Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-01-18 / 3. szám

— 33 ­százalék adóhátraléka van. Illetékekben be­folyt a múlt évben 2.921.000 P, 1928-ban 3.148.009 P. Forgalmi adóban befizettetett az 1929. év folyamán 1.629.000 P, az 1928. évben 1.948.000 P. Tehát úgy az illetékeknél, mint a forgalmi adóbar. a múlt évi eredmény lényegesen kedvezőtlenebb az 1928. évinél. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentéséből: Az állategészségügyi viszo­nyok a lefolyt december hónapban kedve­zőek voltak, mert ragadós állatbetegségek feltűnően kevés számban merültek fel és járványos jelleget sehol sem nyertek. — Csorvás községben a szeptember hóban ural­kodott ragadós száj- és körömfájás beteg­ség megszűnt és jelenleg ezen betegségtől a vármegye egész területe mentes. Egyéb­ként is mindössze az ebveszettség fordult elő 3 községben és a sertésorbánc egy községben szórványosan. Az állatforgalom december hónapban élénk volt. Vasúton 597 szarvasmarha, 95 borjú, 50 ló, 662 juh, 11739 hízott sertés, 2926 sovány sertés, 389 süldő és 145 malac szállíttatott el, me­lyek közül 134 szarvasmarha, 470 juh és 3762 hízott sertés külföldre irányittatott. A cm. m. kir. gazdasági felügyelő jelentéséből: A baromfit kedvelő gazda­közönség részére, a meglévő baromfiállomány továbbfejlesztésére 58 drb. rhode island táj - kakas osztatott ki. Az apaalla ok kötelező vizsgálata a vármegye területén december hó végén teljes befejezést nyert. Gyoma községben a téli gazdasági tanfolyamon a seprükötés és kosá fonás tanítása felvétetett abból a célból, hogy a mezőgazdasági mun­kások a tél folyamán is megfelelő kereset­hez jussanak és különösen azért is, hogy a kisgazdák saját gazdasági szükségletüket maguk tudják biztosítani. A földmivelésügyi miniszter, a legeltetési társulatoknak, a bir­tokossági közös és községi közlegelőknek, végül az 500 holdon alul gazdálkodók rét­jeinek és legelőinek gyepesítésére, 40 szá­zalékkal olcsóbb jó minőségű fűmag vető­magot bocsájtott rendelkezésre. A gazda­közönség szénakészlete nem elegendő. A szalma és tengeri szár készlet azonban a gazdáknak megfelelő mennyiségben áll ren­delkezésére. A m. kir. államépitésseti hivatal je­lentéséből: Az államépitészeti hivatal folya­matba tette a veszélyt jelző táblák felállí­tását vasbeton oszlopokra mind az állami, mind pedig a törvényhatósági utakon, — ugyancsak felállította az állami utak mentén az útirányt jelző táblákat is, ideiglenesen faoszlopokon, — mert a végleges oszlopokra nézve, a miniszter még nem döntött. — A békési Cseresnye utcában újjáépítésre elő­irányzott hid tervezése folyamatban van. A békés-kondorosi és gyula-dobozi utak vasúti keresztezéseinél, a vasúti útátjáró kiépítése és végleges elhelyezése, az államvasutak szegedi üzletvezetősége részéről, több rend­beli sürgetés után, végre megtörtént. Dr. Berthóty Károly indítványára a bi­zottság megkeresi a postavezérigazgatósá­got, a gyula-dobozi telefonvezeték átépítése és igy használhatóvá tétele iránt. — Elnöklő főispán kijelenti, hogy ez ügyben ő is sze­mélyesen átír a postaigazgatósághoz. A ni. kir. eroőfeliigyelöség jelentését az ülésen jelenlevő Ormos Zsigmond erdő­felügyelő ismertette. A jelentésből a követ­kezőket közöljük: Az erdők állománya a múlt év folyamán alig változott valamit, a jelentéktelen szaporodás az árvédelmi füze­sek törzskönyvezése folytán állott elő. Ál­lami kezelésben vannak, Gyula város erdeje a gyulavári volt úrbéresek, a gróf Hoyos Wenckheim Fülöp fáspusztai, Békés község erdeje és a nagyszénási ág. ev. püspöki erdő. Erdőelidegenités erdőterület-csere a múlt év folyamán nem volt. Az alföldi fásí­tási munkálatok az 1923. évi t.-c. rendel­kezései szerint történnek. Az önkéntes fásí­tás a nehéz gazdasági viszonyok miatt csak lassan halad előre. Az évi erdősítések rend­szeresen folynak. A törvényhatóság területén 4 állami csemetekert van, és pedig: Békéscsabán, Gyulán, Orosházán és Gyomán. Az azokban termesztett csemeték és suhángok a tör­vényhatóság lakosainak szükségletét kielé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom