Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-06-13 / 24. szám

— 264 ­A vármegye tűzrendészete terén a leg­utóbbi jelentésem óta a következő említésre méltó változások fordultak elő: Csorvás község tűzvédelmi szereit egy motoros fecs­kendővel és egyéb apró felszerelésekkel egé­szítette ki. Gyulavári község képviselőtestü­lete egy fecskendőnek a beszerzését, a szer­tár megnagyobbitását és őrszoba építését határozta el. A tűzoltó testületi tanfolyamok befeje­zést nyertek s a vizsgák nagyrészt szintén meglettek már tartva. Államellenes, vagy defeitista mozgal­makról nem kaptam jelentést. Itt kell azon­ban felemlíteni, hogy Krejcsi József cseh állampolgár, a gróf Blankenstein Pál füzes­gyarmati uradalmak intézője több ízben nemzetgyalázást és kormányzósértést követ­vén el, a megtartott nyomozás alapján dr. Tóth Béla tb. főszolgabiró, a tanúvallomá­sok eredményéhez képest, nevezettet előze­tes letartóztatásba helyezte és a kir. ügyész­séghez bekisértette. A mezőgazdasági munkások helyzete a mezőgazdasági munkák megindulása követ­keztében lényegesen javult, csupán a gyo­mai főszolgabiró jelenti, hogy munkaalkal­mak hiánya miatt, a munkások valósággal nélkülöznek. Vizsgálataim alkalmával ezt a kérdést mindenütt érdeklődésem tárgyává teszem és a kapott információk szerint azt jelenthetem a közigazgatási bizottságnak, hogy aki dol­gozni akar, annak van munkaalkalma. Inkább arról hallottam panaszt, hogy egyes közsé­gekben a munkások nagyon válogatnak a munkában, a vármegyén kívül nem szeretnek munkába állani, sőt egyes helyeken még a szomszédos községekben is alig vállalnak munkát. Egyik ármentesitő társulat, a békési járásban nagyobb állami kölcsönt kapott, egyenes azzal a célzattal, hogy a békési és mezőberényi munkások ott foglalkoztathatók legyenek. A kis ipar és kereskedelem helyzete változatlanul nehéz és súlyos, de nem sok­kal kedvezőbb a kisgazdák helyzete sem, mert a búza árának rendkívül nagy esése igen nehéz helyzetbe hozta őket Nem ritka jelenség, hogy a gazda adófizetők, köztarto­zásaik fizetésére magas kamatok mellett, takarékpénztárból kénytelenek kölcsönt fel­venni. A munkás szerződések általában véve meg vannak kötve és remény van arra, hogy az aratási munkák zavartalanul fognak le­folyni. A közigazgatás általános menetét ille­tőleg csak ugyanazokat jelenthetem, amit már eddig is majdnem állandóan panasz tár­gyává tettem. Á községek egy kivételével a községi alkalmazottak fizetéséhez való hoz­zájárulásaikat egészben vagy részben befizet­ték, ezért a községi alkalmazottak fizetésé­nek rendes időben való kiutalásában nem forgott fenn akadály. Mivel azonban két község a vármegyei háztartási alaphoz való hozzájárulásból még fennálló régi tartozását sem fizette le, ezért egy pár községi nyug­díjas a nyugdijat rendes időben nem kapta meg. Ebben a tekintetben eredetileg kiadott rendeletemmel szemben azonban azt az eny­hítést tettem, hogy ha az illető község leg­alább azt a havi összeget befizeti, amely az ottani nyugdíjasoknak jár, tehát nem az egész hátralékot abban az esetben kivétele­sen utalványozni fogom a befizetés után azonnal az eddig visszatartott nyugdijakat. A vármegyében az 1926. évben előfor­dult árvízveszély következtében a felsőbb hatóság utasítására felülvizsgáltattam az összes községi körgátakat és a hiányoknak pótlását elrendeltem A vonatkozó határoza­tok nagy része már jogerős, egyrésze pedig felebbezés alatt áll. De még a jogerős ha­tározatok alapján sem tudom az elrendelt javításokat végrehajtatni, mert a rendkívül nagy költséggel járó munkálatokat az érde­kelt községek fedezet hiányában nem képe­sek elvégeztetni. A vármegyei számvevőség a községeket pénzügyi és vagyon felügye­leti szempontból a legújabb rendelet szerint évenként kétszer tartozik megvizsgálni. Ezen vizsgálatok állandóan folyamatban vannak és azok eredménye alapján a mngfelelő intéz­kedéseket késedelem nélkül elrendelem. A társadalombiztosító választások vár­megye szerte minden zökkenés nélkül, simán folytak le. A veszettség Békés község kül- és bel­területén aggasztó módon terjed. Emiatt kénytelen volt a főszolgabiró Tarhospusztán az összes kutyák és macskák kiirtását el­rendelni, mert egy veszett macska 3 kis gyermeket megmart. Sajnosán kell megálla­pítani, hogy a községek lakói az előirt tör­vényes rendelkezések betartására hiába hivat­nak fel s a lakosság általában megdöbbentő közönnyel fogadja a kiadott rendelkezéseket, sőt még a súlyos büntetésekre sem reagál. A múlt hó 18-án a kereskedelemügyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom