Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-01-18 / 3. szám
- 32 — gyár üzemének megszüntetésével éppen olyan emberek maradnak kereset nélkül, akik földmunkásoknak családtagjai s igy keresetükkel úgyszólván, egyedül biztosíthatják a téli időben, egész családjuknak megélhetését. Kéri az illetékes tényezőket, hogy a tavaszi munkaalkalom mielőbbi biztosítása végett minden lehetőt kövessenek el. Dr. Telegdy Lajos a nagy munkanélküliségre tekintettel kéri a vármegye alispánját, hogy az ármentesitő hivatalok vezetőit értekezletre hívja össze és a földmunkák mielőbbi megindítását ez utón biztosítsák. Horémnsz István, a gyulai folyammérnöki hivatal főnöke, kijelenti, hogy az ármentesitő társulatok mindent megtesznek, hogy árvédelmi kötelességeik teljesítésével munkaalkalmakat is biztosítsanak, sajnos anyagi fedezet hiányában ezt csak korlátolt mértékben teljesíthetik. Ami dr. Telegdy Lajos bizottsági tagnak azt a kérelmét illeti, miszerint köteleztessenek az ármentesitő társulatok arra is, hogy a földmunkálatokat ne kordés, hanem csak talicskás kubikosokkal végeztessék, megjegyzi, hogy véleménye szerint erre az ármentesitő társulatok nem kötelezhetők, annál kevésbbé, mert ennek technikai akadályai is vannak, t. i. a kordés földmunka sokkal megfelelőbb, mint a talicskázással végzett földmunka, de emelett kisebb távolságra való földhurdás- nál úgy is kézi erővel végeztetik a munkálatokat. Dr. Daimel Sándor alispán részletesen válaszolt a felszólalásokra, s kijelentette, hogy a közúti alap terhére elhatározott közmunkákat, ámint az idő azt megengedi, azonnal megindittatja. 52 km. ut kiépítéséről van szó a költségvetés alapján a jövő évben, sajnos idevonatkozó ag még nem kapta meg a kereskedelemügyi miniszter döntését. Az ármentesitő társulatok összehívását nem tartja szükségesnek, mert azok bán úgy is megvan minden törekvés és jószándék, hogy árvédelmi munkálataikat megindítsák s ha az általa javasolt feliratnak meg lesz a kívánt eredménye és igy a társulat anyagi segítséget kapna a kormánytól, úgy munkálataikat azonnal meg is indítják. Ezek után a bizottság tudomásul vette az alispáni jelentést és az abban javasolt feliratok küldését a felszólalások figyelembevételével elhatározta. Elnöklő főispán bejelentette, hogy dr. Zöldy János vm. t. főorvos hosszabb szabadságot kért, melynek leteltével nyugalomba akar vonulni. A főorvosi teendők ellátásával dr. Zöldy János szabadságának idejére, a vármegye alispánja vitéz dr. la- kácsy Lajost, Gyula város t. orvosát bízta meg. Vitéz dr. Takácsi) Lajos által ismertetett tiszti főorvosi jelentéséből a következőket közöljük : A közegészségügyi viszonyok a megelőző hónapokhoz viszonyítva javultak, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 28-al csökkent, amely csökkenés jórészt a hasihagy máz bán megbetegedettek kevesebb száma okozta. Uralkodó volt a roncsoló toroklob, amely az összes járványos megbetegedések több, mint 50 százalékát tette ki. Halmozott számban Orosházán, Békéscsabán és Körösladányban mutatkozott. Lefolyásában a halálozásnak középmagas százalékát, 15 3 százalékot ért el. Számban utána a főleg Gyula, Békéscsaba és Tótkomlóson uralkodó hasihagymáz és a Dobozon, valamint Békéscsabán fellépett vör- heny következik. E két utóbbi azonban a novemberihez viszonyítva több, mint felényi apadást mutat; lefolyásukban a hasihagymáz kevesebb, a vörheny pedig 0 halálozással. A kir. pénzügyigazgató jelentéséből: Az együttesen kezelt közadóknál, 1929. évre a hátralékokkal együtt, előirt adótartozás összege: 7.919.000 P, erre lefizettetett a múlt év végéig : 5.724.000 P, a hátralék tehát 2.192.195 P, vagyis 25 százalék. Az 1928. évben a befizetés 328.000 P-vel volt kedvezőbb. Legrosszabb az adófizetés a szeghalmi adóhivatal kerületében, ahol a hátralék 47’5 százalék. Békéscsaba megyei városban a legnagyobb adófizetőknek 11' 1
