Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-05-25 / 21. szám
- 231 hónapokat vesz igénybe, ami miatt azután a közigazgatás egyéb terein mutatkozik nagy hátramaradás. Pedig ezek a statisztikai kimutatások különösen azon esetekben, amidőn az egész határt kell bejárni, olyan óriási munkát rónak az illető községi közegekre, amelyet — legtöbbször — a nagyon rövidre szabott határidő alatt lehetetlen jól és alaposan elvégezni s igy azoknak megbízhatósága nagyon is kérdéses. De nemcsak a községek, hanem a vármegyei köz- igazgatás is felette meg van terhelve a legkülönfélébb statisztikai kimutatások elkészítésével és alig van nap, hogy ilyen kimutatások elkészítését, összeállítását ne kérnék a vármegyétől. Egész rendszerré válik, hogy az igen fontos rendeleteknek a végrehajtását a felsőbb hatóság elkésetten táviratilag, vagy telefoni utón rendeli el olyan rövid határidőkkel, amelyek miatt azokat lehetetlen azzal az alapossággal és megbizhatósággal elvégezni, amit a dolog természete megkíván. Ilyen viszonyok között nemcsak, hogy felesleges költségek merülnek fel, a végrehajtással járó távirati és telefoni dijak miatt, hanem a közigazgatás minden vonalon csak folytonos nyugtalanságok és zaklatások között végezheti munkáját. Szomorú a helyzet a vármegye és a községek pénzügyi helyzete terén, mert amint erről már a közigazgatási bizottságnak részletes jelentést tettem, a községek túlnyomó része az őket terhelő fizetési kötelezettségeknek vagy egyáltalában nem tesz eleget, vagy csak kis részben és olyan késedelmesen, hogy amiatt a nyugdijak fizetése, valamint az ezer és ezer féle közigazgatási szükségletek fedezése, végül a községi alkalmazottak javadalmának előteremtése csak úgy volt lehetséges, hogy a hiányok nagy részét a vármegyének kellett, igénybevehető alapjaiból élőlegezni. Minthogy azonban ezek a hiányok igen nagy összeget tettek ki, ezért a vármegye tartalékai kimerültek és most már oda jutottunk, hogy több község alkalmazottai, különösen azok, amelyek nemcsak - hogy a folyó évben nem fizettek be semmit sem a vármegyének, hanem még a múlt évről is tetemes hátralékban vannak, a jövő hó elsájétől kezdve fizetésnélkül maradnak, éppen ezen okból több községi alkalmazott nyugdiját sem tudom a jövő hó elsején kifizetni. Ezentúl tehát csak azok a községek alkalmazottai fognak fizetéshez jutni és azon községek nyugdíjasai kaphatják meg nyugdijukat amely községek hátralékos tartozásaikat befizetik. Bár a hátralékos községek is hibásak abban a tekintetben, hogy bizva a vármegye előzékenységében, az adófizetéseket egyáltalában nem szorgalmazták, mégis figyelemmel a rendkívül súlyos gazdasági helyzetre, amely a fagykárok következtében lényegesen fokozódott és figyelembe- véve azt, hogy rendes körülmények között is, az adófizetések az év kétharmad részében gyenge eredménnyel történnek, szükségesnek tartom, hogy a törvényhatósági bizottság illetékes helyen tárja fel ennek a lehetetlen és tűrhetetlen helyzetnek a súlyos következményeit és ne csak azt kérje, hogy a már régóta kilátásba helyezett és megígért vármegyei és községi háztartási törvényjavaslat mielőbb készíttessék el, hanem addig is, atnig ez bekövetkezik, a jelenlegi helyzeten oly módon történjék a segítés, hogy az állam a közigazgatás zavartalan biztosítása szempontjából legalább is a községi alkalmazottak fizetésének kielégitheté- sére, ha nem is kamatmentesen, de mérsékelt kamatozás mellett, egy félévi előleget adjon a vármegyének. Tisztelettel kérem a törvényhatósági bizottságot, hogy a most előadottakhoz képest a belügy- és pénzügy- miniszter urakhoz felirattal méltóztassanak élni. Ugyanilyen szomorú a helyzet a közmunka és a közúti adó fizetése terén is, amelyekből még a múlt évről is három milliárd tartozás áll fenn és a folyó évi fizetés olyan csekély, hogy abból még a külföldi kölcsön törlesztési részleteit sem tudom teljes egészében kifizetni. Itt azonban a helyzet mégis annyiban tűrhető, hogy a külföldi kölcsönből, valamint a közúti alapnak általam jobb időkben félre tett maradványaiból a legszükségesebb kiadásokat mindaddig tudom fedezni, amig a folyó évi kivetések alapján nagyobb összegek be fognak folyni. Az ebadó befizetések szintén nem kielégítők és tavalyról is van még elég tekintélyes hátralék. Ez a helyzet különösen azért érinti érzékenyen a vármegye vezetőségét, mert a tömegszámra és lavinaszerűen érkező segélyek és adomány megszavazási iránti kérelmek túlnyomó része az ebadóból fedeztetik. Hogy ez az alap milyen óriási mértékben igénybe van véve, csak reá mutatok a május 28-iki rendes közgyűlés főtárgysorozatában felsorolt segélyezési kérelmeknek ijesztően nagy tömegére, pedig még a póttárgysorozatba is jut belőlük elég szép számmal.