Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-10-05 / 41. szám

- 462 —

törvény szerint Gyula megyei város képviselőtestületi tagjainak száma 100 választott és 100 virilis, tehát az uj képviselőtestület tagjainak a száma, a jelenleginél 68°/0-al lesz kisebb, mert a 64 a 200-nak csak 32 %-át teszi ki.

Itt említem meg, hogy a közigazgatási bíróság döntése szerint, a megyei városok képviselőtestületeiben, a jogi személyek megbízottai nem foglalhatnak helyet.

A vármegye pénzügyeit illetőleg jelentem, hogy azon nagyon meglátszik a gazdasági életnek nagy fokú mostoha helyzete. Dacára annak, hogy immár az év negyedik negyedében vagyunk, az adófizetések még most sem olyanok, hogy a befolyó adókból a költségvetésben előirányzott szükségletek akadálytalanul fedezhetők lennének. A községek igen nagy hátralékban vannak különösen a vármegyei hozzájárulások befizetése terén, és minden hónapban nagy gondot okoz, a községi alkalmazottak havi fizetésére szükséges összegek biztosítása is. Sajnos, hogy a vármegyének az a kérelme, hogy az állam a községi alkalmazottak fizetésére kedvezményes kamat mellett, fél évi előleget adjon, elutasittatott és a vármegye alispánját kötelezte a belügyminiszter, hogy az esedékes összegek behajtását a legnagyobb szigorral és eréllyel szorgalmazza és ott, ahol szükséges, az illető községi közegeket fegyelmi eljárás megindításával kényszerítse a behajtásra.

De ha az állami adók nem folynak be, — hiszen a szeptemberi közigazgatási bizottsági ülésen tett pénzügyigazgatói jelentés szerint, az állami adók 61 százaléka volt hátralékban, — az egységes adókezelés mellett hogyan volna lehetséges, hogy a községek az ezen állami adók alapján kivetett pótadókat kellő időben be tudják hajtani ? Ez lehetetlen kívánság, és ezen nem segít a legerélyesebb rendelet sem, de az esetleges fegyelmi eljárások megindítása sem járna eredménnyel. Ugyanilyen nehéz a helyzet az útadó és a közmunka behajtása terén is. A számvevőség jelentése szerint a közmunkából szeptember végén a múlt évi

hátralékkal együtt esedékes 915000 P-ből csupán 333000 P folyt be, a hátralék tehát 580000 P. A múlt évi hátralékkal együtt esedékes 679000 P útadóból pedig, mindössze 278000 P lett befizetve. Ezek szerint a hátralék 401000 P. A mostani nehéz gazdasági viszonyok között ezen tetemes hátralékból, az év végéig, a legjobb esetben legfeljebb 40 százalék fog befolyni, tehát több mint 500000 P fog az év végén befizetetlenül maradni, vagyis az előirt összegnek kb. 50 százaléka. Hogy ilyen körülmények között a vármegye mégis eleget tud tenni fizetési kötelezettségeinek, ennek az a magyarázata, hogy a közúti alapnak az első külföldi kölcsönből még van fel nem használt tekintélyes összegű készpénze. A vármegyei hozzájárulásnál mutatkozó nagymérvű hiány pedig úgy pótolható, hogy a vármegyének a régmúltban megtakarított tőkéjéből kell a takarékpénztárakból állandóan kiszedegetni a szükséges összeget. Itt említem meg, hogy az államsegéllyel kiépítendő vármegyei utak programmját a legutóbbi rendkívüli közgyűlésben a törvény- hatósági bizottság megállapította és a kiépítendő utak hosszát, 193 km-ben jelölte meg. A törvényhatóság ezen határozatát az ügy sürgősségére tekintettel, még a hirdetési határidő lejárta előtt felterjesztettem a keresk. miniszterhez. Előzetes tájékozódás szerint azonban, a törvényhatóság határozata, abban a formában, amint azt meghozta, alig lesz jóváhagyva. Mivel pedig az idő előrehaladott volta miatt ezen államsegélyes utak kiépítéséből az idén semmi sem fog kivitelre kerülni, ezért egyidejűleg előterjesztést teszek a törvényhatósági bizottságnak, hatalmazzon fel, hogy az építésre elsősorban kijelölt utak földmunkáit ott, ahol az munkaalkalom hiányában feltétlenül szükséges, részben, vagy egészben még a folyó évben elkészíttethessem.

A fagykárosodásból kifolyólag megindított vetőmag és készpénz segélyezés ügyét az erre kijelölt bizottság pontosan lebonyolította. A rendelkezésre bocsájtott kedvezményes vetőmagot azonban az érdé