Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-11-26 / 51. szám
559 — b) a nyugalombahelyezés után született és törvényesittetett, vagy a nyugalomba- helyezés után kötött házasságából származott, ha az atya a nyugalombahelyezés idejében még nem volt 60 éves, sem a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte volt be és a házasság megkötése, vagy gyermekének törvényesitése után a tényleges szolgálatban újra alkalmaztatván, még legalább 3 évig szolgált. 3. Nevelési járulékra igénye van a gyermeknek akkor is, ha a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tiz hónapon belül született vagy ha szüleinek házasságát a bíróság jogerősen felbontotta, vagy érvénytelennek nyilvánította, még ha anyjának özvegyi nyugdíjra nincs is igénye. 4. A nőaikahnazott gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékra, ha atyja már meghalt, vagy holtnak nyilváníttatott, vagy él ugyan, de teljesen vagyontalan és keresetképtelen. 5. Ha a szülötten árvát mind az atyja, mind az anyja után megilletné nevelési járulék, erre csak az egyik, még pedig az után a szülője után tarthat igényt, amelyik után járó nevelési járulék reá nézve kedvezőbb. 6. A nevelési járulékot, a törvényes követelmények tenníorgása esetében, ideiglenesen akkor is utalványozni kell, ha a szülő eltűnt és nem található fel. 7. A királyi (államfői) kegyelem utján törvényesített gyermeket a nevelési járulékra való igény szempontjából az anyával szemben is törvényesítettnek kell tekinteni. 8. Az a körülmény, hogy az alkalmazott öngyilkosság következtében halt meg, valamint — ha a fentiekből más nem következik — az, hogy a gyermek a tényleges szolgálat alatt, vagy az alkalmazott nyu- galombahelyezése után született-e, a nevelési járulékra való igényt nem érinti. 33. §. Megszabott életkor. 1. A nevelési járulék,'illetőleg a vég kielégítés a vármegyei és községi tisztviselők árváit 24-ik, a vármegyei dijnokok, vá- lamint az altisztek és szolgák árváit pedig a 16-ik életévük betöltéséig illeti meg. 2. A törvényhatósági bizottság közgyűlése belügyminiszteri jóváhagyás mellett a vármegyei dijnok, altiszt vagy szolga olyan árvájának, aki tanulmányait kiváló eredménynyel folytatja, a nevelési járulékot 16. életévének betöltáse után, tanulmányainak be- fejeztéig, de legfeljebb 24. életévének betöltéséig engedélyezheti. Kiváló tanulmányi eredménynek azt kell tekinteni, ha az alsóvagy középfokú iskolát végző gyermek az iskolai bizonyítványában osztályzatot nyert összes tantárgyaknak legalább felénél a legjobb osztályzatot kapta, a főiskolát végző gyermeknél pedig azt, ha a vizsgatárgyakból kellő időben sikeresen colloquált, illetőleg ha a kötelező vizsgákat sikerrel letette. 3. Arra nézve, hogy a 2. bekezdésben foglalt rendelkezést milyen tanulmányok folytatása alapján lehet alkalmazni, az állami alkalmazottak árváira vonatkozó miniszteri rendelet az irányadó. 4. A 2. bekezdés alapján engedélyezett nevelési járulékot, a tanulmányok kiváló eredményű folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása alapján negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kell utalványozni. 5. Abban az esetben, ha a tanévközi iskolai bizonyítvány szerint, a gyermek nem folytatja kiváló eredménnyel tanulmányait, a nevelési járuléknak kifizetését függőben kell tartani s a visszatartott részleteket csak akkor lehet kifizetni, ha a gyermek a tanévvégi iskolai bizonyítvánnyal igazolja a tanulmányoknak kiváló eredménnyel való folytatását. 34. §. Kizáró okok. 1. Nevelési járulékra nincs igénye annak az árvának : a) aki nem magyar állampolgár; b) akit a bíróság jogerősen hivatalvesztésre, vagy olyan szabadságvesztés büntetésre ítélt, amelynek törvényes követkéz-
