Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1929. január-december (32. évfolyam, 1-56. szám)
1929-05-25 / 21. szám
232 Az országgyűlési képviselőválasztók jövő évre érvénnyel bírandó ideiglenes névjegyzékei, amelyek 117 összeíró küldöttség által állíttattak jól-rosszul egybe, itt a központban másfél hónapi rendkívüli munkával felülvizsgáltatván, azokat az illető választó- kerületekbe közszemlére kitétettem. A felülvizsgálat eredménye szerint mintegy 2500-al kevesebb a választók száma mint eddig volt és egyetlenegy választókerület sincs, amelyekben kisebb-nagyobb mértékben ne fogyott volna a választók száma. A vármegyei nyugdíjalap helyzetéről a következőket jelentem : A vármegyei összesített, vagyis vármegyei és községi nyugdíjintézetnek mintegy 600 tagja van, a nyugdíjasok száma most már 156. Ezekből vármegyei nyugdíjas 57, községi nyugdíjas 99. A 156 nyugdíjas közül 79 az özvegyek száma. Ennek a 156 nyugdíjasnak a havi nyugdija és családi pótléka kereken 24.000 P-t tesz ki. Ezenfelül minden negyedévben 19.000 P a lakbér jár a nyugdíjasoknak. A nyugdíjasok száma állandóan és nagy mértékben szaporodik, dacára annak, hogy a nyugdíjazások terén nagy óvatossággal és körültekintéssel járok el. Mégis most már nincs közgyűlés, amelyen három-négy újabb nyugdíjazást ne kellene elhatározni a törvényhatóságnak, ezzel szemben a nyugdíjasok sorában úgyszólván semmi olyan változás nincs, amelynek következtében a nyugdíjalap teher kevesbednék. Békésvármegyében eddig 18 község emelt hősi szobrot a világháborúban elhalt hős fiai emlékére. Békésvármegye e téren is messze kimagaslik a többi vármegyék közül, ahol a hősi szobrok száma aránylag lényegesen kevesebb, mint Békésvármegyében. Mindazon községben, amelyek még nem állították fel a hősök szobrát, minden intézkedés meg van téve, hogy a községek e téren fennálló hazafias kötelességüknek mielőbb eleget tegyenek és remélhető, hogy 3 év múlva nem lesz egyetlen község vagy város a vármegyében, ahol az utódok hálája látható módon kifejezésre ne jutna. A Békésmegyében emelt hősi emlékművek minde- nikének leleplezési ünnepélyén részt vett József kir„ herceg ur Őfensége és személyesen rótta le kegyeletének adóját az ő általa annyira nagyrabecsült és szeretett hős katonáinak emléke iránt. Minthogy a Körösladányban felállított hősi szobor a századik volt, amelynek leleplezési ünnepélyén a Kir. Herceg megjelent, ennélfogva úgy éreztem, hogy ezt az ünnepélyes alkalmat, a Főherceg iránt érzett hálájának jeléül meg kell örökiteni. Ezért elkészíttettem a körösladányi hősi emlékmű kicsinyített művészies másolatát és azt a leleplezési ünnepély keretében Őlenségének ünnepélyesen átadtam. A hosszú és szokatlanul zord tél a leventeoktatásnál is éreztette hatását, ameny- nyiben a leventék gyakorlását, csak korlátolt mértékben lehetett végrehajtani. Így a leventékkel való foglalkozás, főleg elméleti és erkölcsi oktatásokra, valamint ismeretterjesztő, továbbképző és analfabéta tanfolya- lyamokra szorítkozik. A levente intézmény most már annyira megerősödött, hogy a mulasztók száma némely községben alig éri el az 1 °/0-ot, mig a vármegyei viszonylatban a mulasztók száma az 5°/,)-on alul van. A leventék gyakorlóterének kérdése sürgősen megoldásra vár ott, ahol a terek még rendelkezésre nem állanak. Különösen érezhető ennek a hiánya a tanyai csoportoknál, ahol a szükséges területeket a környező birtokosok elzárkózása miatt, még haszonbér ellenében sem lehet megszerezni. Ilyen helyeken a leventék a sáros és poros országutakon gyakorolnak. A bizottság által tervbevett népművelési munka a vallás- és közoktatásügyi minisztérium által jóváhagyott munkaterv alapján egész éven át rendszeresen folyt a vármegye területén és semmi olyan körülmény nem fordult elő, mely a munka menetét megzavarhatta volna, csupán az abnormis hideg idő miatt szünetelt egy-két hétig egyes helyeken az előadás és tanfolyam, különösen tanyákon, ahol nagy távolságról kellett az előadási helyekre elfáradniok. Mégis az 1928—29. tanév folyamán a vármegye területén 220 egységnél összesen 4235 népies ismeretterjesztő előadás tartatott. A múlt évivel szemben 834-el volt több előadás. Az előadás tárgyköreit tekintve, valláserkölcsi: 502, irodalmi: 285, történelmi: 707, földrajzi: 463, gazdasági: 927, állampolgári: 184, természettudományi: 280, egészségügyi: 531, időszerű: 356 előadás. Egy-egy előadáson jelen volt legkevesebb 40, legtöbb 500 egyén. A bizottsághoz beterjesztett beszámoló jelentésekből örömmel állapíthatom meg, hogy az előadások állandóan és rendszeresen együvé tudták vonzani — községekben és tanyákon — a társadalom minden rétegét, igen látogatót-
