P-t csak a törvényhatóságtól nyert felhatal­mazás alapján az állategészségügyi ebadó alapból az év végéig leendő visszafizetési kötelezettség mellett felvett függő kölcsön terhére tudtam fedezni, illetve elérni, azt, hogy a folyó 1933. számadási év első öt hónapjában minden nyugdíjas és özvegy az őt megillető ellátási dijat kézhez kapta. A mezőgazdaságnak az 1932—1933. gaz­dasági évre nyijtandó kedvezményekről szóló 1932. évi 3400 M. E. sz. rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 3500—1932. M. E. sz, rendelet a mezőgazdák közmunka­szolgáltatási kötelezettségein is könnyítést hozott. Ugyanis az 1933. évre azok a mezőgaz­dák, akiknek csupán 1. avagy legfeljebb 2 igavonásra alkalmas lova vagy tehene van, 50 százalékos kedvezményben része­sülnek, azok a mezőgazdák pedig, akik nem igás napszámmal adóznak, hanem házaik után kézi napszámmal vannak meg­róva, a csak 1 szoba és konyhát magában foglaló háztulajdonosok az eddig 4 kézi napszám helyett csak egyet, mig a legfeljebb 2 lakószobát és 1 konyhát magában foglaló háztulajdonosok az eddigi 4 kézi napszám helyett kettőt köteles-ek leróni, illetve a pénzbeli ellenértéket megfizetni. A kivetési lajstromnak összesített zárlat eredménye szerint a közmunka szolgáltatás­nak a nyújtott kedvezmény folytán a „Me­zőgazdasági megsegítésére szolgáló alap“ terhére jutó rész összeg 333.176 Pengő. Az ínségesek kataszterébe fevett egyének sertései pestis elleni szimultán oltásával elő­álló oltóanyag, valamint a darabonkénti 16 fill. oltási dij költségek fedezésére a 76. 1933 bgy. sz. határozatban az állategész­ségügyi ebadó alap terhére megfelelő hitel keretet kaptam. Az összeírásokat elrendeltem, de ezi- deig csak az egyik megyei város és 9 nagyközség területéről érkezett be hozzám igénylés, az is azonban a legmini­málisabb keretek között. Ugyanis kérve lett összesen 185 drb. sestésnek a beoltása, az azzal járó összes költségek fedezésére 450 P-t ki is utaltam. Nap-nap után jelennek meg cikkek, hir- rek, napilapok, szaklapok hasábjain, melyek az önkormányzati tisztviselők államosítá­sának, a közigazgatás racionalizálásának kérdését tárgyazzák, szükségesnek vélik és a kérdésekben elfoglalt álláspontot indo­kokkal támasztják alá. A közigazgatási reformok kérdésében dön­tés nem a leközölt cikkek alapján fog történni, de kétségtelen, hogy azok han­gulat keltésre, illetve befolyásolásra alkal­masak, miért is nem az általános közigaz­gatás védelmére, hanem különösen a mi vármegyén jó hírének további fenntartása érdekében és a törvényhatósági bizottság tagjainak tájékoztatása végett jelentem, hogy vámegyénket illetőleg a különböző tervezetek indokolása nem helytálló. Nem alkalmas a törvényhatósági bizottsághoz szóló alíspáni jelentés arra, hogy a kiforratlan tervek indokolásának megcáfolásával foglalkozzék, de mégis szükségesnek látom itt felhívni a figyelmet arra a legáltalánosabb indokra, mely a reformok' keresztülvitelét azért tartja szükségesnek, mert az önkormány­zati testületek drágán administrálnak. Ez az indokolás lehet helytálló általában az önkormányzati testületekre, de nem az Békés­vármegyét illetőleg, melynek közigazga­tási pótadója 1930. évben 7.05. százalék volt, mig 1933. évben 4.2 százalék és igy a nehéz gazdasági viszonyok között is csök­kenő tendenciát mutat annak dacára, hogy csak a jelentkező munkanélküliség leküz­désére háztartási költségvetésében kb. Vh százaléknak megfelelő pótadót volt kény­telen előirányozni, mely összegnek beállítása nélkül az ínség leküzdése még a mostani 123

Next

/
Oldalképek
Tartalom