Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-07-12 / 34. szám

275 — illetőleg kicsépelni, amely a legközelebbi lakóháztól vagy gazdasági épülettől legalább 100 méter, illetőleg 2000 keresztnél kisebb mennyiségű takarmány behordása esetén leg­alább 50 méter távolságra van és a szom­széd asztagtól, kazaltól, boglyától legalább 15 méter távolságra fekszik. Városokban a terményeknek cséplése céljából való behor­dása csakis a város külterületén lévő belső­ségekre adható engedély. A közös szérűn bővizű kutakról kell gondoskodni. Ugyan­csak gondoskodni kell nagyobb mennyiségű és több helyen elosztott porhanyitott íöldről, megfelelő mennyiségű ásóról, kapáról és ge­relyéről. Szérűkön tilos a dohányzás és tűzhely létesítése. Etelfőzés céljából rögtön­zött tűzhely csak a rakodó területén kívül, annak szélétől legalább 100 méter távolság­ban létesíthető. A főzésnek ilyen helyeken való befejezése után a tűz eloltandó. Min­den gazda köteles gondoskodni arról, hogy terményeik' mellett kádban vagy hordóban bőséges mennyiségű viz, veder, csáklya és ponyva álljon rendelkezésre. Csak olyan gőzcséplőgéppel szabad csé­pelni, melynek tüzelő és szikrafogó szerke­zete a tűzbiztonsági követelményeknek min­den tekintetben megtelel. A gőzcséplőgépeknek akként kell szer­kesztve lenniök, hogy a kihulló salak vízbe kerüljön. Benzinmotorral hajtott cséplőgépek használata esetén a benzin, a petróleum csak a fennálló tűzbiztonsági követelmények sze­rint raktározható. A hajtóerőül szolgáló benzinmotor (traktor) stb. állandóan tisztán- tartandó. Minden cséplőgép mellett kazal- fecskendőnek kell lennie, amelynek meg­felelő tömlővel kell bírnia. Erősebb szél ese tén csépelni nem szabad. Aki, a mezőgazdasági termények tűz­rendészetére vonatkozó kormányrendeletben foglalt rendőri rendelkezéseket és tilalmakat megszegi vagy kijátsza, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással és ezen­kívül pénzbüntetéssel is megbüntethető. A rendelet szigorú betartását a tűz­rendészet! hatóságok ellenőrzik, miért is kí­vánatos a rendelkezéseket azért is pontosan betartani, illetve az előirt megelőző tűzren­dészed intézkedéseket foganatosítani. Csendőrségi ügyek. Körülbelül 11/2 évvel ezelőtt felsőbbhatósági rendelet folytán, taka­rékossági szellemből kifolyólag a vármegye területén több csendőrörs lett megszüntetve. Ezek között voltak békéssámsoni és a szen- tetornyai csendőrörsök is. Mindkét község hosszas unszolásra, közvetlen a megszüntetés előtt, amelyről természetesen az illető köz­ségeknek halvány sejtelmük sem volt, uj csendőrlaktanyát épített, amelyek a csendőr­örs beszüntetése következtében használhatat­lanná váltak. Nevezett községek igen nagy költségbe verték magukat a csendőrségi laktanya építésével. Különösen Békéssámson érzi ennek a helyzetnek a hátrányát súlyo­san, mert a csendőrlaktanya építéséből fo- lyóan 14 000 pengő váltótartozás terheli, amelyet törleszteni nem tud egyrészt a köz­ségnek szegénysége következtében, másrészt azért, mert a bérösszegtől is elesett. Az épületet képtelenek a községek más célra felhasználni és ezért minden eszközt megra­gadnak, hogy a csendőrörs újra visszaállit- tassék. Köröstarcsa község, ahol szintén be lett szüntetve a csendőrörs, már több ízben kérte annak visszaállítását, a belügyminiszter a kérelmet mindannyiszor visszautasította. Most Békéssámson folyamodik a vármegye utján a belügyminiszterhez, hogy a csendőr- őrsöt állítsa vissza, mert a megszüntetésből a községnek, amely egyike a legmostohább viszonyok között lévő községeknek, óriási kára van. Ha a kérelem nem teljesittetik, úgy indokolt lenne, hogy a felsőbbhatóság a községnek a szóbanlevő nagy terhén akkép segítsen, hogy a csendőrlaktanya felállításá­val előállott tartozásának kiegyenlithetésére adjon a községnek olcsó kamatozású köl­csönt olyan időre, amig a kérdéses épületet valamiképen értékesíteni tudja. Uj lap a varmegyében. A miniszter- elnökség Vermes Ernő gyulai hírlapírónak engedélyt adott arra, hogy Békéscsabán az »Az Alföld« címen naponta egyszer politikai időszaki sajtóterméket jelentethessen meg. Útlevél forgalom a vármegyén. A külföldre való utazások ideje elérkezvén, nem tartjuk érdektelennek közölni az út­levél adatokat, amelyekből kitűnik, hogy a vármegye milyen óriási mértékben meg van terhelve az útlevelek kiállításával és meghosszabbításával, amelyeknek elintézése nemcsak az előadókat terheli nagy mérték­ben, hanem a leírással a segéd- és kezelő­

Next

/
Oldalképek
Tartalom