Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1930. január-december (33. évfolyam, 1-61. szám)

1930-05-31 / 27. szám

— 204 — vélkiállitási, valamint utlevélláttomozási (vi­zűm) ügyekben mindennemű közbenjárás fe­lesleges, mivel az ezekkel kapcsolatos eljá­rás oly egyszerű, hogy azt a hatóságok út­mutatása mellett, a telek maguk is könnyen elvégezhetik. Egyébként akár levélbeli, akár szóbeli kérelemre, megbízható és pontos felvilágosítást nyújt a Magyar Kivándorló­kat és Visszavándorlókat Védő Iroda (Buda­pest, Vili., Fiumei-ut 4. szám.) A vármegye iparcikkbeszerzése az 1929 évben. A kereskedelemügyi miniszter kimuta­tást kért a vármegyétől a múlt évben - az iparosoknál és kereskedőknél beszerzett és megrendelt iparcikkekről. Ezen kimutatásból kitűnik, hogy a vármegye részére szállított iparcikkek összes értéke az 1929. évben 50992 pengő volt, amelyből mindössze 17 ezer pengő volt külföldi származású. Besze­reztetett ezen összeg terhére irodaszer 4577 pengő nyomtatvány és könyvkötések 7119 pengő, fűtőanyag 18180 pengő, bútorok 19191 pengő, ruházati cikkek 1056 pengő értékben. A vármegye svájci bölcsön v A ke reskedelemügyi miniszter a törvényható­sági bizottságnak azt a határozatát, mely szerint 570000 pengő svájci frank köl­csönt felvett, abban a reményben, hogy az ellen felebbezés nem fog beadatni, jóvá­hagyta. Minthogy a vármegye alispánja a vonatkozó kötlevelet és mellékleteit a vár­megye nevében a közgyűlést követő más­nap már aláírta ennélfogva a szóbanlevő kölcsönügylet a Magyar Országos Központi Takarékpénztár által lebonyolittatván, ezen intézet a vármegye javára »Békésvármegye községi bekötő utak kiépítési számláján* 530.126 pengő 96 fillért irt elő. Ezen ösz- szegből kiutalást a vármegye alispánja tel jesithet, de csak a bekötő utak építési költ­ségeire és csakis a kereskedelemügyi minisz­ter engedélye és illetőleg hozzájárulása alapján. Azon összegek után, amelyek az illető pénzintézetnél fognak kezeltetni, a fel használás idejéig 5'8 százalék kamatot térit meg a nevezett bank a vármegye javára. A kereskedelemügyi miniszter a szó­banlevő iratában azt a meglepő kijelentést teszi, hogy a kölcsön felhasználásával ki­építendő bekötő utak végleges megállapítása tárgyában külön fog intézkedni. Ugyancsak külön körrendeletben fog intézkedni a kölcsön felvétele, törlesztése, valamint felhasználásának ellenőrzése tárgyá­ban. Minthogy a felülvizsgált közúti költség- vetésben már erre nézve vannak intézkedé­sek, ennélfogva mivel a most ismertetett rendelet későbbi keletű mint a közúti költ­ségvetés felülvizsgálata tárgyában kiadott rendelet, ennélfogva a vármegye vezetősége a továbbiak tekintetében biztos támponttal nem rendelkezik, és az annyira sürgetett útépítések végrehajtása tekintetében nen tudja mitévő legyen mindaddig, inig a fentiek szerint a kilátásba helyezett rendelet a vár­megyéhez nem érkezik meg. Az orosházi járás (őrületén a legki­sebb napszámbérek raegállanitása Az oros­házi járási munkabérmegállapitó bizottság 1930. május hó 7 én tartott ülésében a 29817—-1930. VI. I. F. M. számú rendelet alapján a mezőgazdaságokban alkalmazott gazdasági munkások részére fizetendő leg­alacsonyabb napszámbéreket az orosházi já­rás területére a következőképen állapította meg: I. Teljes munkabírású, teljes honi férfimunkás részére; 1930. május hóra napi 2 50 P élelmezés nélkül, nem arató munkára, júniusra 3 P, júliusra 4 P, augusz­tusra! 4 P, szeptemberre 3 P, októberre 2 50 P, novemberre 2-20 P, decemberre 2 P. Julius havában az aratás idejére, aratómun­kát végzők részére napi 25 kgr. búza élel­mezéssel. 11 Női és ifjúmunkások részére: 1930. május hóra napi 2 P élelmezés nél­kül, júniusra 2 40 P, júliusra 3 P, augusz­tusra 3 P, szeptemberre 2 40 P, októberre 2 P, novemberre l-60 P, decemberre P40 P. Julius havában az aratás idejére, aratómun­kát végzők részére napi 4 pengő és élel­mezés. III. Korlátolt munkaképességűek részére : Az 1. és II. pontokban feltüntetett munkabéreknek a munkaképességüknek meg­felelő százalékot állapította meg a bizott­ság. (9972 1930. alisp. sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom