Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1933. január-december (36. évfolyam, 1-52. szám)

1933-05-27 / 23. szám

hetőleg most már az ezzel járó többlet- munka alól a hivatalok mentesittetnek. Jelentem, hogy 1932—33 évben a vár­megye területén összeirt munkanélküliek száma 10594 volt, családtagjaik száma: 34350,a munkaképtelenek száma2243, mig ezek családtagjai 3337 főben állapíttattak meg. Összesen tehát hatósági támogatásra szorult 50524 lélek. Ezeknek ellátására, rendelkezésére állott mindenek előtt az az összeg, amelyet erre a célra a váro­sok és községek költségvetéseikben biz­tosítottak, továbbá a vármegye 2 váro­sában és 4 községében kivetett inség- járulék, a vármegye által költségvetésé­ben biztositott összeg és végül az állam által adott segély. Összegben kifejezve a községek és a vármegye inségmunkákra fordítottak összesen 310.000 P-t, a ke- resk. minisztérium útépítési munkálatokra kiutalt 115.000 P-t, a földmiv. miniszter vizimunkálatok céljaira kiutalt 40.000 P-t és végül a belügyminiszter ur a vár­megye főispánja kezeihez 74.000 P-t, mely összegekkel együtt a munkanél­küliség enyhítésére fordittatott 530.000 pengő. Az 1927. évi V. törvénycikknek az önkormányzati testületek háztartása ha­tályosabb ellenőrzéséről szóló részének végrehajtása tárgyában kiadott 42.200. 1927. B. M. sz. körrendelet III. rész 11. pontjában foglalt rendelkezések szerint a községek az 1932. évi zárószámadásaikat 1933. évi május hó 15-ig voltak köte­lesek hozzám beterjeszteni. Törvényhatóságom területén lévő 28 nagy község mindegyike részéről az 1932. évi zárszámadások az előirt záros határidőn belül beérkeztek, azok felül­vizsgálata folyamatba van, sőt 6 nagy község zárszámadása már meg is lett állapítva. A beérkezett zárszámadások adatai szerint egy község vagyonmérlege sem zárult szenvedő vagyonnal, viszont azon­ban több községnél a kezelési mérleg nem volt aktív, ami minden esetben arra vezethető vissza, hogy az elmúlt gazda­sági évben jelentkezett aszálykár miatt tetemes összegű adótörlések voltak és igy a községi jövedelmet képező községi pótadónál a költségvetésszerüleg biztosi­tott hitellel szemben a tényleges ered­mény jóval kisebb összegben jelentke­zett. A hivatkozott belügyminiszteri rendelet II. rész B. 12. pontjában foglalt rendel­kezések szerint a megyei városok pedig az 1932. évi zárszámadásokat 1933. évi május hó végéig kötelesek felterjeszteni. A törvényhatóságom területén levő 2 megyei város 1932. évi zárszámadását a város képviselőtestülete mindkettő város­ban már letárgyalta és igy azok határ­időre való beterjesztése biztosítva van. A községi alkalmazottak illetményét megállapító 62.000—926. B. M. sz. ren­delet a községi alkalmazottak földhaszon­élvezete egyenértékének beszámitásánál alkalmazandó kulcsot az akkori, 1925. évi terményárak figyelembe vételével állapította meg és pedig a kataszteri tiszta jövedelem 2.4-szeresében. Általánosan tudott dolog lévén az, hogy a mezőgazdasági terményárak az akkori, vagyis 5—6 év előtti árakkal szemben 60—70 %-ra estek le és számolva azzal is, hogy az al­kalmazottaknak kell fizetni a haszonél­vezett ingatlan összes köztartozását is, ami legtöbb helyen a vizszabályozási és egyéb járulékokkal tekintélyes összeget tesz ki, javaslatomra a vm. közig, bizottság az 1933. évi április hó 1-én tartott üléséből 1566— 933. kb. sz. a. kelt felirattal fordult a m. kir. belügyminiszter úrhoz, hogy az idézett rendelet 14 §-ában megállapított 2.4. szor­zószám a mezőgazdasági termények mai árainak megfelelően szállitassék le. A külfölddel szemben fennálló egyes tartozásoknak pengő értékben való lefize­téséről szóló 6900—931. M, É. sz. rende­letben megszabott letételi kötelesség mér­vének megállapítása tárgyában kibocsájtott 450—933. B. M. sz. rendeletnek törvény-, hatóságomra vonatkozó végrehajtása a m. kir. pénzügyminisztérium részéről 38.567— 933. VII. 6. a. sz. alatt leérkezett. Az idézett rendelet végrehajtásával kap­csolatban a könnyítés átmenetileg a kölcsön szolgálat terhein történt és pedig olyképp, hogy 1932. március-december hónapokra a tőketartozásnak 5 %-a fizetendő, ami számok­ban azt jelenti, hogy a közúti költségvetés­ben e célra biztositott hitellel szemben 184.000 pengős megtakarítás érhető el. 121

Next

/
Oldalképek
Tartalom