Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-10-05 / 41. szám
— 463 kelt lakosság úgyszólván sehol sem vette a vármegyében igénybe, mert azt aránylag drágának tartja. Megemlítem, hogy Békésvármegyében a fagykár által érintett vetésterület nagysága 36.000 kát. holdat tett ki. A vármegye őszi rendes közgyűlésén fog tárgyalás alá kerülni a közgyűlés legfontosabb ügye, a vármegye 1930. évi háztartási költségvetése. A költségvetést a vármegye Hivatalos Lapjának folyó évi 40-ik számában kivonatosan ismertettem és abból kitűnik, hogy a pótadó a folyó évivel szemben több mint 4%-os emelkedést tüntet tel. Az emelkedés abban leli magyarázatát, hogy a vármegyei tisztviselők személyi pótlékára a törvényhatóság által, az uj törvény alapján történt megállapítás szerint, a jövő évben 27.000 P-t kellett költségvetésben biztosítani, ami egymagában több, mint ^Vo'OS pótadó emelkedésnek felel meg. A lavinaszerűen emelkedő nyugdíjazásokkal járó terhek fedezésére szűkösen számítva 95.000 P többköltség kell a jövő évben, arra az esetre, ha a szolgálati idejüket betöltött tisztviselőket, a törvényhatóság valamennyit nyugdíjazza. A törvényhatósági bizottságnak azonban meg van a joga az nj törvény szerint althoz, mert a kényszernyngdija- zás intézméngét a törvényhozás megszüntette, hogy a teljes szolgálati idejüket betöltött tisztviselőket, vagy azok egy részét, ha azok nyugdíjazásukat nem kérik, hivatalból ne nyugdíjazza s azokat a szolgálatban továbbra is megtartsa. Emeli a költségvetés terhét és igy a pótadó százalékot az a körülmény, hogy a nyugdíjalapnak a jövedelme 22.000 P-vel kevesebb lesz a jövő évben azért, mert a legújabban hozott törvény szerint, a nyugdíjas állami tisztviselők kereseti adója más célra lesz az állam által felhasználva. Újabb teherként szerepel a költségvetésben a levéltárnak már tovább nem 'halasztható selejtezésére felvett 5000 P, amely nagyon hosszú ideig‘_állandó kiadása lesz a vármegyénekA ^költségvetés többi rovatainál a folyó évivel szemben lényegtelen emelkedés van. A törvényhatósági bizottság tájékoztatására ezen a helyen meg kell említeni, hogy az orosházi főszolgabírói lak építési költségeire a jövő évre 18.000 P van beállítva, mint utolsó részlet, tehát ez a~ki- adás, az 1931. évi költségvetésben már nem fog szerepelni. A vármegyei székház kibővítésére felvett 52.000 P még három évig terheli a vármegyét és 1933-ban már megszabadul attól a vármegye. A törvényhatósági bizottság tájékoztatására még elő kell adnom a következőket: A házadóról szóló törvény már életbe lépvén, annak rendelkezése következtében a vármegyei hozzájárulás (pótadó) alapját képező állami adó, ezen törvény következtében, a jövő évre már 90.000 pengővel kevesebb lesz, ami 0 4% pótadó emelkedést von maga után. A földadóról szóló törvény azonban csak a jövő évi január hó 1-én lép életbe, minélfogva annak pótadót emelő hatása csak az 1931. évi háztartási költség- vetésben fog mutatkozni. A megtett számítások szerint a földadó leszállításáról szóló törvény rendelkezése következtében, Békés- vármegyében a földadó is kb. 500.000 pengővel lesz 'kevesebb. Az állami adónak a föld- és házadó leszállításából a fentiek szerint előálló csökkenése, a vármegyei hozzájárulást (pótadót) 3%-al emeli. Ebből megállapítható, hogy a vármegyei pótadó emelkedése nem csupán a szükségletek szaporodása következtében, hanem igen tekintélyes mértékben az állami adóalap nagymérvű csökkenése következtében áll elő. A községek háztartásában a ház- és földadónak a leszállítása ugyanilyen nehéz helyzetet idéz elő, ami azután a községeknek amúgy is súlyos helyzetét még elviselhetetlenebbé teszi. A testnevelés ügyéről a következőket jelentem: A leventeoktatás julius 1-től augusztus 31-ig szünetelt és szeptember 1-től az oktatás újból megkezdődött. A mulasztások még mindig nagy számban fordulnak elő, de az kétségtelenül megállapítható, hogy a leventeintézménnyel szemben a közfelfogás lényegesen enyhült. A vármegyei leventék a nyár folyamán rendezett külön
