Békésvármegye Hivatalos Lapja, 1928. január-december (31. évfolyam, 1-52. szám)
1928-12-22 / 51. szám
— 438 — róság a jogorvoslatok elbírálására a belügyminisztert mondotta ki illetékesnek, aki most Öcsöd község állatorvosának felebbe- zése folytán, az összes többi állatorvosokra érvénnyel birandó döntést hozott. A miniszter határozata az, hogy az alispán határozatát jóváhagyta s a felebbezést elutasította, azon az alapon, mert a fennálló törvény- erejű rendeletek értelmében azon községi alkalmazottak, akiknek rendes fizetésük van, azonfelül állandósított rendes vagy rendkívüli javadalmazásképpen sem készpénzben, sem terményekben, sem természetbeni szolgáltatásokban, avagy a községet illető jövedelmeknek és bevételeknek egészben vagy részben való átengedésében nem részesíthetők. Ez a törvényerejű rendelkezés vonatkozik a községi állatorvosokra is, mint községi alkalmazottakra. A husvizsgálati dijak a köz- " ség jövedelméhez tartozván, azokat a község költségvetésében kell előirányozni és* a község kiadásainak fedezésére kell fordítani. Az ilyen jövedelmeket tehát már a^ért sem lehet átengedni, mert a község pótadójára jelentékeny kihatással volna. De ellenkeznék az átengedés az egyenlő elbánás elvével és a méltányossággal is, hogy éppen a községi állatorvosok, akik a községi pénztárból aránylag magas, egészen a Vili. fizetési osztály I. fokozatáig emelkedő fizetést kapnak és ezért csaknem kizárólag a husvizsgálati és husszemle tennivalókat kell el- látniok s ezenfelül magángyakorlatot is folytathatnak, a községet illető és egyes helyeken évi 6—7000 pengőt is meghaladó jövedelmek átengedésében részesittessenek. Az a körülmény, hogy a pályázati hirdetményben a husvizsgálati dijak a községi állatorvos jövedelmeként voltak megállapítva, igényjogosultságukat nem állapítja meg, mert az ilyen tartalmú pályázati hirdetmények még akkor tétettek közzé, mikor az állatorvosok fizetésrendezése nem történt meg, az uj fizetés pedig már annak figyelembevételével állapíttatott meg, hogy a husvizsgálati dijak, melyeknek összege községenként nagyon különböző, a községek javára essenek. KUüzöU helyszíni tárgyalások. 1. Békéscsabán 1929. évi január 9-én délelőtt 9 órakor Kovács Mihály gőzmalmi szennyvíz- levezetésének ügyében, helyszíni engedelye- zési tárgyalás. 2. Békéscsabán 1929. január 22-én délelőtt 9 órakor Hankó János bolgáröntözési vizmüve ügyében helyszíni engedélyezési tárgyalás. Tárgyalásvezető dr.. Pánczél József várm. II. főjegyző. Lap megindítás. A miniszterelnök dr. Zeöke Antal országgyűlési képviselőnek megengedte, hogy Gyomán >Gyoma, Endrőd, Kondoros* címen hetenként egyszer politikai, társadalmi éz közgazdasági időszaki lapot megjelentethessen. A jövő évre megállapítandó vármegyei közúti költségvetést az e hó 20-án megtartandó rendes közgyűlés fogja tárgyalói. Minthogy ezek szerint a költségvetésnek meghirdetése, a miniszter által való felülbírálás hosszabb időt vesz igénybe, ennélfogva a kereskedelemügyi miniszter felhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a törvényhatósági közutak és az azokon levő műtárgyak kellő fenntartásának biztosithatása érdekében, a kiadásokat saját felelősségére addig is teljesíthesse, mig a jövő évi köv- uti költségvetés véglegesen meg fog állapíttatni. Tiszti főorvosi értekezlet Budapesten. A népjóléti miniszter módot kíván nyújtani arra, hogy a vezetése alatt álló intézményeket a törvényhatóságok tiszti főorvosai megtekintsék és megismerhessék azokat a reformterveket is, amelyek az ország köz- egészségügyének megjavítását célozzák és jelenleg a minisztériumban kidolgozás alatt állanak. Ezért a miniszter a jövő év január 11 és 12-én az országos közegészségügyi intézetben, tiszti tőorvosi értekezletet hivott össze. Az értekezlet tárgyköréről a íentem- litett intézet igazgatója fogja a közelebbi felvilágosításokat megadni. A vármegyei számvevőségek főnökeit a belügyminiszter megbeszélésre december 15-én felhívta a minisztériumba. A vármegye részéről Horti Béla számv. főnök vett részt az értekezleten.
