Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)
1930-07-12 / 34. szám
— 274 választókerületben 16441 (16373), a szeghalmi választókerületben 13036 (13380) végül a tótkomlósi választókerületben 9224 (9334). A fenti adatok szerint szaporodott a választók száma Békéscsabán, a gyulai és a szarvasi választókerületekben, mig a többi választókerületekben kevesebb a választók száma. A folyó évre érvényes névjegyzékekben az országgyűlési képviselőválasztók száma 103445 volt, a jövő évre a fentiek szerint a központi választmánynak még e hóban megtartandó ülésén megállapítandó névjegyzékekben 103282 választó van feltüntetve, vagyis a jövő évi képviselőválasztók száma, akik az uj parlament tagjait fogják megválasztani, 163-al kevesebb, mint a folyó évi választók száma. A most kiigazítás alatt álló névjegyzékekből kihagyatott 5242, újonnan felvétetett 4742 választó. Az országgyűlési képviselőválasztói névjegyzékek kiigazítása, valamint az azok ellen fentiek szerint beadott igen nagyszámú felszóla lások áttanulmányozása és határidőre való elkészítése a vármegyének 2 tisztviselőjét 3 hónapon át vette igénybe, nem is emlitve azt, hogy az összeíró küldöttségek milyen óriási munkát végeztek és a községi elöljárók egyes tagjai mennyire voltak az által igénybe véve. Ennek a horribilis nagy munkának pedig az az eredménye, hogy a 100 ezren felüli választók számában mindössze 162 változás van és az által is a választók száma nem szaporodott, hanem fogyott. Ezek szerint igazán itt volna a legfőbb ideje annak, hogy illetékes helyen megfontolás tárgyává tegyék, amit különben a vármegye alispánja már felettes hatósága előtt több ízben felvetett, nem-e volna indokolt, hogy a képviselőválasztói névjegyzékek, tekintve, hogy csak minden 5 évben van választás, ne évenként, hanem csak minden 3 évben igazittassanak ki. Ez volna az igazi egyszerűsít és, ami kínálva kínálja magát, nemcsak munkában, hanem sok százezer pengőre rugó évi kiadás megtakarításában, anélkül, hogy a közérdeknek emiatt a legkisebb sérelme lenne Munkástoborzói engedély kiadása. A sárbogárdi járás főszolgabirája értesít, hogy Gallai Ferenc endrődi lakosnak engedélyt adott arra, hogy Barta Andor jakabszállási gazdasága részére Békésmegye területéről 7 egész és 29 félrészest toborozhasson 1930 junius 29-től október 31-ig tartó mezőgazdasági munkálatokra. (12329 — 1930) Mezőgazdasági termények tűzrendészete. A tüzrendészeti kormányrendeletek részletesen felsorolják azokat a megelőző tüzrendészeti intézkedéseket, amelyek alkalmasok a mezőgazdasági terményeknek a tűzvésztől való megóvására. Kellő mérvű tájé- kozódhatás érdekében a vonatkozó rendelet főbb intézkedéseit a következőkben közöljük. A vasutmenti birtokos, bérlő a terményeinek iearatását a terményeinek egyenlő beérése után, a vasúthoz közel eső részén köteles megkezdeni. A learatott termények a vasúttól minél távolabb, de legalább 100 méter távolságra helyezhetők csak el. Ha ez a távolság nem tartható be, akkor a termény onnan a legrövidebb időn belül elhordandó. A vasutmentén a tarló az aratók után 100 méter szélességben haladéktalanul feltisztitandó (felgereblyézendő). Az első kereszt sortól 5 —10 méter távolságban a vasúti töltés felől legalább 3 méter széles ségü védőbarázdát kell számítani. Az egyes birtokrészletek védőbarázdáinak egy vonalban kell lenniök, mert az úgynevezett lépcsőzetes védőszántás a futótűz (tarlótüz) ellen nem nyújt védelmet. A keresztek közelében a főzés vagy egyéb célból való tüzelés, tűzrakás tilos, mert az a tüzveszedel- rnet fokozza. Itt közöljük még, hogy a 44200/1924. B. M. rendelet 15. §-a szerint a község belső területén fedetlen és be nem épített nyári konyhák használata tiltva van. Ugyanezen rendelet 16. §-a a gazdálkodó birtokosnak kötelességévé teszi, hogy házának kéményei tisztántartásáról — a kéménytiiz megelőzése érdekében — gondoskodjék. A mezőgazdasági terményeket külön engedély nélkül csak oly község belső területén szabad behordani s azokat ott tartani,
