Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)

1929-06-13 / 24. szám

— 265 minisztériumban útügyi értekezlet tartatott az alispánok bevonásával, amelyen elő lett adva az, hogy a következő években nagyobb — főleg községi — útépítkezések terveztetnek oly módon, hogy a költségeket részben a vármegyék, részben a községek viselik s ott, ahol erre szükség van, az állam is segíti anyagilag az erre reászoruló községeket. A vonatkozó törvényjavaslat tervezete is ismertetve lett az értekezleten és ígéretet kaptunk arra nézve, hogy az hamarosan megküldetik a vármegyéknek, hogy annak alapján megfelelő javaslataikat a vármegyék alispánjai megtehessék. Eddig azonban a tervezet nem érkezett meg, pedig ha a kérdés kellő időben nem lesz előkészítve, úgy a jövő évi közúti költségvetés összeállításánál teljes tájékozatlanságban maradunk.

Bejelentem, hogy a Tiszántúli vármegyéket ért fagykárok hatásának ellensúlyozása céljából, a debreceni kamara kezdeményezésére egy nagyszabású útépítési akció folyamatba tétele terveztetik és abból a célból a m. kir. kormány elé egy nagyobb küldöttség fog járulni, amely a Tiszántúli vármegyéknek idevonatkozó kivánságait tartalmazó memorandumot fogja az illetékes minisztereknek átnyújtani. A küldöttségben úgy én, mint a vármegye főispánja részt fogunk venni. E helyen megjegyzem, hogy a törvényhatósági bizottság legutóbbi közgyűléséből kifolyólag kellően megindokolt felterjesztést intéztem a kormányhoz, amelyben a fagykárokra is tekintettel, Békésvármegye területére is kértem a kormány támogatását és anyagi hozzájárulását abban a tekintetben, hogy első sorban a békéssámson—tót- komlósi, továbbá a füzesgyarmat puszta- bucsai utak kiépítése a legközelebbi jövőben a megvalósulás stádiumába juthasson.

Szarvas községben a megüresedett községi főjegyzői állásra vitéz Biki Nagy Imre h. főjegyző választatott meg.

Részvéttel emlékezem meg dr. Stei- ner Zsigmondnak, az orosházi járás volt ny. járási orvosának haláláról, aki évtizedeken át nagy hozzáértéssel és lelki- ismeretes kötelességtudással látta el hivatalát.

M. kir. pénzügyigazgató jelentéséből. A törvényhatóság területén együttesen kezelt közadókban a tényleges és már esedékesség vált hátralék összege 3,301.449 P, vagyis 54°/0. Az 1929. évi eredmény: a múlt évi eredménynél kedvezőtlenebb 50.976

P-vel. Az illetékekben teljesített befizetések folyó évi eredménye a múlt évinél szintén kedvezőtlenebb 175 239 P-vel. A forgalmi adókban teljesített befizetések folyó évi ered- nye szintén kedvezőtlenebb a múlt évinél 135.048 P-vel.

A vármegyei tiszti főorvos jelentéséből. A közegészségügyi viszonyok május havában általában kielégítők voltak és az előző hónaphoz visszonyitva annyiban kedvezőbbek is, amennyiben a heveny ragadós bajokban történt megbetegedések száma 20 volt kevesebb. Uralkodó volt a kanyaró, amely maga valamennyi heveny ragadós bajban történt megbetegedésnek majdnem a felét adta. Halmozottan csupán Endrőd és Öcsöd községekben lépett fel; lefolyása igen enyhe volt, halálozás nem fordult elő. Tetemesen fogyott a scarlatinások száma, mig a sza- márköhögösöké és dyphteriásoké némi emelkedést mutat, a többi heveny fertőző bajok kór alakjai jelentéktelen számban szerepeltek. A bejelentett 89 nyílt tuberkulózisban szenvedő betegek közül meghalt 78.

Várni, gazdasági felügyelő jelentéséből. A május havi időjárás általában kedvezőnek mondható, mert az idő kellőképen felmelegedve, a fagykárokat túlélő őszi vetéseket, valamint a tavaszi vetéseket is s ott, ahol elegendő csapadék esett, erőteljes fejlődésre ösztökélte, miért is a 25 százalékig fagykárt szenvedett búzák legnagyobb- részben kijavultak oly mértékben, hogy abban az esetben, ha a mag meg nem szorul érés előtt, jó közepes termést adhatnak. A kapásnövények általában kifogástalanul fejlődnek, miért is ezidőszerint jó termést várhatunk belőlük. A kedvező, általában meleg és csapadékos időjárás a takarmánynövények fejlődését is igen előnyösen befolyásolta. — A mezőgazdasági munkások elegendő munka- alkalmat és kereseti lehetőséget találtak 3— 4 pengős átlagos napszámbér mellett. Tudomásunk szerint a nagyobb gazdaságok a szükséges számú aratómunkásokat leszerződtették, miért is az aratási és cséplési munkák zavartalan elvégzése biztosítottnak vehető. Földbirtokrendezési póttárgyalás május hó folyamán Nagyszénás és Gádoros községekben tartatott, függő ügyek elintézése végett. Május hó első felében a járási gazdasági felügyelők megtartották a földbirtokrendezés során földhözjutottak gazdálkodásának ellenőrzését és oktatását és megállapították, hogy a gazdaságilag használható területek kivétel nélkül a termelés szolgála