Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-08-02 / 37. szám

gozni és az említett kisgyülésre előkészíteni és így azok a szeptember havi kisgyülésre maradnak.

A Tárni, közigazgatási bizottság rendes havi ülését az előirt időben, vagyis augusztus hó 11-én fogja megtartani.

A közös és közlegelőb jökarba helyezési költségeinek fedésére a földmivelés- űgyi miniszter, a gazdasági felügyelőséghez intézett rendeletében, nemcsak kedvezményes kölcsönt, de segély engedélyezését is kilátásba helyezi. Azonban figyelemmel az óriási nagy számban előterjesztett kérelmekre, a rendelkezésre álló hitelből a miniszter az eddig követett módon és keretekben, a támasztott igényeket nem képes kielégíteni, minek következtében a segélyek engedélyezését kénytelen korlátozni. Anyagi támogatást adni fog a miniszter gulyalegelők után, azoknak a gazdaságilag fontos csordalegelőknek karbahozására, amelyeken az állatok az egész legeltetési idény alatt nem tartózkodnak kint, hanem naponta haza járnak. Azon legelőknek karbahozására, amelyek •rendszeresen nem legelhetők és nem ápolhatok, tehát csak kifutónak tekinthetők, sem kölcsönt, sem segélyt nem fog engedélyezni Kifutónak az a legelő tekintendő, amelyné egy kát. holdra 1—2 számos állat vagy ennél is több esik. A csordalegelók karba- hozási költségeire kedvezményes kölcsön a költségek teljes összegéig, segély azonban csak a költségek 80 százalékáig fog engedélyeztetni.

Segély elsősorban a szükséges kutak és itatok létesítési és javítási költségeire fog engedélyeztetni, de csak ott, amely csordalegelőkön ezáltal a legelők természetes trágyázását és a szakaszos legeltetést a miniszter biztosítva látja. Egyéb legelőberendezési tárgyak és eszközök beszerzésére, legelő gazdasági fásításra, kisebb dijszabá- lyozásra és a szükséges fűmag beszerzésére rendszerint csak kedvezményes kölcsön fog engedélyeztetni.

A nemesiíeU búzavetőmag kiosztását

a füldmivelésügyi miniszter folyó év őszén is megismételni szándékozik. A miniszteri leirat

szerint, a búza termőképessége és minőségi értéke nemcsak a fajtán múlik, hanem a termelési hely természeti és termelési viszonyai (talaj, trágyázás, elővetemény stb.) gyakran döntőbben befolyásolják. Ezért szükséges, hogy egyes vidékeken a gazdák a terméshozam és minőség szempontjából is, a termelési viszonyok szem előtt tartásával termesszék a megfelelő buzafajtákat. A vetőmag kiosztásánál, ezekre tekintettel, hívja fel a miniszter a kamara figyelmét, amely intézményt az akció lebonyolításával ezúttal is megbízott. Eredeti nemesített búzavetőmagot kapnak az érdekelt gazdák, a vetőmag alapára és a gabonajegy értékének megfelelő összegért, a vetőmag nemesitői felárát azonban és a vasúti szállítási költ- téget a miniszter vállalja tárcája terhére. A gazdának kell még megfizetni a vetőmag szállításához szükséges uj zsákok árát is. A kamara által a kérdéses akció keretében kiosztható vetőmag mennyiséget a miniszter 6300 q bán állapította meg. A kedvezményes vetőmagban elsősorban a 100 kát. holdnál nem nagyobb kiterjedésű területen gazdálkodók részesülnek, ha kötelezik magukat arra, hogy a szerzett termelési tapasztalataikat a kamarával annak idején közölni fogják.

A füzesgyaraial -biiesateiep—karcagi útépítés flgyebco, a nemrég megtartott köz- igazgatási bejárás alapján, a vármegye alispánja már meghozta I. fokú határozatát, amely szerint az áilainépitészeti hivatal által kiépített kétféle vonalvezetési megoldás közül, azt az alternatív megoldást fogadta el, hogy a kérdéses vicinális közút, Füzes- gyarmattól kiindulva, az u. n. Sütött-halomtól Füzesgyarmat felé eső legközelebbi mostani uttörési pontig, a jelenlegi vicinális föld utón lesz megépítendő s innen a földutat elhagyva, a közbeeső magánterületeken át és azok igénybevételével, egyenes vonalba fog menni a mostani földút azon pontjáig, ahol az ut a Diviti zugnál levő erdőt elhagyja, innen kezdve enyhe törés beiktatásával, egyenesen Bucsa lakotthely Füzesgyarmat felőli széléig lesz vezetendő. Ezen vonal