Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-11-26 / 51. szám

560 —

ménye a hivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése ;

c) aki végkieiégitett alkalmazottnak az árvája, kivéve, ha a szülő újra alkalmaztatása révén ismét nyugdíjigényt szerzett;

d) aki örökbefogadott gyermek.

2. Az a körülmény, hogy a vármegyei vagy községi alkalmazottak gyermekét valaki örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényét nem érinti.

35. §.

A nevelési járni élt esedékessége.

1. A nevelési járulék az atya, illetőié* az özvegy anya halálát követő negyedik hónap első napjától kezdve jár.

2. A szülődén vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árva atyjának halála után három hónapon át mindazt az illetményt csorbítatlanul kapja, amely atyját életben- léte esetében megillette volna, ha pedig az árva nyugdíjas édesanyjának elhalálozásával válik szülőtlenné, ennek halálát követő három hónapon át teljes összegében megkapja azt az ellátást, amely az özvegy édesanyát életbeléte esetében megillette volna.

3. A szülőtlennel egyenlőnek kell tekinteni azt az atyátlan árvát, akinek anyja özvegyi nyugdíjra nem tarthat igényt, vagy az özvegyi nyugdiját elvesztett, vagy megváltotta, kivéve, ha az anyát özvegyi nyugdíj azért nem illeti, mert férje legalább öt évi beszámítható szolgálati idővel nem birt.

4. A szülőtlen árvákkal egyenlőnek kell tekinteni a nőalkalmazottnak azt az árváját is, akinek atyja teljesen vagyontalan és keresetképtelen.

5. A tényleges szolgálatban elhalt atya után az elhalálozást követő első három hónap alatt járó illetmények ugyanazt a pénztárt terhelik, amelyből az atya fizetését kapta. A nyugdíjas atya vagy anya elhalálozását követő első három hónap alatt járó illetmények is az E. V. Ny. terhére esnek és ezeket az árva akkor sem köteles visszatéríteni, ha őt nevelési járulék nem illetné is meg.

6. Az atyátlan árvák nevelési járulékát,

ha az anya özvegyi nyugdijat is kap, az anya kezéhez kell kiutalványozni. Minden egyéb esetben a nevelési járulékot az árvák gyámjának vagy gondnokának a, kezéhez kell folyósítani.

7. A nevelési járulék nem lehet tárgya megváltásnak.

36. §.

A nevelési járulék mértéke.

1. Az atyátlan árvákat fejenként akkora nevelési járulék illeti meg, amennyi az anya özvegyi nyugdija egyötödének megfelel.

2. A szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákat kétszer akkora összegű nevelési járulék illeti, mint amennyi az atyátlan árváknak jár.

3. Ha az atyátlan árva időközben szülőtlen vagy szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő árvává lesz, nevelési járulékát a 2. bekezdésben megfelelően fel kell emelni.

4. Ha az anya özvegyi nyugdiján felül olyan pánztárból, amely az E. V. Ny.-pel viszonosságban áll, saját alkalmaztatása után is húz fizetést vagy nyugdijat, a nevelési járulék összegét az után a teljes összeg után kell megállapítani, amely az özvegyet özvegyi nyugdíj címén megilletné, tekintet nélkül arra, hogy özvegyi nyugdijának csak 5O°/0-át kapja. Ha az anyát a gyermeke után — aki után nevelési járulékot kap — saját alkalmazása révén családi pótlék is megilleti, e két járandóság közül azt kell megállapítani és folyósítani, amelyet az özvegy anya kér.

5. A 27. §. (7) bekezdésében említett abban az esetben, ha az özvegy kétféle özvegyi ellátásban részesül, az árvák nevelési járulékát csak az egyik, még pedig azután az özvegyi ellátás után lehet megállapítani, amely az özvegy részére teljes összegében fizettetik ki.

37. §.

A folgósitott nevelési járulék megszüntetése.

1. A már tolyósitott nevelési járulékot meg kell szüntetni:

1. ha az "árva magyar állampolgárságát elvesztette;